Tekints az égre!

A

 próféta élete összefonódik az üzenettel (Ez 4,1-17). Jelképes tettek formájában kell kiábrázolnia Isten üzenetét, mindazt, ami vár még az otthonmaradottakra. Még nem történt meg az utolsó deportáció, az emberek abban reménykedtek, hogy ők már nem jutnak fogságba, nem válik még nehezebbé a helyzet. Abban bíztak, hogy az Úr megvédelmezi Jeruzsálemet. Azonban Isten mindig élő hitet, eleven kapcsolatot akar népével. Ő nem elégszik meg a formalitással, a félszívvel, mindig teljességet kér. Azonban a prófétai üzenet még az életváltozás lehetőségét kínálja. Azért ábrázoltatja ki az ítéletes igéket, hogy ezáltal felrázza őket, és az emberek Hozzá forduljanak. Hogyan? Bűnbánattal. Őszintén meglátva és megbánva vétkeiket. Amennyiben ez megtörténik, az ítélet nem következik be. Mert az Úr nem elveszíteni, hanem megmenteni akar.

Jeruzsálem ostromáról szól az üzenet, és ez nem hálás feladat. Ezékiel is tisztában van ezzel, mégis vállalja. Nem könnyű és népszerű népe és a főváros eleséséről, évtizedekig tartó fogságról beszélni. Isten gyermeke a rá bízott üzenetet akkor is vállalja, ha az nem tetszik mindenkinek, és a reakciók sem lesznek kellemesek. Ma sem könnyű vállalni az Urat, különösen úgy nem, ha az üzenet életté is válik. Mert az elméletet még csak meghallgatják, de azt már nem veszik szívesen, hogy Isten megtérést, életváltozást kér. Mindig csak a bajelhárítást várjuk, és ritkán gondolunk arra, hogy a bajaink azért vannak, mert az Úr jelez. Jelzi, hogy rossz irányba tartunk, és szeretne a helyes útra állítani. Azt várja, hogy forduljunk vissza. Nagyon kevesen veszik komolyan: Isten azért adja az igét, hogy aszerint éljünk. A tíz ige sem vesztette érvényét, ha figyelünk rá, Isten áldásai teljesednek ki mindennapjainkban.

Ha mindezt megteszi a próféta, nevetségessé válik. Elveszíti méltóságát és tekintélyét, de ő ezekkel nem törődik, számára egy a fontos: hogy meghallják, amit Isten mond. Azért dolgozik, hogy a nép visszatérjen az Úrhoz. Ez a legfőbb feladatunk, visszasegíteni az embereket az Úrhoz, a Vele való élő kapcsolatra. Mert Isten nem kiüresedett karámokat, erőtlen szokásokat akar, hanem személyes kapcsolatot. Ő minden reggel vár, várja, hogy felkeressük, megszólítsuk, kérjük segítségét és oltalmát. De vajon nem hiába vár? Hányszor fontosabb volt minden, mint Ő. Ma változtass ezen. Legyen Ő az első! Tárcsázd fel Őt, és vidd Elé vágyakozásodat, szeretetedet, szomjas szívedet.

Fizikailag sem könnyű megtenni, amit Isten parancsol Ezékielnek, de Ő nem figyel sem a fáradtságra, sem az emberek reakcióira. Ő megteszi, amit Isten mond. Ma is tegyük meg, amit az Úr mond. Hiszen az Úr Jézus is mindig cselekedte az Atya akaratát. Feltárta az emberek előtt Isten országának titkait, rámutatott bűneikre, vagy kijelentette, hogy Ő Istentől jött, akkor is, ha erre kőzápor volt a válasz. Hidd, hogy ma is csak az evangélium segít, rajtad és a másik emberen is. Nem arról van szó, hogy kinek mi használ, hanem arról, hogy az Úr mindenkit szeret és keres. Mielőtt lezárul a történelem, és megítéli a világot, lankadatlanul hív. Halljuk meg a hívást, induljunk el Jézus után, amint azt Lévi is tette. Nem gondolkodott sokat, hanem mindenét otthagyva követte Jézust. Otthagyta a nagy vagyont, a jó életet, és rábízta magát az Úrra. Ezt tette, mert felismerte, hogy Jézus számára fontos. Ő tudja, hogy Lévi nincs a helyén a vámszedőasztal mellett, akkor sem, ha sokan irigylik és félnek tőle. Te sem vagy a helyeden, bármilyen is sikeres légy, amíg nem azt teszed, amit az Úr neked szánt. Ő a helyedre állít. Hol a helyem? Mindig ott, ahol Jézus is van. És ha Vele vagyok, a szívemben békesség lesz.

