Sürgős üzenet

A

 harmadik barát is megszólal, ő is a korábban szólók ösvényén halad (Jób 11,1-20). Csak Jóbot látják bűnösnek, felülről beszél ő is. Jób bűnös, de önmagára úgy tekint, mint akinél minden rendben van. Saját bűnössége, az Úrral való kapcsolata nem jön elő. Uram, soha ne feledjem, hogy én is bűnös, kegyelemre szoruló ember vagyok. Semmivel sem vagyok jobb, több annál, akivel beszélek. Pál apostol úgy tekintett magára, mint aki a bűnösök közül az első. Ezzel éreztette, hogy az Úr kegyelméből Isten gyermeke. Ő sem jobb, nincsenek érdemei, de Jézus megkönyörült rajta. A lelkigondozás fontos szempontja a kegyelemre szorultság, hogy a másik érzékelje, nem vagyok különb, megértem őt, mert bennem sincs semmi jó. Megértem, mert hasonló helyzetben talán én is így reagálnék.

Cófár kívánsága, hogy bárcsak maga Isten szólalna meg, valóra fog válni. És akkor neki is szembesülni kell azzal a ténnyel, milyen rossz vigasztaló volt. Most azt gondolja, ő rendben van, jól csinálja dolgát, a feddés a feladata, de majd kiderül, hogy kimaradt a szeretet. Amikor Isten szól, el kell némulni, megszűnik az önigazság, és rádöbbenek, én sem vagyok különb. Mielőtt a másiknak tanácsot adok, nekem kell megállni a kereszt tövében. Nekem kell bemosakodni, mint a sebésznek a műtét előtt. Ez a bemosakodás nem más, mint alázattal elmerülni Isten Lényében, és ott átélem a magam kicsiségét. Mindig az Úr színe elől induljak az életbe, ha nem borulok le Előtte, gőgössé válok, úgy gondolom, már vagyok valaki, és ezt a mentalitást elbukás fogja követni. Jézus nélkül nem mehetek sehova, mert az Ő követe vagyok, vagyis Őt kell képviselnem ebben a világban.

Cófár is általánosságokban beszél, sőt, kiviláglik, hogy nem ismeri Istent, nem ismeri jobban, mint Jób. Mert ugyanabban a korban élnek, nekik sincs Bibliájuk, mint a szenvedőnek, de ha vigasztalásra adják a fejüket, akkor jobban kell ismerni az Urat. Kiderül, hogy nincs olyan napi kapcsolatuk, mint amilyen Jóbnak volt, ők csak magukban bíznak, míg Jób állandóan kérte Isten kegyelmét, és ehhez áldozatot mutatott be. Jób tisztában volt azzal, hogy a bűn súlyos dolog, Cófárnál nem ez a helyzet. Ő inkább liberális, úgy véli, vannak bűnök, amiket Isten elnéz. Azonban nem erről van szó, Isten nem nézi el a bűnöket, hanem megbocsátja, azoknak, akik kérik a bocsánatát. Jób is tudta, hogy Isten nem elérzékenyült nagyszülő, aki elfordítja tekintetét a kis unoka vétkeiről. Ha vétkeztünk, elégtételre van szükség. Ezért kellett áldozatot bemutatni, egy bárány halt meg a bűnös ember helyett.   

Áldott legyen az Úr, mert nem nekem kell kifizetni az elégtételt, megtette ezt az Úr Jézus. Magára vette bűneinket, és felvitte a fára. Átokká lett értünk. Aki ezt látja, hálás szívvel köszöni ezt meg, és kéri, hogy az Úr könyörüljön rajta. Isten pedig a tenger mélyére veti bűneinket, de mindezt Jézusért teszi. Ez azt jelenti, nem emlékezik arra, ami volt, mert rendezve van, Jézus meghalt helyettem, és ez azt eredményezi, hogy nem vonzódom már a bűnhöz, Isten akarata szerint kívánok élni. Az Istennek kimondott igen egyúttal egy nem kimondása is a bűn felé.

