2019. március 2., szombat

Megtartatik


A
 menny Istene nevében, az Ő vezetésével megindult a városfal újjáépítése (Neh 3,1-38). Jó látni, hogy családok összefogtak, és egy-egy részt vállaltak a munkából  Nincsenek vállalkozók, sem különféle támogatás, hanem Isten népe a magáénak érzi a várost, annak falait, benne a templomot is. Önként és az Úr iránti szeretetből dolgoznak. Tudnak időt szakítani erre a munkára. Nekünk is így kellene az Úr nevében reménykedve építeni a gyülekezetet. Nem másoktól várni, hanem együtt hozzáfogni és elkészíteni. Így kellene vágyakoznunk az igére, az Úrral való élő közösségre. Nemcsak istentiszteleti napokon, hanem minden nap.
Nem csak egy ember vagy egy család épít, hanem sokan ott vannak, és felosztják területekre a munkát. Így nem fárad bele senki, és nem áll le az építés egy idő után. Nem fullad ki a lelkesedés, mert az egész nép a magáénak tudja. Volt, aki a lányaival épített, ha nem voltak férfiak, mentek a lányok, vagy mentek, mert ők sem akartak kimaradni. És nem mondták, hogy ők nem vehetnek benne részt. Az Úrnak mindenki szolgálhat, aki szívből és önként végzi. Az a lényeg, hogy Neki végezzem a munkát, és ne embereknek akarjak megfelelni. Ne azért legyek jelen, mert elvárják, hanem az Úr iránti hálából.
Mivel felosztották a várfalat, a kapukat, ez azt is jelentette, hogy szakaszonként mindig voltak emberek, így oda tudtak egymásra figyelni. Biztatták, bátorították egymást, és segíthettek egymásnak, akár ellenséges támadások idején is.
Az ellenség ismét aktivizálódik, nem tetszik neki, hogy épül a várfal. Nem akarja, hogy biztonságában éljenek. Az ördög állandó presszió alatt akarja Isten gyermekeit tartani. Elbizonytalanít, azt akarja, hogy félelmükben elmenjen a kedvük, és feladják a munkát. Amikor egy gyülekezet él, és azt teszi, amivel az Úr megbízta, az ellenség haragra gerjed. Ma nem elsősorban építkezések vannak ránk bízva, hanem az evangélium hirdetése. Azért küld az Úr, hogy mondjuk el másoknak, mit tett Ő értünk, és hogyan lehet örök életünk, és hirdessük az Úr szabadítását. Ma inkább örül az ördög, ha épületekkel, programokkal foglalkozunk, mintsem az élet igéjét adjuk tovább. Legyünk elfoglalva önmagunkkal, az életünk fejlesztésével, de foglalkozzunk az elveszett emberekkel.
Gúnyolják az építőket, azt sugallják beléjük, úgy sem fog sikerülni. Azonban ők nem hagyják ellehetetleníteni magukat, hanem Istenre bízzák a gúnyolódókat. Nem ugornak be az ellenfeleknek, és nem állnak le szócsatára, hanem Istenre nézve dolgoznak tovább. A gonosz gyakran elfordítja figyelmünket a szolgálatról. Elvégzi, hogy álljunk le csatározni, vágjunk vissza, és ha így teszünk, már nem az Úr ügyével foglalkozunk. Nem védték az építők magukat, hanem Istenre bízták. Azt kérték, az Úr hallja meg a csúfolást. Nem ők hallják meg, hanem Isten. Gyakran az a bajunk, hogy mi halljuk meg, amit mondanak rólunk, és ez elbizonytalanít. Már elfelejtettük, hogy boldogok vagyunk, ha az Úrért mindenféle rosszat mondanak rólunk.
