2020. november 20., péntek

Minta

 

A

 harmadik barát jut szóhoz, de ő sem Jób szenvedése felől közelíti meg a helyzetet, hanem a saját teológiája felől (Jób 11,1-20). Ő is abból indul ki, Jób vétkezett, és rosszul látja Istent. Az a probléma, hogy senki nem akar, elmozdulni az előre elkészített elmélettől. Meg van a válaszuk mindenre, és azt helyesnek gondolják, és így nem engednek belőle. Mi hogyan vagyunk? Nekünk is kész válaszaink vannak, és azokat alkalmazzuk mindenre és mindenkire átgondolás nélkül? Isten nem használ sablonokat. Ő élő személy, így kell Őt megközelítenünk. Személy, akinek van akarata, Aki ismeri az embert személyesen, és ha Hozzá fordulunk kapunk válaszokat.  Isten ideadta az Igéjét, és ha azt olvassuk, formál általa. Meglátjuk a különböző élethelyzetekben is Őt, és meghalljuk, amit mond nekünk. Istennek mindig van friss üzenete.

Cófár azt szeretné, ha maga Isten szólalna meg, és adna választ. Ez jó, mert nekünk is arra kell vágyakozni, hogy Isten szóljon. A Szentlélek nyissa meg az igét, amikor olvassuk, és halljuk, amit mond nekünk. Azonban van egy kis csúsztatás, mert Cófár nem Isten válaszát szeretné hallani, nem az Úr üzenetére vágyakozik, hanem a saját teóriájának az alátámasztását várja. Azt szeretné, ha Isten Jób ellen beszélne, és nekik adna igazat. Tehát megakarja Istennek mondani, hogyan álljon a dolgokhoz. A maguk pártjára akarja állítani, ahelyett, hogy ők állnának Isten mellé. Nagy veszély, hogy a saját látásunkat akarjuk Istennel igazoltatni. Cófár el sem tudja képzelni a tévedést, és hogy Isten előtt neki sincs igaza. Oda tudok-e az Úr elé őszintén állni? Másnak keresem az üzenetet, vagy a magam számára? Cófár nem azt kéri, szólj Uram, mert hallja a szolgád? Nincs ott a szívében, várom, mit mond nekem, és készségesen elfogadom, akaratát. Ez az ember Jóbot akarja Istennel helyrerakatni. Ő akarja Istent használni, tekintélyként alkalmazni, tulajdonképpen fenyeget Istennel, ahelyett, hogy engedné, Isten használja őt.

Azonban ha a helyzettől elvonatkoztatunk, mond jó dolgot Cófár. A szívünk Isten felé való kitárását kéri, ne elsősorban értelmünkkel közelítsünk Istenhez, hanem a szívünkkel. Őt magát keressük, Őt akarjuk megismerni, és ha így teszünk, feltárul előttünk országa is. Isten jelenlétében értjük meg a dolgokat.  Isten jelenlétében megoldást találunk, mert Ő maga a megoldás. Isten Jézusban ad megoldást az életünkre. De ezt nekünk kell megragadnunk.

Fontos útmutatást kap Titusz, ne igazodjon senkihez, ne figyeljen senkire, csak egyedül az Úrra (Tit 2,1-10).  Ezt jelenti az egészséges tanítás hirdetése.  Csak azt tanítsa, ami megegyezik Isten igéjével. Vagyis az igéből merítsen ne különböző tanítók véleményéből. És ez máris jó tanács.  Annyi mindent hallgathatunk, olvashatunk, könnyen megtetszik egy-egy jó gondolat, azonban csak azt hirdessük, adjuk tovább, ami egyezik mindazzal, ami az igében van. Hangozhat valami jól, lehet tetszetős, de nem biztos. Hogy egyezik azzal, amit az Úr kijelent az igében. Mindez magában foglalja, az igének alapos megismerését. Akkor tudjuk megállapítani egy tanításról, hogy egészséges-e, ha jól ismerjük az igét. Jól ismerem? El tudom dönteni arról, amit hallok, hogy az igei-e?  Gyakran nem a tartalomra, annak igeszerűségére, a Szentlélek jelenlétére figyelünk, hanem csak arra ki mondja?  Persze bizonyos értelemben fontos, ki mondja, fontos, hogy az illető éli-e, amit hirdet?  De mi legtöbbször nem arra figyelünk, hanem csak arra, milyen végzettsége, vagy titulusa van. Azonban nem ez a döntő, hanem az, Krisztus él-e bennünk?

Mi egyezik az egészséges tanítással, tehát az Ige teljes üzenetével? Az életváltozás. Az, hogy a krisztuskövetés, nem egy kultusz, hanem Jézushoz igazított élet. Megtérni, és Krisztus tanítványának lenni azt jelenti, megváltozik a szívem és az életem. Már lesz az életvitelem, mint eddig. A korábbi életgyakorlatomat az ige szerint alakítom át, és azokat a szokásokat, amik rám rakódtak levetkezem. Belülről is új emberré lettem. Ezt kell hirdetnie Titusznak minden korosztály számára.

Most már nem az a minta, amit eddig tanultak, hanem az amit az Úr Jézustól látnak. Jézus a minta. És ezt a mintát Titusz mutathatja be az ige megismertetése, és saját élete által. Nekünk is meg kell látni, hogy a keresztyén hit, több mint vallás, életforma. És ezt az Úr Jézustól tanulhatjuk meg. Nem véletlenül hívta az embereket ezekkel a szavakkal: Kövess engem! Erről szól a keresztyén hit, követem Jézust. Nem lehet más mintánk, mint egyedül Ő.

Pál azt kéri, legyen Titusz élete minta a krétaiak előtt. Erre lett elhíva, ez a küldetése, hogy a mag életével támassza alá az evangéliumot. Állítsuk mi is példaként mások elé az életünket. Mutassuk fel a mindennapokban, hogy lehet másképpen, lehet krisztusian élni. Természetesen ez magunktól nem megy, csakis a Szentlélek ereje és vezetése által. Ez azt jelenti, hogy bármiben kérdésük lesz és Tituszhoz fordulnak, mondja, azt csináljátok úgy, ahogyan én. Egy szakmában is a mester oda áll a tanuló elé, és megmutatja hogyan is kell azt a mozdulatot elvégezni. Aztán azt kéri, csináld úgy, ahogyan én. Azonban ezt csak az tudja mondani, akinek az élete megáll az ige mérlegén.

 

 

Lelki próbáimban, Jézus légy velem

 

1. Lelki próbáimban, Jézus légy velem, El ne tántorodjék tőled életem. Félelem ha bánt,

vagy nyereség kísért, Tőled elszakadnom ne hagyj semmiért.

2. Ha e világ bája engem hívogat, Nagy csalárdul kínál hitványságokat: Szemem elé ál-

lítsd szenvedésidet, Vérrel koronázott, szent keresztedet.

3. Tisztogass bár bajjal olykor engemet: Kegyelmeddel szenteld szenvedésemet; Bár e

test erőtlen: te oltárodon Keserű pohárral, hittel áldozom.

4. Ha halálra válik testem egykoron: Ragyogjon fel lelked e hitvány poron; Ama végső

harcon rád bízom magam: Örök hajlékodba fogadj be, Uram!

 

Isten áldásával.

 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése