Az Úr hűséges

E

zen a reggelen is a szentíró örvendezésre, tapsolásra szólít fel (Zsolt 117,1-2). Örüljünk az Úrnak, és dicsérjük Őt. Újra csak arról van szó, hogy Istennek örülünk, és Őt dicsérjük, magasztaljuk. Mindezt az teszi, akit már megtalált a kegyelem, aki átélte Isten megbocsátását, és megtalált bárány lehet.

A szöveg népek és nemzetek dicséretéről és magasztalásáról beszél. Arról, hogy a népek és nemzetek leborulva imádják az Urat, királyuknak ismerik el Őt. A magasztalás azt jelenti, hogy teljes szívemmel meghódolok az Úr előtt. Rábízom magam, és Neki engedelmeskedek. Teljes szívem meghódolt már Előtte?

A népeket szólítja meg a zsoltáros, de ő is tudja, hogy magunktól nem erre van hangolva a szívünk. Nem Őt dicsérjük, hanem bálványokhoz kötődünk. Ahhoz, hogy a népek is Őt dicsérjék, az Úr Jézusnak kellett eljönnie. Ő a nem zsidók közül való bárányokat is kihívja, és bevezeti az Atya országába. Mindenkit azért teremtett az Úr, hogy az Övé legyen, az Ő országában éljen, de elszakadtunk Tőle. Azonban Ő még keres, visszatérhetünk Hozzá.

Nagy az Ő szeretete irántunk. Meg is indokolja, miért dicsérjük az Urat. Nagy az Ő kegyelmessége és szeretete irányunkban, hiszen még mindig tart a kegyelmi idő. Azt akarja, hogy mindenki megtérjen és éljen. A kegyelem, hogy hirdettetik az evangélium, nincs az a mélység, ahonnan Jézus ereje által ne lehetne talpra állni. A kegyelem másik tartalma: az Úr Jézus elrendezte ügyünket, magára vette szennyes ruhánkat, eltörölte az adóslevelünket. Az új és örök életet ingyen kapjuk Jézusért. Hát, ezért a szeretetért és kegyelemért dicsérjük Őt. Jöhetünk és ihatunk az élet vizének forrásából ingyen.

Csodálatos bizonyságtétel: az Úr hűsége örökké tart. Ő nem változik, és ha megígérte, hogy megváltott, és az Övéi vagyunk, és nem hagy el, akkor az úgy is van. Ebben a világban lassan ismeretlen fogalom lesz a hűség - olyan jó azt olvasni, hogy az Úr szótárából nincs kitörölve. De nemcsak a szótár tartalmazza, hanem a zsoltáros meg is tapasztalta ezt a hűséget. És mi is látjuk. Pál is elmondta, mi hűtlenek vagyunk, de Ő hű marad, mert magát meg nem tagadhatja. A hűség Isten alaptulajdonsága. Az Úr Jézus élete is erről vall, azért jött el, mert hű maradt Isten az igéjéhez, és nem fordult el hűtlenül a hűtlenné vált embertől. Isten nem igazodik hozzánk, úgy, ahogyan mi igazodunk a világhoz. Azért szólít meg, hogy ezentúl mi is Hozzá igazodjunk. Olyan szomorú, amikor egy idő után még Isten gyermekei közül is a világhoz kezdenek igazodni emberek. Mi az Úr Jézushoz igazodjunk.

A tanítványok nem maradnak Jézus halála után sem magukra, mert az Atya elküldi a Szentlelket, Aki Pártfogóként áll mellettünk (Jn 14,25-31). A Szentlélek Isten jelen van népe között, Övéi mellett áll, segíti őket, és megadja a bizonyságtétel tartalmát. A Szentléleknek tanító munkája is van, mindenre megtanítja a Jézusban hívőket, ami a krisztusi élethez szükséges. A tanítás tankönyve az ige. Az igét tanítja meg jól érteni, és rajta keresztül mutatja meg Isten akaratát. Isten Szentlelke az igét aktualizálja az életünkre. A Szentlélek nem tanít mást, mint ami az igében van. Tehát mindenféle új kijelentést az ige mérlegére kell tenni. És ha az nem egyezik Isten szavával, nem a Szentlélektől van. Ha valamit nem értek, kérjem Isten Lelkét, és Ő megmagyarázza, mit is jelent, mit is üzen az Úr.

