Új parancsolat

I

smét több bölcs, ma is helytálló megfigyelést oszt meg velünk Salamon (Péld 27,11-28,16). Nemcsak helytállóak, hanem használhatóak is. Mert Isten igéje mindig használható, az a probléma, hogy kevesen használják. Félretettük, mint régi, mára már elavult eszközt, pedig ha beletekintünk, megláthatjuk, hogy egyáltalán nem idejétmúlt. A Biblia az élet könyve, és különösen áll ez a Példabeszédek könyvére, mivel életbölcsességeket tartalmaz. Olyan megfigyeléseket, amelyek hosszú időn keresztül jelen voltak elődeink életében, sőt, több olyan mondás található benne, amelyiket ma is figyelembe kell venni. A régiek tanácsa saját tapasztalaton állt, és jó ezeket figyelembe venni, saját életünkbe építeni.

Légy bölcs, fiam, írja a szentíró, és ez nagyon fontos és hasznos útravaló. Nem is adhat ennél többet és jobbat, mert a bölcsesség Isten ajándéka, és általa hozhatunk tartósan jó döntéseket. A bölcsesség nem akar rosszat, jó úton igazgatja birtokosát. A bölcsesség jelenléte, a rá való figyelés azt is eredményezi, hogy komolyan vesszük, hogy nemcsak jó emberek vannak, nem csupán jó szokások, hanem vannak bűnösök, sőt, gonosz emberek is. Vannak rossz gondolatok, tanácsok és utak is, és a bölcsességre figyelve ezeket elkerülhetjük.

Egyik ember formálja a másikat, és ez valóban így van ma is. Hatással vagyunk egymásra. Ezért nem mindegy, kivel tartunk kapcsolatot, mit olvasunk, nézünk, milyen gondolatokat engedünk a szívünkbe. Mert nemcsak a jó, a pozitív, hanem a negatív gondolat, a rossz példa is hatással van ránk. Ahogy figyeljük az életet, azt látjuk, hogy a rossz könnyebben belénk ivódik, mint a jó. A jó elsajátításával sokat kell vesződni, a rossz példa azonban ránk rakódik, mint az út pora. Ezért jó, ha megválogatjuk, kire figyelünk, jó, hogy vannak jó példák, és különösen hálára késztető, hogy Isten elküldte Jézust. Milyen jó, ha Ő hat ránk, ha Ő formál.

A szentíró ezekkel a gondolatokkal segíti társait, azokat, akik rossz irányba mentek, akikkel, úgymond, nincs megelégedve. Tanítja őket a jó útra, és rámutat Istenre. Azt javasolja, hogy kezdjék el keresni Istent, és akkor megértik majd, mi a jó, megértik majd a törvény hasznát is. Nagyon lényeges, hogy ne csupán erkölcsi útmutatást lássunk a Bibliában, hanem felismerjük, hogy benne Isten mutatkozik be. Ő jön közel hozzánk, beszél Önmagáról, azt mondja, ilyen vagyok, és itt vagyok. Isten megtalálható, megismerhető. És aki Istent megismeri, az megérti az igét is.

Akik keresik az Urat - ez lényeges, keresni kell, vagyis vágyakozni Utána, és ezt a keresést én tehetem meg, és senki helyettem. Mire fordítom az időm, erőm? Isten keresésére, vagy a magam dolgaira? Mert Istent keresni azt jelenti, hogy időt szakítok az imádkozásra és a Bibliaolvasásra. Mivel Isten a Bibliában jelenti ki magát, ott találhatom meg Őt, ott ismerhetem meg annak, Aki.

Az Úr Jézus megrendült lelkében, vagyis nem volt könnyű neki sem feldolgozni, hogy egyik tanítványa fordul ellene (Jn 13,21-35). Háborog, nyugtalankodik, vagyis olyan érzelmi hullámok borítják be, mint a háborgó tengeren haladó hajót. És Jézus egyedül küzd meg ezekkel a habokkal, senki nem érti, nem segít Neki. Mindezt azért, hogy amikor mi éljük át az érzelmi hullámzást, odaállhasson mellénk, és mondhassa: ne félj! És ha Ő mondja, hiteles a szó, mert maga is keresztülment ezen. Sőt, nemcsak megért, hanem Ő maga le is csillapítja lelki hullámainkat, nem engedi, hogy elborítson a negatív indulat, tartalom.

Nem volt könnyű elhordozni mindezt, mert az a sarok, amit Ő megmosott, most belerúg, eltaszítja magától. Ez nagyon fájdalmas, amikor az rúg belénk, akit megmostunk, akit segítettünk. Azonban gondoljunk mindig arra, hogy nem mi vagyunk az egyedüliek, az Úr Jézus előttünk járt ebben is.

Az Úr elmondja a tanítványainak, hogy egy közülük elárulja Őt. Erre zavarba esnek, elbizonytalanodnak, vajon kiről beszél. Ez azt jelzi, és majd Péter kérdezősködése is, hogy önmagukban is bizonytalanok. Meg vannak döbbenve, hogy ilyesmi kitelik tőlük. Bizony, sok minden kitelik, amire nem is gondoltunk. Azért szól az Úr, hogy figyeljünk oda magunkra, és még jobban kapaszkodjunk Belé. Soha ne mondjuk: én ilyesmire nem lennék képes, mert bizony, aki áll, ha nem ügyel, könnyen eleshet.

Belement Júdásba a sátán - miért? Mert nyitva volt az ajtó, és nem volt benne az Úr Jézus. Ha Jézus van a szívünkben, a sátán nem tud bejönni, mert oda nem megy be, ahol az Úr tartózkodik. Maga Jézus sem engedi be, hanem inkább kiűzi onnan. Az ember szíve nem az ördög, hanem Isten számára teremtetett.

Új parancsolatot adok, hogy egymást szeressétek. Ebben is példát adott, hiszen szerette Júdást, megmosta a lábát, szerette a tagadó Pétert, utánament, és nem vágta a fejéhez, hogy mit tett, és nem zárta ki a tanítványi körből. Szerette Izráel népét, annak ellenére, hogy nem értették meg, elutasították és megfeszítették. Az Úr Jézus ezt az új típusú szeretetet hozta el, szeressük akkor is a másikat, amikor nem szeretetreméltó, mert Ő is így szeret minket. És ezt parancsolatként adja, ezért ez nem attól függ, van-e kedvünk hozzá, vagy nincs. Ezzel a fajta szeretettel mutathatunk utat az embereknek Jézus felé. Arról fogja megtudni mindenki, hogy a tanítványaim vagytok, ha szeretitek egymást. Kérjük Urunktól ezt a szeretetet, és azt, hogy segítsen megélni mindenki felé, minden testvér felé.

Engem szeret Jézusom...

Engem szeret Jézusom

Bibliámból jól tudom

Mind Övé a kisgyermek

Erőt ád a gyengéknek

Úgy van, Ő szeret

Ő szeret nagyon

Úgy van, Ő szeret

Igéjéből tudom.

Jézus értem szenvedett,

Megnyitotta az eget.

Bűnömtől megtisztított,

mennyországba fogadott.

Refrén: Úgy van, Ő szeret nagyon,

Bibliámból jól tudom.

3. Jézus szeret, velem van,

Őriz minden utamban.

Mennybe viszi gyermekét,

Ott dicsérem szent nevét.

Refrén: Úgy van, Ő szeret nagyon,

Bibliámból jól tudom.

Isten áldásával.