Életmentő szérum

A

 teljes lelki sötétség tanúi vagyunk, a bálványimádás útjára való lépés egyre mélyebbre húzza Áházt (2Krón 28,16-27). Figyelmeztetés ez számunkra is: aki elfordul Istentől, és megnyílik a világ, a különféle istentelenségek előtt, az egyre mélyebbre jut. Egyre több támadás éri Júda országát, ezek jelzik, nem jó úton jár, azonban Áház nem veszi a lapot. Nem akarja meglátni, hogy a problémák a hitetlenség és bálványimádás következményei. Amikor maga képtelen a bajjal megbirkózni, segítséget kér. De nem az Úrhoz fordul, hanem Asszíria királyához. Mennyire jellemző ez, baj van, segítséget kérnek, de nem az Úrhoz fordulnak. Vajon mi mindig Tőle kérjük a segítséget? Hányszor megvannak a saját megoldásaink, és először azokhoz fordulunk. Ne Áházt kövessük, ne ő legyen a minta, hanem keressük mindenben azonnal Megváltónkat. Ő tud rajtunk igazán segíteni, mert Számára a mi jobbá lételünk, szabadulásunk a fontos. A világ mindig a maga szempontjait, érdekeit tartja szem előtt, de Istennek az övéi a fontosak.

Áháznak az Úr házába kellett volna menni. Volt hová fordulni, de ő nem oda vitte a problémákat, hanem idegen istenekhez fordult. Áház azt gondolta, hogy mivel Arám királyait megsegítik isteneik, nekik áldoz, és majd őt is megsegítik. A világ becsap, csak a felszínt mutatja, elhiteti velünk, hogy bálványai segítenek. Hányan gondolják, majd a pénz, a hatalom mindent megold. A szórakozástól, a szabados élettől várja a mai ember a boldogságot, ám egyre boldogtalanabb lesz. Áház bezáratta az Úr házát, te hogyan vagy ezzel? Nem kísért meg, hogy bezárod az Úr házát? Ha nem is úgy, mint ez a király tette, de bezárod a szíved a zörgető Jézus előtt. Nem engeded, hogy Ő irányítsa az életed. Pedig az a boldog ember, aki kutatja az igét, és az Úr ösvényén jár. Az első zsoltár is azt tanácsolja, hogy ne hallgassunk a bűnösökre, és ne járjunk az ő tanácsuk szerint. Kire hallgatunk: Istenre, vagy az isten nélkül élőkre?

Mennyire megvakította Áház szemét e világ istene, nem látja meg, hogy a bálványok okozzák bukását. Minél messzebb kerül Istentől, annál mélyebbre jut, annál kevesebb az esélye a talpra állásnak. A mai ember sem akarja meglátni, hogy pont azért válik élete egyre rosszabbá, mert elhagyta Istent, már nem érték az ige. A nehéz időkben sokan Istent okolják, és nem akarják meglátni, hogy nem Isten, hanem saját maguk az okai a nyomorúságoknak. Az Istentől eltávolodott ember a gonosz hatalmába kerül, és egyedül képtelen tőle megszabadulni. A gonosz pedig mindent megtesz, hogy tönkretegyen. Ehhez a  művelethez mindent felhasznál, megtéveszt, ami a vesztünket fogja okozni, azt jónak és nélkülözhetetlennek tünteti fel. Gyakran már későn ébredünk rá arra, hogy becsapódtunk. Azonban ne csüggedjünk, mert még ebben a helyzetben is szabad és lehet az Úrhoz kiáltani.

A nyomorúságok célja, hogy Istenhez fordítsanak. Rá akarnak döbbenteni a bálványok tehetetlenségére, és arra bátorítanak, hogy hívjuk segítségül az Urat. Áháznak csak egy kicsit kellett volna csendben az igéhez fordulni, a Bibliát tanulmányozva felismerte volna Istennek népe életében elvégzett munkáit. Vegyük kézbe a Szentírást, mert rajta keresztül szembesülhetünk Isten hatalmával. Ha olvassuk, meglátjuk, mennyi hatalmas csodát tett Ő népéért, nincs Hozzá fogható. Kettéválasztotta a Vörös-tengert, és a pusztában vezette Izráelt, és az úton végig vele volt, vezette és táplálta. Az utolsó időkben pedig elküldte Fiát, Jézust, és általa szól hozzánk. De Jézus nemcsak szólt, hanem életét adta a bűnös emberért. Irántunk való szeretetéből meghalt értünk. Ha ezt felismerjük, bízni fogunk Benne. Hiszen az olyan személyben hogy ne bíznánk, aki magára vállalta a mi halálos ítéletünket? Pedig az nekünk járna, de Ő azt akarja, hogy éljünk, üdvösségünk legyen.

