Halld meg a hívást!

H

a Salamon ma szemlélné az életet, sok mindenben hasonló megállapítást tehetne, mint a maga korában (Préd 4,1-16). Mert ugyan évezredek teltek el, de az ember nem változott. Ma is látna szenvedőket, elnyomottakat, akiket kihasználnak, akikből élnek. Mindez azért, mert az ember szíve nem változott. És ezen nem tudott segíteni az azóta végbement nagy fejlődés sem. Mert ugyan sok nagyszerű eredményt elértünk, a tudomány nagy léptekkel halad előre, de a tudomány által kézbe adott eszközök sem mindig csak könnyítik az életet. Azt gondoltuk, a gépeknek köszönhetően sok időnk felszabadul, azonban ma még kevesebb idő jut egymásra, Istenre pedig alig-alig szakít valaki időt.

Az irigység is ismerős tulajdonság, jelzi, hogy belül a szívünkben van az igazi baj. Romlott a természetünk, és ezen semmi sem tud változtatni. Az emberek ma is irigylik a másikat, elkívánják társaiktól, amivel rendelkeznek. Sőt, a reklámok és a közösségi oldalak is gyakran az irigységet váltják ki az emberekből, az irigység pedig arra sarkall, hogy ők is megszerezzék azt, ami a másiknak van, vagy elutazzanak oda, ahová eljutott a szomszéd. Ez a gondolkodás pedig eladósodásba hajt sok embert, és nincs menekvés. Legalábbis sokan azt gondolják, azonban a Szentírás elmondja: Isten szeret, elküldte Fiát, Jézust, Ő meg tud szabadítani. Jézus a kereszten mindenért eleget tett, régi természetünktől megszabadít, és új, isteni természet részesévé tesz. Ez a természet pedig a Vele való állandó kapcsolat által növekszik. Mert Ő nem hagy magunkra, amit elkezdett, azt bevégzi. Ez fontos, nemcsak az induláshoz szükséges a kegyelem, hanem mindvégig. Nincs más segítségünk, csak egyedül Jézus, de olyan jó, hogy még mindig Hozzá fordulhatunk. Isten még nem zárta be a kegyelem ajtaját, még beléphetünk az életre vezető szoros kapun.

Az önzés és telhetetlenség sem ismeretlen a mi világunkban sem. Azonban aki Isten országát megtalálja, igazi gazdagságra lel. Ott megnyugszik a szív, mert amit a földi javak halmozásában vélünk megtalálni, azt Isten Jézusban ajándékozza nekünk. Szomjazó szívünkkel mehetünk, Ő maga hívogat: „Ti szomjazók mind, jöjjetek vízért, még ha nincs is pénzetek! Jöjjetek, vegyetek és egyetek! Jöjjetek, vegyetek bort és tejet, nem pénzért és nem fizetségért” (Ézs 55,1)! Halld meg a hívást még ma!

Salamon a házasság Istentől való áldását is meglátta, és arról vall a következő generációnak. Egy férfi és nő kapcsolatának megélésére a legjobb találmány a házasság, aminek Isten az ötletgazdája. Igen, ezt Ő találta ki, és ez azt is jelenti, hogy a házasság akkor teljesedik ki, ha jelen van benne Isten. Két ember életének tartósságát, biztonságát a harmadik szál fonál adja, aki maga az Úr. Isten jelenléte nélkül gyönge a kapcsolat, nincs, ami az idők viharaiban, a próbák közepette tartást adna. Ahol jelen van az Úr, ott egyre erősödik a kapcsolat, és van Kibe kapaszkodni. Mert a harmadik fonál fogódzót is kínál. Nem egymásba, hanem mindketten az Úrba kapaszkodhatnak. Te kibe kapaszkodsz? Jelen van a harmadik fonál az életedben?

Sok tapasztalatot papírra vetett Salamon, azonban mégsem igazán vesszük komolyan. A népszerűség is elmúlik, aki ma fent van, az holnap lent lesz, mégis sokan erre törekszenek. Pedig az Úr Jézus azt üzeni, hogy aki meg akarja menteni az életét, az elveszti, aki pedig elveszíti azt Őérte és az evangéliumért, megmenti azt.

