Teljes fegyverzet

S

ikemben a nép is, Józsué vallomásán felbuzdulva, őszintén kötelezi el magát az Úr mellett (Józs 24,16-33). Megvallják, hogy az Úr az ő Istenük. Azonban ez nem csupán egy emelkedett ünnepi pillanat, vallomásuknak a saját tapasztalat és Isten szavának a hallása az alapja. Számukra Isten szabadítása és a pusztában való vezetése személyes tapasztalat. Ők ismerik Istent. A pusztában születtek, a szabadulás történetét, a Hóreb-hegy eseményeit szüleik elmondása alapján ismerik. Ott a szent sátor, a szövetség ládája, benne a két kőtáblával, mindezek kézzelfogható, erőteljes bizonyságok Istenről. A hitük megtapasztaláson alapszik. És ez nagyon fontos, mert a lelkesedés nem tart sokáig, ha nincs személyes alapja. Az Úrba vetett hit akkor erőteljes, ha Isten nekem élő valóság, ha megtapasztaltam a munkáját a saját életemben. Mert ma is lehet Hozzá kiáltani, mégpedig személyesen. Meglátom saját nyomorúságomat, tehetetlenségemet a bűnnel szemben, és Őt hívom segítségül. És Ő meghallja a kiáltást. A kereszt a garancia arra, hogy Ő meg akar szabadítani, és élő kapcsolatot kíván kialakítani velünk. Meg kell azonban látni, hogy nem a közös kiáltás, hanem a személyes odaborulás az igazi megoldás. A kollektív kiáltásban mindig benne van, hogy csak egy baj elhárítását akarjuk, de nem akarunk az Úr útján járni.

A nép határozottan kijelentette, hogy az Úrnak akarnak szolgálni. Nemcsak áldásait akarják, nemcsak egy kultuszra van szükségük, hanem élő kapcsolatra. Isten számukra az életük Ura, Gazdája, Rá figyelnek, és teszik, amit mond. Mert az Urat szolgálni ezt jelenti, figyelek Rá, és teszem, amit mond. Vizsgáljuk meg az életünket, erről szól a mi hitünk? Tesszük, amit Isten az igében kijelentett a számunkra? Mert Ő nem érzelmi fellángolást, ünnepi dicséretet vár, hanem engedelmességet. Arra hív el, hogy éljük, tegyük akaratát. Mert lehet dicsőítést tartani, zenghet az ének, de ha nem éljük, amit az Úr elénk élt, nem Őt szolgáljuk. Az igazi dicsőítés az engedelmes, az Ő tetteiről bizonyságot tévő élet. Az, amikor látható az Úr munkája bennünk. Amikor a férfi – nő kapcsolat, a munka, és a pénzügyek is az ige szerint mennek végbe. Az Úr a farizeusok és írástudók életében azt hiányolta, hogy a külső és látványos tettek mellett nem jelenik meg az ige szerinti élet. Nem figyelnek oda azokra a dolgokra, amik a szívből származnak. Pedig az igazán fertőző és életeket pusztító vírus a szívünkben van. Onnan terjed tovább életünk által. Erre a vírusra egyedül az Úr Jézusba vetett hit a megoldás.

