Isten szól!

 

A

z első vers a tegnapi szakaszhoz kapcsolódik, Jób látja a halál közelségét (Jób 17,1-16). Úgy gondolja, gyorsan eltelnek az évek, és valóban, ez a néhány évtized hamar eltelik. Ezért nem mindegy mi az életünk lényege? Mi tölti ki napjainkat, milyen célokért élünk. Veszendő vagy megmaradó kincseket gyűjtünk. Minek szenteljük oda figyelmünket, erőnket és időnket? Ha tudjuk, hogy nem tart örökké a földi életünk, és egyszer el kell hagynunk ezt a világot, készülünk rá? Foglalkoztat, hova megyek? Mi vár ott rám? Keresek feleletet ezekre a kérdésekre? Vagy teljes mértékben leköti figyelmem ez a világ, és annak kínálata?  Isten jelez nekünk, próbálja magára vonni a figyelmünket. Mindent megtesz, hogy ne csak sodródjunk, és ne elégedjünk meg mások véleményével, hanem magunk keressük a válaszokat. Keressük, hogy hová tart az életünk?  Hol keressük? Az első szinte legfontosabb lépés, az a vágy, hogy megakarom ismerni az igazságot, megakarom tudni honnan jöttem, hová megyek.  És ha ez a vágyakozás, keresés bennem van eljutok a szentíráshoz, és ha szomjas szívvel olvasom, meglátom benne Istent. A Szentíráson keresztül tárul fel előttem Isten világa, és mutatkozik be ennek a világnak az Ura, az élő Isten.

A Biblia olvasása és Isten megismerése közben meglátom, az élet az Ő ajándéka, ezért nem a temető a végállomás, nem is ez a cél lebeg előttünk. A cél, Isten mennyei világa, az örök élet. Jób erről még nem sokat tudott, nem volt kezében a Szentírás, ő Krisztus előtt élt sok évszázaddal. Mi már tudjuk, de készülünk az Úr elé állásra? Az igéből megtudjuk, hogy mivel elszakadtunk Istentől, nincs egyenes utunk a mennybe.  Isten elküldte Fiát, az Úr Jézust, hogy kereszthalála által megmentsen. Aki hittel elfogadja ezt az áldozatot, és új életet kezd Jézussal, aki hiszi, hogy érte halt meg és támadt fel az Úr, annak örök élete, üdvössége van. Mindez azt üzeni, aki a földre születik, nem automatikusan résztvevője a mennynek is.  Nem várja égi csapat a futballistát, sem égi zenekara a zenészt.  Arról van szó, ami itt a földön történt, azt folytatódik az égben. Nem, hanem aki átéli, hogy az Úr Jézus új teremtéssé teszi, annak van örök élete.  Az új teremtésre az jut el, aki felismeri bűneit, és kéri az Úr bocsánatát. Ehhez még egy felekezetbe tartozni sem elég. Egyedül Krisztus tart meg. Az új teremtés pedig azt jelenti, megváltozik Jézus által az életem, most már nem a magam sikereit építgetem, hanem Neki élek.

Jób felteszi a kérdést, hol van a reménységem?  Áldjuk és magasztaljuk Urunkat, hogy mi már ismerjük mindazt, amit tett értünk. Mi már tudunk a Megváltó Jézus Krisztusról, és az sincs rejtve előttünk, hogy Ő legyőzte a halált. Jézus feltámadt a halálból, megtörte annak erejét. Így azután a Benne való hit által van élő reménységünk. Az Úr Jézus a reménység. Látnunk kell azt is, hogy az örök életre jutásnál nem játszanak szerepet földi szempontok. Nem az ottani eredmények alapján kapunk örök életet, hanem a Krisztusban való hit alapján. Amikor elkezdjük követni az Urat, mert nem a földi teljesítmény lesz a lényeg, hanem az élet. Isten országban az életforma a lényeges. Nem az, hol vagyok a világ színpadán, milyen szerepem van, hanem az, hogyan élek. És ehhez az élethez a minta Jézus. Ne úgy legyen köztetek, ahogyan a világban van, mondta az Úr. A tanítványok az Úr nyomában haladnak. Menjünk ma is Ő utána! Legyen kérdésünk, mit tenne Jézus, mit szól az Úr hozzá?