A búcsúzást az égre tekintés zárja le (Jn 17,1-11). Jézus megmutatja tanítványainak, hogy minden helyzetben az Úr elé áll. Mindig az a lényeg, mit mond az Atya, és én ezzel összhangban legyek. Az Úr felfelé tekint, ezzel megvallja, hogy Számára valóság Isten világa. A legnehezebb életszakasz idején is van út felfelé. Isten világa nyitva van, és aki keresi Őt, az találkozhat Vele. Erőt, biztatást és reménységet kap. Jézus az Atyával indul a kereszt felé. Nem egyedül megy végig az úton. Te miért magad mész? Hidd, hogy Ő itt van, várja, hogy segítségül hívd, hogy csatlakozz Hozzá.

Jézus megszólítja Istent, beszélget Vele. Ezzel az imádságot hangsúlyozza. Elmondja, hogy mindig lehet Istenhez fordulni. Ő mindenütt rendelkezésünkre áll. Az imádság mindenkor lehetséges. Élhetünk vele, de élünk-e? Most is Atya Jézus számára Isten. Nincs Benne keserűség, lázadás. Ő azért jött, hogy elvégezze a rábízott munkát. És tudja, hogy ezt bízta rá az Atya. Az Ő feladata a kereszt, ezért jött, és zúgolódás nélkül elvégzi. Tudja, hogy nem marad ki semmiből, nem marad le dolgokról, és nem lesz befejezetlen az élete. Úgy megy a keresztre, hogy azt tudja mondani: elvégeztem, megcsináltam, Atyám, amiért küldtél. Mi lehet, hogy már több időt eltöltöttünk a földön, mint Jézus, de elmondhatjuk-e már: elvégeztem, amiért elküldtél, amit rám bíztál? Milyen sokan meg sem látják - vagy csak évtizedek múlva, és ez a jobbik eset -, hogy mit bízott rájuk Isten. Élik a saját életüket, magukat akarják megvalósítani, saját tervüket kivitelezni, és mennyi keserűség, fájdalom származik ebből. És mégis mennek tovább. Uram, add mindig látnom, hogy mit bíztál rám. És ha elvégzem, add, hogy békességes szívvel mehessek Hozzád.

Az Atyától ránk bízott munka elvégzése dicsőíti meg Őt. De mi van ránk bízva? Tegyünk tanítványokká minden népet, hirdessük az evangéliumot. De végezzük ezt? Nem a látványos programok dicsőítik, és nem biztos, hogy a dicsőítőnek nevezett alkalmak, hanem az engedelmes, szolgáló élet. Amikor mások megmentésért fáradozunk.

Az Úr könyörög értünk. Ez nagyszerű, reményteljes, mert nem vagyunk magunk. A háttérben az Úr imádkozik, hordoz és cselekszik, azért, hogy elvégezhessük a ránk bízottakat. Amikor nehéz az élet, a világ támadásba lendül, merítsünk erőt ebből az igéből. Az Úr mellettem áll, könyörög értem, így tovább tudok menni. Ő nem hagy magamra, ha teszem, amivel megbízott. Könyörög, hogy égjen a lámpában a tűz, hogy legyen világosság, ami megvilágosítja az embereket.

Jézus tudja, hogy a világban nem könnyű a tanítványok helyzete, és ezért kéri az Atyát, hogy tartsa meg őket. Így nem a magunk, hanem az Atya erejében bízhatunk, oltalmában pedig védelmet nyerünk. Jó az Úr oltalmában élni. Jó tudni, hogy nem tőlem függenek a dolgok, mert az Atya tart meg. Jézus követőit annyiszor el akarták már távolítani, de Ő megtartotta a világban őket. Miért? Mert sóra ma is szükség van. És amíg van bennünk só, addig maradunk, megmaradunk. A romlandó világ megtartó ereje a só, a tanítványok serege. Legyünk ma is sók.

MILY SZÉP AZ Ő NEVE

1.  

Mily szép az Ő neve: Szent és Csodálatos!

Mily szép az Ő neve: én Jézusom!

Ő a Mindenható, világot alkotó.

Mily szép az Ő neve: én Megváltóm!

Jó Pásztor az Úr, biztos, hű Kőszál,

Mindenható Király!

Borulj elébe, imádd örvendve.

Mily szép az Ő neve: én Jézusom!

Isten áldásával.