Józsué felhívja a figyelmet a gyakorlati bizonyságtételre. Ha az Urat akarják szolgálni, vessék el, távolítsák el maguk közül az idegen isteneket. Mert itt kezdődik az élő hit. Eltávolítom mindazt az életemből, ami Isten helyét töltötte be. Kidobok mindent, ami az Úrtól elvon. Az Úr Jézusnak engedem át a szívemet. Engedjük, hogy Urunk bevilágítson a szívünkbe, és megláttassa a még ott rejtőző idegen isteneket, bálványokat. Bizonyára most erélyesen kiáltjuk: nincsenek nekem bálványaim, csak az Urat tisztelem és szolgálom. Milyen szerepe van a pénznek, a munkának, vagy akár a gyermekeinknek az életünkben? Mert mindezek lehetnek bálvánnyá. Mert a bálvány az, ami meghatároz, amire a legtöbb időt fordítom, és ami miatt akár a bibliaolvasást, az istentiszteletet is háttérbe szorítom. Gondoljunk arra is, hányszor nem tudunk egy tévéműsor mellől egymás vagy az Úr kedvéért felállni. Mert azt meg kell nézni. Vagy az okoseszközök, mennyire hatással vannak az életünkre, több időt töltünk velük, mint Jézussal vagy szeretteinkkel. Nézzük meg, mire fordítunk egy nap több időt: Isten dolgaira, vagy a sajátunkra? Józsué a szív Istenhez való odafordításáról beszél. Akit szeretünk, azzal tele van a szívünk, azzal igyekszünk minél többet együtt lenni. Akit szeretünk, azzal nem kényszerűségből, kötelességből vagyunk, hanem önként. Mindent megteszünk, hogy minél többet lehessünk vele. Az Úrra fordított idő  elmondja, mennyire fontos Ő a számunkra.

A szív odahajtása kifejezi, hogy odafigyelek arra, amit az Úr mond nekem. Odahajtom a szívem a szavára, kész vagyok megtenni, amit mond nekem. És az Úr ezt várja. Teljes szívünkből keressük Őt mindennap, és Neki éljünk.

Pál apostol által felkészíti az övéit az Úr a keskeny út küzdelmeire (Ef 6,10-24). Az első nagyon fontos kijelentés: az Úrban legyünk erősek. Tehát semmit se saját erőből akarjunk megoldani, elintézni. A mi  erőnk az Úrban, az Ő hatalmas erejében található. Sőt, akkor vagyunk erősek, amikor gyengeségünket megéljük, mert akkor Ráhagyjuk magunkat. Minél gyengébbek vagyunk annál erőteljesebben jut érvényre az Úr ereje. Neki növekednie kell, mondta Keresztelő János. És ez a  recept, hagyjuk Őt növekedni, és minél nagyobbá válik az életünkben, annál kisebbek leszünk mi. Ez azért fontos, mert a gonosz nem ijed meg tőlünk, de ha Jézust látja az életünkben, ha az Ő hatalma van jelen, visszahúzódik. Jézussal szemben nincs esélye a gonosznak.

 A mi harcunk a gonosz ellen folyik. Sátán mindent megtesz, hogy az Úr Jézus tanítványait semlegesítse. Gyakran nem is látható módon támad. Inkább cselesen, az élet gondjain keresztül igyekszik elvonni Istentől. Rávesz, hogy mi gondoskodjunk magunkról, elhiteti, hogy a megélhetésünk tőlünk függ, és minden erőnket a munkába igyekszik belefordítani. Kifacsar, hogy amikor végzünk, már Istenre ne is figyeljünk. Ezért, a harc ott kezdődik, hogy ébredést követően kézbe veszem az igét, és figyelek ara, amit az Úr mond nekem. Megkérdezem, hol akar látni, miként kívánja általam országát megjeleníteni. Mert azért vagyunk ebben a világban, hogy Isten országát képviseljük, bizonyságot tegyünk róla. Aki megismerte az Úr Jézus Krisztust, átélte bűnei bocsánatát, azt az a vágy viszi előre, hogy Őt másokkal megismertesse. Valahogy úgy, mint amikor egy jó receptre talál valaki, és azt megosztja a Facebookon. Vagy ahogyan egy jó nyaralásról vagy kedvenc filmünkről, csapatunkról beszélünk. Ami jó velünk történik, azt másokkal is meg kívánjuk osztani. Azonban az Úr azért küld, hogy az Ő hatalmas nevét, értünk elvégzett áldozatát adjuk tovább. Mondjuk el, mit is tett az Úr Jézus értünk. Beszéljünk az életünkben végzett munkájáról. Mutassuk be a Bibliát úgy, mint ahogy bemutatjuk az új telefonunkat - hogy tudunk beszélni új funkcióiról, megmutatjuk rajta képeinket. Hát így mutassuk fel Isten országának minden érdekességét. Sok érdekesség van benne. A legjobb ország, ami létezik! Ismered? Polgára vagy már?