A Zsidókhoz írt levelet olvassuk mától, és ennek csodálatos üzenete, Isten szól (Zsid 1,1-4). Ez az Ő Lényének alapvonása. Beszélő Isten. Ez különbözteti meg a bálványoktól. Ő él, és kommunikál. Kommunikációra teremtette az embert. Azért alkotott, hogy beszélhessen velünk, közölje Lénye gazdagságát, és szeretetét. Isten azért szól, hogy feltárja előttünk Önmagát.  A bűneset óta pedig még inkább szól, és bemutatkozik. Azt akarja, hogy az elveszett, a maga útján járó ember, tudja, nincs egyedül az univerzumban. Van egy élő Teremtő, Aki megalkotta a világot, ajándékozta az életet, Neki fontos az ember. Vétke ellenére is szereti, és meg akarja menteni.

Isten ismer bennünket, tudja, hogy a beszéd által jut el hozzánk a legjobban az információ. Beszéd által ismertetjük meg magunkat is, így Isten is ezt a módot választotta Önmaga megismertetésére, kijelentésére. Annyira eltávolodtunk Tőle, ha Ő nem ad jelzést, akkor nem ismerjük meg Őt. Nélküle, Tőle való üzenet nélkül félrecsúszik az életünk. És ez igaz úgy is, ha nem jutunk Isten közelébe, ha nem igyekszünk Őt megismerni, rossz irányba jutunk.  Azonban Ő mindig el akart érni, nem hagyott magunkra. Sokféle módon szólt, elküldte prófétáit, akik elmondták és leírták Isten üzenetét.

Már ezeken keresztül is megismerhették Istent, különösen az Ő népe Izráel, ám Ő nem elégedett meg ennyivel. Még közelebb jött hozzánk, Jézusban emberré lett. Így azután közvetlenül szólít meg. Testben járt a földön, és személyesen szólította meg az embereket.  Isten Jézusban szól a leghatalmasabban. Ő az utolsó és személyes szava. Aki Őt meg akarja ismerni, az keresse Jézust. Mert Jézus Isten Lényének képmása. Isten olyan, mint Jézus.

Milyen jó, hogy megismerhetjük Őt. Kezdd el követni. Engedj a hívásának, és lásd meg, mennyire szeret.  Életét adta érted. Azért jött, hogy bűneinktől megtisztítson. Mindez egyedülálló. Érted jött az Úr, meg akar tisztítani, és új életre kívánja lábaidat igazgatni. Engedjük, hogy szava lejusson szívünkig. Ne keressünk mást! Ne várjunk másra, mert Isten Jézusban ismerhető meg.  Aki pedig már megismerte, engedje, hogy az Úr vezesse. 

 

 

JÉZUS, TE ÉGI SZÉP

 

1.  

Jézus, Te égi szép tündöklő fényű név,

Legszentebb énnekem e föld ölén.

Benned van irgalom, erőd magasztalom,

Terólad zeng dalom, ragyogj felém!

2.  

Az élet száz veszély, én lelkem, mégse félj,

Míg Ő hord karjain, hű Mestered!

Elhagynak emberek, mit árt, ha Ő veled,

Töröld le könnyedet: Jézus szeret!

3.  

Akaratod nekem mutasd meg szüntelen,

Ne rejtsd el, mesterem, tetszésedet!

Vezérelj így magad, mutasd meg utadat,

Idegen tájakon jár gyermeked.

4.  

Tisztíts meg teljesen, szentelj meg, hadd legyen

Fényedből fénysugár az életem,

Míg a homályon át a lelkem otthonát,

Világosságodat elérhetem.

 

 

Isten áldásával.