Ezek az emberek azonban nem hagyták magukat megfélemlíteni, hanem dolgoztak tovább. Ez is lényeges, tovább kell menni, támadások közepette is. Nem leállni, mert az Úr megerősít. Az egész nép nagy kedvvel dolgozott. Csodálatos, a gúnyolódások ellenére megmaradt a kedv. Másrészt, senki nem zúgolódik, hogy lemaradt a kedvenc műsoráról a tévében, vagy a filmjéről, a meccsről, vagy nem tud elmenni a település által szervezett szórakoztató programokra. Kedvvel dolgoznak, mert az Úr velük van, és mindent Neki tesznek. Jó az Úr nevében együtt munkálkodni. Nem az vezérli őket, hogy minél hamarabb érjünk a végére, mert annyi, de annyi tennivalónk van otthon. Első az Úr és a Neki való szolgálat. Milyen szívvel végzem az Úr munkáit?
Sokan hallgatják Jézust, köztük a tanítványok is, de nem értik, mit jelent, amit mondott nekik (Jn 10,6-10). Mi is olvassuk az igét, de vajon értjük-e? Ezek az emberek bizonyára jelezték: nem értjük, mit akarsz mondani. Nem tudjuk, hogyan vonatkozik ránk. Szabad kérdezni az Úrtól vagy előttünk járó testvértől: hogyan is értsem? Mit is mond az Úr ebben a szakaszban? Aki kérdez, azelőtt a Szentlélek Isten feltárja az üzenete, azzal megérteti az igét. Van-e bennem vágy a megértésre, akarom-e mindennél jobban tudni, mit mond az Úr? Vagy könnyen ráhagyom, érdekesebbek a világ hírei, mert azt úgy tálalják, hogy azonnal értsük, és lehetőleg úgy értsük, ahogyan akarják?  
Az Úr kijelenti, Ő a juhok ajtaja. Isten országába bejutni csak rajta keresztül lehet. Nem vezet más út, és nincs más kapu, csak Ő. Ő a szoros kapu, és a bűnbánat. Nem lehet kihagyni a megtérést. Nem mondhatjuk, majd bejutok valahogy, emberi szokások megtartásával. Bűnbánat nélkül, a Krisztus vérének megtisztító hatalma nélkül nem tudok bemenni az életre.
Aki Rajta keresztül megy be, az megtartatik. Igen, az tartatik meg az életre, az menekül meg a kárhozatból, aki rajta keresztül megy be. Nem emberekhez, felekezetekhez kell eljutnunk, hanem az Úr Jézus Krisztusba vetett élő hitre. Benne van, hogy megtartatik, vagyis kegyelemből van üdvösségünk. Ő tart meg, és nem emberi praktikák, jó cselekedetek, szabályok betartása. Nem én szerzem meg az örök életet, hanem kegyelemből kapom, Jézusért. Az a lényeg, ismerem-e Jézust, és odaborultam-e már a keresztje tövébe?
Aki Hozzá tartozik, arról Ő gondoskodik. Megadja azt, amire szüksége van. Nem jólétet ígér, nem olyan bőséget, amivel nem tudunk mit kezdeni, hanem nem méri ki szűken. Többet ad áldásokból, mint ami nekünk kell, mert azt akarja, hogy jusson belőle másoknak. Áradjon az élő víz rajtunk keresztül. Tehát nem a mai értelemben vett anyagi bőségről van szó, hanem olyan többletről, amiből kiderül, hogy mások vagyunk, mint a nem hívők. Olyan többletet, mint amikor tizenkét tele korsárral maradt, ez jelzi Isten országának gazdagságát, és azt, hogy gondoljunk másokra is.


MAGÁRA VETTE SZENNYES RUHÁMAT

1.  
Magára vette szennyes ruhámat,
Így békíté meg Istent, Atyámat.
Így békíté meg, így békíté meg
Istent, Atyámat.

2.  
Kín, mely Őt érte, nekem volt szánva,
De Ő fölvitte a Golgotára,
De Ő fölvitte, de Ő fölvitte
A Golgotára.

3.  
Szerető szíve szakadt meg értem,
Hogy eltörölje mind, mind a vétkem.
Hogy eltörölje, hogy eltörölje
Mind, mind a vétkem.

4.  
Jézus, Te drága, mit adjak Néked?
Összetört szívem hozom Elébed,
Összetört szívem, összetört szívem
Hozom Elébed!

5.  
Dicsőség Néked, szent Vőlegényem,
Hogy eljössz értem, s fölviszel mennybe.
Hogy eljössz értem, hogy eljössz értem,
S fölviszel mennybe!

Isten áldásával.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése