Legyetek éberek!

A

z Úr csodálatosan vezeti népét, a hetedik napon ismét megtapasztalják hatalmát (Józs 6,22-27). Hétszer kerülik meg Jerikót, és amikor a kürtök megszólaltak, a nép hangosan fölkiáltott, és a kőfal leomlott. Isten nemcsak bevezette őket Kánaán földjére, hanem mindent nekik is ajándékoz. Az ő részük: engedelmesen az Úr nyomába haladni, és megtenni, amit mond. Mindez a hit a diadala. Hitték, hogy amit Isten mond, az meg is történik. Az Úr ma is így munkálkodik, hitben elindulok, és megtapasztalom, hogy előttem jár, megnyitja a kapukat. Amit Ő ígér, azt mindig meg is teszi.

Mielőtt azonban ez megtörtént, Józsué elmondta, hogy minden az Úré, és ne vegyen el a zsákmányból senki semmit. Mivel az Úrtól kapták a győzelmet, mindent Neki szentelnek. Ezzel dicsőítik az Urat és fejezik ki hálájukat. Isten bennük is munkálkodik, megtanítja őket egy fegyelmezett életre. Nem esnek a zsákmánynak, le tudnak róla mondani, az Úrért. Urunk minket is formál, és megtanít megelégedni és mindent Őreá bízni.

Ráháb és családja megmenekült. Ők is hitüknek köszönhették menekülésüket. Ráháb  hit által meglátta az idők jeleit, felismerte, hogy Izráel Istene a föld Ura, az élő Isten. Hit által elrejtette a kémeket, és most Isten megmentette őt és családját. Aki hittel az Úr kezébe teszi az életét, megmenekül. Ráháb kockázatot vállalt, de Isten népéhez tartozni mindent megér. A múltat, a bűn útját magunk mögött kell hagyni, és akkor az Úrral kezdődhet egy új.

Az Úr tanítványai felfelé tekintenek (Lk 21,29-38). Nem a rosszat várjuk, a pusztulást, és nem is emberi megoldásokat. A legnehezebb pillanatokban is felfelé nézünk. Hová? Az Úrra, és várjuk Őt. Isten népe, az egyház az Úrral való találkozás felé halad. Az élet nehéz eseményei közt is Őreá tekintünk. Ő ad erőt kitartani és hittel menni előre. Az élet történései nem megrémítenek, hanem örömmel töltenek el, közeledik az Úr. Ez a különbség Isten gyermeke és a világ fiai között. Ők megrémülnek, tanácstalanná válnak, de mi tudjuk, hogy még most is van Kihez menni. Sőt, az a feladatunk, hogy azoknak, akik megrémültek, utat mutassunk. Még mindig lehet az Úr felé irányítani a tekinteteket. Ma is felfelé nézzünk, ne engedjük, hogy a problémák lefelé húzzanak, az Úrral győzedelmeskedhetünk felettük. Ha Rátekintünk, békességünk lesz, meglátjuk, hogy nem kell félnünk, mert Ő jelen van.

Ahogyan az idők jeleit felismerjük, úgy kell meglátnunk az Úr jelzéseit is. És ezek nem megrémisztenek, hanem reménységgel töltenek el. A fügefa Izráel szimbóluma, a pusztulás után ismét lombosodni kezd, és ez jel. Izráel ismét néppé lett, és ez minket örömmel tölt el. Az Úr közeledik. Az Ő eljövetele olyan, mint a nyár, örömmel várjuk. Örömmel gondolok az Úr eljövetelére? Várom Őt? Várom, hogy mindig Vele lehessek?

Az ég és a föld elmúlik - mond az Úr olyan dolgokat, amik valósággá fognak válni. Valóság az Ő eljövetele és a föld elmúlása. Isten új teremtést hoz létre, amelyben már nem lesz jelen a bűn. Élő, boldog és állandó kapcsolatban lehetünk Vele. Ott már nem lesz jelen a gonosz, mindenekben az Úr lesz, és örökkévaló kapcsolatban élhetünk Urunkkal. Azonban mindez nem azonnal történik meg. Sok idő eltelik, és közben kétségek támadhatnak a tanítványokban is. Elbizonytalanodnak, sátán pedig felerősíti a téves információt, és mindenfelé kiáltja: Jézus nem jön vissza. Nem lesz itt semmiféle új teremtés. Csak az, amit mi emberek megvalósítunk. Sátán átformálta Jézus üzenetét, és az emberektől várja az új világot, a boldog jövőt. Azonban az Úr Jézus rámutat: az Ő beszédei nem múlnak el, minden be fog teljesedni, amit mondott. A világnak könnyebb elmúlnia, mint nem beteljesedni Isten szavának. Ebben kell bíznunk, Istennek gondja van az Ő igéjére, és amit ezredévvel ezelőtt mondott, az ma is érvényes.