Eszünkbe juttatja az Úr szavait, ez azt jelenti, hogy ismerni kell. Csak azt juttatja a Lélek is eszünkbe, ami bennünk van. Aki tanulmányozza az igét, aki elmélyül benne, annak a szívéből lesz mit előhozni. Lesz mire emlékeztetni. Hiszen ez a tanítványoknak szólt, azoknak, akik Jézussal voltak, és hallották, amit mondott.

Békességet hagy, mert a Szentlélek betölti szívükben azt az űrt, amit az Úr eltávozása okoz majd. Békességük lesz, mert az Úr  a Lélek által bennük lesz. Ahol jelen van Jézus, ott jelen van a békesség is. Csodálatos üzenet: az Ő békességét adja nekünk, és ez egészen más, mint a világ békessége. Nem úgy adja, ahogy a világ adja, mert kegyelemből van békességünk, az Atyával való megbékélés által. Ez a békesség nem felszínes, és nem múlik el, mert Krisztusból fakad.

Ne nyugtalankodjék a ti szívetek! Miért ne? Mert a békesség azt jelenti, bárhová kerülök, és bármilyen körülmények vesznek körül, Ő velem van. Az Ő kezében jó helyen vagyok. Pál békessége is abból fakadt, hogy tudta, az Úr a börtönben is vele van. Amikor mindenki elhagyta, az Úr akkor is mellette maradt. A békességünk az Ő jelenlétéből fakad, bármi történjen, bárhol járjunk és végezzük szolgálatunkat, Ő velünk van.

Jézus távozása nem végleges, vissza fog jönni az Övéiért. Ez csodálatos reménység, az Úr el fog jönni dicsőségben. Amíg ez megtörténik, tapasztaljuk e világ fejedelmének munkáját, de ez ne csüggesszen el, mert bárhogy tombol a gonosz, az Úr visszajövetele felé tartunk. Másrészt Jézus felett nincs hatalma, így akiben Ő él, afölött sincs. Ezért lényeges, hogy Ő éljen bennünk. Ha így van, nem tud hozzánk közel férkőzni a sátán. Zavart okoz körülöttünk, és látjuk, hogy fölötte van is hatalma, vagyis a világ azt teszi, amit a gonosz akar. Azonban a az Úrban hívők fölött nincs meg ez a hatalma, mert mi már Neki engedelmeskedünk. Jézus nevében ellenállhatunk Neki. Ha engedelmeskedünk Istennek, és ellenállunk az ördögnek, az elfut tőlünk. Ezért mindig az Úrra figyeljünk.

HŰ JÉZUSOM KEZÉBE TESZEM LE ÉLETEM

1.  

Hű Jézusom kezébe teszem le életem.

Ő életem vezére, s hazámba érkezem.

A keskeny úton járok, közel van Ő hozzám.

Magasból vet világot az Ő keresztje rám.

2.  

S ha nem tudom azonnal, hogy Jézus mit kíván,

Várok, szemébe nézek, s szívem nyugodt, vidám.

Mi boldogság, mit érzek: Úr Ő éltem fölött!

Szívem nem ismer kényszert, önként szolgálom Őt.

3.  

Ha szenvedés, baj érne, s az utam is sötét,

Az Úr keresztje fénye annál dicsőbben ég.

S tudom, hogy még dicsőbb fény ragyog majd énreám,

Ha majd a mennybe érvén belépek ajtaján.

Isten áldásával.