Apollós továbblépett, és eljutott Jézusig (ApCsel 19,1-7). Most már nem egy eszme tanítója, hanem az élő Jézus követője. Kapcsolatban van Vele, sőt, ott él a szívében. Tele a szíve Jézus iránti szeretettel, és ezt nem tudja magában tartani, elmondja másoknak. Meg kell Jézust ismertetni Korinthusban minél többekkel. Amit ott Pál befejezett, azt Apollós továbbviszi. Nemcsak új megtérők követik Pált, hanem növekszik a munkatársak tábora is. Az Úr mindig talál valakit, aki meghallja a hívást, és kész Neki szentelni magát. 

Óriási dolog ez, hiszen Jézust követni nem könnyű, eltér a megszokott kényelmes életformától. Nem közlekedési eszközzel utaztak, nem kényelmes szállodában töltötték az éjszakákat. Javarészt gyalog közlekedtek, rengeteg veszélynek kitéve. Mégis mennek, mert a rájuk bízott drága hír mindennél többet ér, és ezt mindenkinek hallania kell, a további élet minősége és az üdvösség múlik rajta. Apollós is viszi az Isten országát, a Király kegyelmi levelét. Nagyon fontos azt látnunk, hogy nem emberi expedíció ez, hanem a Király szólította meg Apollóst is, és üzenetet bízott rá. Isten országa királyának az üzenete nem tűr halasztást, vinni kell, ahová Ő küldi. Bár így állnánk mi az evangéliumhoz: a Király üzenete, és ezt sürgősen tovább kell adni. Sürgős üzenet, add tovább!

Pál apostol Efézusban munkálkodik tovább, találkozik egy csoporttal, akik Keresztelő János tanítványai. Tehát ők Jánosig jutottak el, de nem ismerik azt, Akiről János bizonyságot tett. Megrekedtek az embernél, és nem tudják, hogy maga János is az Isten Fiáról, a Bárányról tett bizonyságot. Valakik bizonyságot tettek nekik arról, amit Isten tett, de csak Jánosig vezették őket, pedig János világosan elmondta: nem én vagyok a Krisztus. Soha ne álljunk meg félúton, ne elégedjünk meg féligazsággal, mindenkit vezessünk Jézushoz. Csak Ő segíthet.

Az Úr azonban azért küldi Pált, hogy továbbsegítse őket. Ez is fontos szolgálat, aki már elindult és megtett egy darab utat, segítsük tovább. Pál nem azt mondja, hogy hát ők is hisznek, ők is tanítványok, és így jól van. Nem, továbbvezeti őket a teljes igazságra. Mert nem az a lényeg, hogy valamiben higgyünk, hanem Jézusban kell hinni, mert Nélküle senki se láthatja meg az Atyát. Te hol tartasz? Eljutottál már Jézus megismerésére? Hiszed, hogy Jézus a Krisztus? Látod, hogy az Ő nevében van üdvösség? Nincs más név, csak egyedül Jézus neve, akiben van a mi megtartatásunk.

Amikor megvallották Jézust a keresztség által, Isten Lelke megpecsételte hitüket. A Lélek kijelenti, hogy ők is az Úr tanítványai, Jézus hatalma alá tartoznak, innentől a Szentlélek Isten vezetése alatt állnak. Isten uralma a Szentlélek által valósul meg az életünkben. A Szentlélek Isten nélkül képtelenek vagyunk krisztusi életet élni. Isten drága ajándéka a Szentlélek, Általa Jézus él az övéiben.

Magára vette szennyes ruhámat

Magára vette szennyes ruhámat,

Így békíté meg Istent, Atyámat,

Így békíté meg, így békíté meg Istent, Atyámat,

Kín, mi Őt érte, nekem volt szánva,

De Ő felvitte a Golgotára,

De Ő felvitte, de Ő felvitte a Golgotára.

Szerelmes szíve szakadt meg értem,

De eltörölte mind-mind a vétkem,

De eltörölte, de eltörölte mind-mind a vétkem.

Jézus, Te drága, mit adjak Néked?

Összetört szívem hozom elébed.

Összetört szívem, összetört szívem hozom elébed.

Isten áldásával.