Péternek kérdése van: amit korábban mondott az Úr, az nekik szól, vagy minden embernek (Lk 12,41-48)? Szeretünk spekulálni, kiválogatni, mi az, ami nekem szól, és mi az, ami másnak. A nehéz igéket rendszerint másnak szánjuk. Azonban mindig azokhoz szól az Úr, akik hallgatják Őt. Aki épp most olvassa vagy hallja, annak szól az ige. Így azután azzal a vággyal olvassam, hogy amit leírtak, ami éppen mára jut, az nekem szól, azt nekem mondja az Úr. Ha könnyű, ha nehéz, ha ígéret vagy feddés, nekem szól általa az Úr.

A száznegyedik zsoltár elmondja, hogy a teremtett világ, bennük a vadon élő állatok várják, hogy idejében adjon nekik eledelt az Úr. Az állatok Tőle várják a gondoskodást, és tudják, hogy Isten nem feledkezik meg róluk. Pál apostol pedig a teremtett világ sóvárgásáról ír, Isten gyermekei után sóvárog, várja, hogy megjelenjenek és táplálékot adjanak. Az Úr élelemosztással bízza meg tanítványait, ami elsősorban az élet kenyerének a szétosztását jelenti. Azért küld, hogy vigyük a sok lelki éhezőnek az igét, az evangéliumot. Mondjuk el, hogy Jézusnál kapnak olyan táplálékot, amitől elmúlik az éhség és a szomjúság.

Vajon milyen elfoglaltságban találja övéit az Úr? Eledelt osztunk, vagy a saját kényelmünkkel, jólétünkkel vagyunk elfoglalva? Esetleg szórakoztató programokat szervezünk, mert lassan az egyházból szervezőiroda lesz. Szervezünk, rendezünk, szórakoztatunk, vagy táplálékot kínálunk?

Boldog, akit ilyen munkában talál az Úr, aki azt teszi, amivel a Gazdája megbízta. Ezek a szolgák örömmel szolgálnak, a Gazda távolléte nem indok a lazításra. Ilyen szolga vagyok? Nemcsak akkor végzem a feladataim, amikor mellettem van a Gazda, hanem örömmel szolgálok Neki mindig? Az szolgál örömmel, aki maga is megtapasztalta, hogy az Úr előbb szolgált neki. Aki ezt átélte, annak nem kényszer, nem kötelező program, hanem életforma a szolgálat. Az nem tud mást, mint másnak is elmondani, amit érte tett az Úr.

Aki szereti az Urat, és örömmel él Neki, az észre sem veszi az idő múlását, az nem tapasztal késést, és boldogan fogadja, amikor megérkezik az Úr. Fontos, hogy senkitől nem kér többet a Gazda, csak amit rábízott, amit tudott. De ne feledjük, Ő az Úr, mi a szolga, a szolga kötelessége teljesíteni Ura akaratát. A szolga nem lehetőséget kap, hanem az engedelmesség a kötelessége, a munkája, és ezt számonkérik tőle. Vannak, akik azt gondolják, hogy a szolgálat egy lehetőség, én döntöm el, hogy teszem vagy nem. Azonban kiderül, hogy ez nem lehetőség, hanem megbízatás. Adja Urunk, hogy hűségben találjon, amikor megérkezik.

HALLD MEG A HÍVÁST

1.  

Halld meg a hívást, Jézusodét,

Még ma kövesd Őt, fogva kezét,

Áldva a karját tárja feléd,

Édesen így szól: „Jöjj!”

Ó, mi szép s dicső lesz majd a nap,

Hogyha lelkünk tiszta lesz s szabad,

S minket az égi hon befogad!

Itt vagyok, Jézus, lásd!

2.  

Halld meg, ó, gyermek, drága szavát,

Nyisd meg a szíved, add magad át,

Édes a béke, mit neked ád,

Bátran azért csak jöjj!

Ó, mi szép s dicső lesz majd a nap,

Hogyha lelkünk tiszta lesz s szabad,

S minket az égi hon befogad!

Itt vagyok, Jézus, lásd!

3.  

Higgy a szavának, nem taszít el,

Szívedhez ott ver szíve közel,

Hű szeretettel karja ölel,

Jöjj csak, ó, bűnös, jöjj!

Ó, mi szép s dicső lesz majd a nap,

Hogyha lelkünk tiszta lesz s szabad,

S minket az égi hon befogad!

Itt vagyok, Jézus, lásd!

Isten áldásával.