A gonosznak csakis Isten teljes fegyverzetében állhatunk ellen. Ő ideadta azokat, de nekem kell megismerni a használatát, és élni vele. Hiába van itt a Lélek kardja, ha nem tudom használni. Az Úr Jézus az igével hárította el a gonosz támadásait. Minden ötletére volt Jézusnak igei válasza. Nem tévesztette meg az ördög igei igézettel is. Mert az Úr meglátta, hogy rosszul, kicsavarva használja. Ismerjük meg Bibliánkat, olvassuk minél többet, tanulmányozzuk behatóan, mert csak akkor leszünk képesek sátán támadásait elhárítani. Az ördög ravasz, a rosszat is szépen becsomagolja, a világ szokásai által juttatja el hozzánk. Ha ismerjük az igét, átlátunk a rostán.

A hit pajzsát is jó kéznél tartani, és ez nem más, mint az igében való hit. Hiszem, amit az Úr mondott. Hiszek az Úrnak, bármit is mondjon a gonosz. A hit kioltja sátán gonosz nyilait. Az üdvösség sisakja az üdvbizonyosság, tudom, hogy az Úr megmentett engem halálával és feltámadásával a kárhozattól. Őérte örök életem van. Mindez akkor válik sisakká, ha ezt elfogadtam, személyesen átéltem. A papíros hit nem segít. Csak az élő hit, az élő megtapasztalás segít át a holtponton. Azért is nem elméleti hitről, egy megtanult hitvallás elmondásáról van szó, mert a sisakot háborúban használták. Harc közben van rá szükség. Sátán azokat támadja, akik harcban állnak vele.

A harc, a küzdelem eredményességét az imádság adja meg. Ima által élő összeköttetésben lehetünk az Úrral. Az imádság hozza el az Úr jelenlétét életünkbe. Megtapasztaljuk ima által, hogy Ő valóság. Ahogyan Dávid is imádság, az Úrhoz való kiáltás közben indult Góliát ellen. Tudta, az Úr itt van, és győzelmet ad. Az Úr itt van, és győzelmet ad övéinek, akik hitben hívják segítségül a gonosz ellen.

Itt van Isten köztünk

1. Itt van Isten köztünk: Jertek őt imádni, Hódolattal elé állni. :/: Itt van a középen: Min -

den csendre térve Ő előtte hulljon térdre. Az, aki Hirdeti S hallja itt az Ígét: Adja néki

szívét!

2. Itt van Isten köztünk: Ő, kit éjjel-nappal Angyalsereg áld s magasztal. :/: Szent, szent,

szent az Isten! Néki énekelnek A mennyei fényes lelkek. Halld, Urunk, Szózatunk, Ha

mi, semmiségek Áldozunk Tenéked!

3. Csodálatos Felség, Hadd dicsérlek Téged: Hadd szolgáljon lelkem Néked! :/: Angya -

loknak módján Színed előtt állván Bárcsak mindig orcád látnám! Add nékem Mindenben

Te kedvedben járnom, Istenem, Királyom!

4. Általjársz Te mindent; Rám ragyogni engedd Életadó, áldott Lelked! :/: Mint a kis vi-

rág is Magától kibomlik, Rá ha csöndes fényed omlik: Hagyj Uram, Vidáman Fényessé-

ged látnom S országod munkálnom!

5. Egyszerűvé formálj Belső, lelkiképen, Békességben, csöndességben. :/: Tisztogasd

meg szívem: Tisztaságod lássam Lélekben és igazságban. Szívemmel Mindig fel-

Szállhassak sasszárnyon: csak Te légy világom!

6. Jöjj és lakozz bennem: Hadd legyen már itt lenn Templomoddá szívem-lelkem! :/:

Mindig közellévő: Jelentsd Magad nékem, Ne lakhasson más e szívben; Már itt lenn

Mindenben Csakis Téged lásson, Leborulva áldjon!

Isten áldásával.