Ez ad nekünk mindennap erőt, hiszen Isten szabadításra és megtérésre vonatkozó szavai is erővel teljesek. Az ige ma is hat, a kegyelem még elérhető. Igen, a mai ember számára is még nyitva Isten kegyelmének ajtaja. Ő megközelíthető. Segítségül hívhatjuk, de rajtunk múlik, hogy Hozzá fordulunk-e? Ma azt látni, hogy inkább az emberi segítséget vesszük igénybe, és ha majd csalódunk, és nem jön eredmény, Istent hibáztatjuk. Pedig, aki hittel az Úr Jézushoz fordul, az ma is megtapasztalja hatalmát. Az Úr ma is ugyanaz.

Mint ahogy annyiszor átéltük, nem az Úr oldalán van a probléma, hanem a miénken. Isten igéje élő és ható, elvégzi a munkáját, ezen nem kell aggódnunk. Azonban nekünk szorosan az Úr nyomában kell maradnunk, mert ha nem, könnyen elnehezedhet a szívünk. Vagyis már nem leszünk éberek, nem figyelünk a jelekre. Vigyázzunk magunkra, szeretünk másokkal foglalkozni, Urunk azonban azt mondja, magunkra vigyázzunk. Miért? Mert a gonosz azon fáradozik, hogy elaltasson, lekösse a figyelmünket. Az élet gondjait használja fel szívünk elnehezítésére. Úgy kezdünk el élni, mint a világ fiai. Hiszen mi is ebben a világban élünk, itt van a munkánk, a családunk, ide köt minket minden. Azonban az Úr arra tanított, hogy az élet minden gondját tegyük az Ő kezébe. Engedjük, hogy Ő oldja problémáinkat, és ne mi akarjuk magunk elrendezni őket. Amikor mi vesszük kézbe a gondokat, bajokat, leterhelődünk, nem jut erőnk, időnk az Úrra. Ha belemerülünk a világ dolgaiba, nem vesszük észre az Úr érkezését, váratlanul ér. Aki figyel az Úrra, és állandó kapcsolatban van Vele, azt nem éri váratlanul az Ő eljövetele, és a nyomorúság sem.

Urunk azt tanácsolja, legyünk éberek, és imádkozzunk. Különösen fontos az éberség a jólét idején, amikor rendben mennek a dolgok, és megvan mindenünk.  Ha nem fenyeget veszély, könnyen elbóbiskolunk. Megfeledkezünk az imádkozásról. Minek, amikor minden megy magától is. Azonban ilyenkor még nagyobb szükségünk van az imádkozásra, az élő kapcsolatra. Aki figyel felfelé, azt nem érik meglepetések. Az tudja, hogy amit az Úr mondott, az meg fog történni.

 LÉGY ÉBER REGGEL

1.  

Légy éber reggel, bár felhőtlen égbolt

Vihartalan, csendes napot ígér.

Kelhet vihar szívedben, mely a vándort

Lesújtja, míg honába tér.

Ó, szüntelen légy éberen,

S imádkozzál, fiam!

2.  

Légy éber délben, míg a földi zajban

Az ég békéje feledésbe megy!

Ó, lelj egy percet lenni egymagadban,

Hogy ott kiöntsd a szívedet!

Ó, szüntelen légy éberen,

S imádkozzál, fiam!

3.  

Légy éber este, míg csend száll a tájra,

Keresd fel égi hű Barátodat!

Úgy fáj a szíve, ha hiába várna,

Ha jössz, kitárt karral fogad.

Ó, szüntelen légy éberen,

S imádkozzál, fiam!

4.  

Légy éber, ó, napod bármerre fordul,

Mert szüntelen vigyáz az ellen is,

S a szentek szentjét elfoglalja orvul,

Ha égő hittel telve nincs!

Ó, szüntelen légy éberen,

S imádkozzál, fiam!

Isten áldásával.