Az efézusiakhoz írott levelet kezdjük el ma olvasni, szerzője Pál apostol, aki a pogányok, tehát a nem zsidók számára is elvitte az evangéliumot (Ef 1,1-14). Az Úr Jézus bízta meg ezzel a feladattal, hangsúlyozva, hogy az evangéliumra mindenkinek szüksége van. Nem sajátíthatjuk ki, hanem el kell juttatni azokhoz, akik még nem ismerik. Miért fontos ez? Mert életmentő szérum, és ma, ha egy betegségre megtalálják az ellenszert, igyekeznek mindenhová eljuttatni. A Krisztusról szóló hír a bűn ellenszere. A bűn halálos szérum, a bűneset óta végzi pusztító munkáját, az ember nem talált rá eddig orvosságot. Az evangélium azért jó hír, mert elmondja, Istennek van ellenszere, van orvossága, és ez Jézus vére. Ebben a vérben van a bűn ellen orvosság, ki tudja tisztítani az életünkből. A múlt sebeire is gyógyszer, eltörli az elkövetett vétkeket is. Ezért az orvosságért nem kell fizetni, Isten ingyen kínálja, csak üres kezünket kell hittel kinyújtani érte. Bármilyen nehéz terhet, sebet hordozzunk, az Úr szava rá az orvosság. Éljünk az igével, ne sajnáljuk a bibliaolvasástól az időt, mert ez a leghasznosabb elfoglaltság.

Az apostol Jézusra mutat, és elmondja, nézzünk Rá, mert Ő Isten ajándéka, és Benne mindent nekünk adott Isten, amire az élethez szükségünk van. Őbenne áldást kaptunk, és ez elég a mindennapok megéléséhez. Benne minden lelki áldás elérhető. Egyben fontos azt is látnunk, hogy Isten áldása Jézusban tárul fel előttünk. Nélküle nem elérhető, Nélküle nem nyílik meg az áldások tárháza. Nem véletlenül mondta Jézus, hogy Ő az ajtó. Isten országába, az Ő jelenlétébe Jézuson keresztül léphetünk be.

Hangsúlyozza Pál már ezekben a veresekben is, hogy Jézus vére által van bűneink bocsánata. Tehát, amint fentebb említettük, a drága életmentő szérum Jézus vére. Nincs más megoldás, csak Ő. Bűneinket ez a vér tünteti el. Ha skarlátvörösek lennénk is, Jézus vére által hófehérekké lehetünk.

Isten akarata is Jézusban tárul fel a kereső ember számára. Őbenne jelenti ki mindazt, amire szükségünk van. Jézus nélkül rejtve marad előttünk Isten üdvterve, nem tárul fel szeretetének és irgalmának mélysége sem. Ezért forduljunk az Úrhoz, igyekezzünk minél jobban megismerni Őt, mert Rajta keresztül Isten mélységei tárulnak fel előttünk. 

Elmondja még azt is az apostol, hogy Isten eljegyzett pecsétjével, a Szentlélekkel. Tehát Isten Lelke az övéiben van, így nem vagyunk magunkban, a Lélek vezet és tanít. A Lélek teszi rá pecsétjét az életünkre, termi meg gyümölcsét, ami hitelesíti életünket.

Jézus Krisztus, szép fényes hajnal

1. Jézus Krisztus, szép fényes hajnal, Ki feltámadsz új világgal, És megáldasz minden jókkal:

2. Te vagy nékünk egy reménységünk, Isten előtt közbenjárónk, Szép koronánk, ékességünk.

3. Világosítsd a mi szívünket: Ismerhessünk meg tégedet; Tanulhassuk szent Igédet.

4. Az ördögnek csalárdságától, Lelki-testi nyavalyától, Őrizz hamis tudománytól.

5. Az Atyával és Szentlélekkel, Hogy tégedet tiszta szívvel Mindörökké áldjunk! Ámen.

Isten áldásával.