A
|
természet megnyilvánulásaihoz is hasonlít
embereket Salamon, hűsítő hóesés a megbízható követ, felüdít, mert lehet rá számítani,
célba ér a gazda üzenete (Péld 25,14-28). A hívő emberek is követek, az Úr Jézus követei, a Gazda üzenetét kell
vinnünk és továbbítanunk az emberek számára. Mi vagyunk azok a szolgák, akikről
az Úr Jézus a királyi menyegző példázatában beszélt. Az Ő feladatuk volt
elmenni a meghívottakhoz, és hívni őket, ezzel az üzenettel: minden készen
van, jöjjetek a menyegzőre. Minden
készen van, az adósság kifizetve, az adóslevél széjjeltépve, jöjjetek Isten
országába. Igen, mi hívogathatunk a
kegyelem királyi székéhez. A megfáradt emberek számára ez a hívás felüdülést
jelenthet, van kihez odamenni. Igen, van, mert az Úr ma is hív, hívja a
megfáradtakat, az életuntakat, hív magához mindenkit, mégpedig igacserére.
Tegyük le az élet rabigáját, és vegyük fel az Övét, mert az felüdülés.
A türelem és a szelíd beszéd is nagy áldás, többre megy vele az ember,
mint erővel. Ezek is Isten ajándékai, de
gyakorolnunk is kell benne magunkat. Az Úr Jézus egyik házi feladata pont a
szelídség elsajátításáról szól. Tanuljátok
meg tőlem, hogy szelíd és alázatos szívű vagyok. Aki elindul Őt követni, egyben
beiratkozik Isten országának iskolájába, ahol a professzorunk nem más, mint maga a
feltámadott Úr Jézus Krisztus. És Ő olyan tanár, aki az elmélettel együtt
tanítja a gyakorlatot is, sőt, mindent bemutat, elébe él a tanítványainak.
Milyen türelmes szeretettel hordozta tanítványait, és ez a türelem életformálást
vitt bennük végbe. Péter hirtelen indulatú ember volt, de Jézus nem mondott
le róla, hanem formálta és alakította, kősziklává tette. Szelídsége pedig
hatalmas erő lehet a mi életünkben is. Mert ez a szelídség az erő szelídsége,
ami azt jelenti, hogy lemond az erőszak alkalmazásáról, akkor is, amikor megtehetné
azt. Amikor elfogására kivonultak, a
tanítványok kardot ragadtak, meg akarták megmenteni, de ő ezt elutasította. Elmondta nekik, hogy mennyei Atyjától angyalseregeket kérhetne, de Ő ezeket nem vetette be. Megtehetné, de mégsem él a
fegyveres beavatkozással. Inkább odatartja a másik orcáját. Jézus szelíd szava
életeket alakít át. A szelíd szó megtöri a csökönyösséget, és erre a szelíd
szóra szükségünk van. De ez krisztusi indulat csak Nála kapható, ez tőlünk nem
telik. Belénk inkább az erőszak van kódolva. Ha ellenállnak, erővel kell
fellépni; a szelídség a türelemmel jár karöltve. A szelídség lassan, de
tartósan végzi munkáját. Tanuljunk Jézustól, és ha nem sikerül a vizsga, ne
adjuk fel, ismételjük meg.
Salamon is felismeri, hogy az ellenséggel szemben a legjobb módszer a jótett,
a segítés. Ez a mi logikánkkal ellenkezik, mi nem akarunk az ellenségnek
kenyeret vagy vizet adni. Mi megfizetni akarunk, és gyakran még nem is csak az
ellenségnek, hanem mindazoknak, akik valamilyen formában bántottak,
akadályoztak. A szentíró úgy látja, a bosszúállás nem segít, nem oldja meg a
problémát. Az igazi megoldás az
ellenséggel való baráti bánásmód. Az égő parázs azt fejezi ki, hogy abban a
korban még az ellenségnek is kötelező volt parazsat adni, ha idegenből megjött.
Ezt nem tagadták meg tőle, és ez jó tett volt. Ő átvette, és egy edényben a fején
vitte haza. Be tudott fűteni, elkészíthette a vacsoráját, mert a szomszédja jót
tett vele. És ezen talán elgondolkodott, és megbékült addigi haragosával. Pál
apostol is ezt tanácsolja, adjunk annak, aki bánt, adjunk kenyeret, vizet, a
legszükségesebb, életmentő dolgokat. Ez
a fajta hozzáállás megváltoztathatja a másik embert. Meglátja, hogy lehet másképp is
megoldani a konfliktusokat. Sőt, igazából csak így lehet, megbocsátással,
elengedéssel.
János evangélista elmondja, szomorúan, hogy mégsem hittek Benne (Jn 12,37-43). Sok jelt láttak,
és ezek a jelek nem trükkök, hanem életeket átalakító tettek voltak. A betegek
tartósan meggyógyultak, a megszállott megszabadult, és nem esett vissza, a
halott valóban feltámadt, és élt, amíg le nem telt az ideje. János csalódott,
hogy ez nem elég a kortársainak. Fáj neki a hitetlenség. Fáj-e nekünk, a
hitetlenség, vagy könnyen napirendre térünk felette? Mindenkinek a maga döntése, mondjuk, és elfelejtjük, hogy Jézus nélkül, a Benne való élő hit nélkül elvesznek az
emberek.
Azonban az apostol nem csügged el, és így nem adja fel az ige
hirdetésének a szolgálatát, hanem az igéből igyekszik megérteni a
helyzetet. És mivel látja, hogy Ézsaiás
is rámutatott erre a keményszívűségre, nem csalódásként éli meg. Ez lényeges, mert ha nem az igére nézünk,
kudarcként éljük meg az eredménytelenséget. Különösen ebben az eredménycentrikus világban jó látni, hogy a lélekmentés nem lehet eredménycentrikus. Mindig
kevesen fogadják be hittel az Úr beszédét, mert sátán célja pont az, hogy az
emberek ne térjenek meg. Vallásosak lehetnek, de ne térjenek meg, vagyis, ne
kövessék az Úr Jézus Krisztust. Aki azonban nem fordul az Úrhoz, az nem gyógyul
meg. Mert lelkünk gyógyítója az Úr Jézus. Ezért van ma sok lelkileg beteg ember,
mert nem indult még el Jézus felé. Lelkünk problémáit elsősorban nem
gyógyszerek orvosolják, hanem az ige. A Jézussal való mindennapos élő
kapcsolatban meggyógyul a lelkünk.
János azonban látja, hogy vannak, akik hisznek, de nem merik megvallani, mert
féltik az állásukat. Többre becsülték az
emberektől nyert dicsőséget, mint Isten dicsőségét. Vagyis az emberek
véleménye, megbecsülése többet jelentett, mint Isten kegyelme. Mit becsülök
többre? Mi a fontosabb: Isten szeretete vagy a világ megbecsülése?
SZELÍD SZEMED, ÚR JÉZUS
1.
Szelíd szemed, Úr Jézus,
Jól látja minden vétkemet;
Személyemet ne vesse meg
Szelíd szemed, Úr Jézus!
2.
Szelíd szemed, Úr Jézus,
Tekintsen rám, ha roskadok;
Adjon békét, bocsánatot
Szelíd szemed, Úr Jézus!
3.
Szelíd szemed, Úr Jézus,
Tudom, hogy vádat is emel;
Vétkeztem én, ítéljen el
Szelíd szemed, Úr Jézus!
4.
Szelíd szemed, Úr Jézus,
Elítél bár, lásd, én megint
Csak várom, hogy majd rám tekint
Szelíd szemed, Úr Jézus!
Isten áldásával.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése