|
K |
iderül mi van Izráel népének szívében. Olyanok akarnak lenni, mint a többi ország népe (Ez 20,32-44). Nem változtak semmit. Már Sámuel idején ez vezérelte őket, azért akartak királyt, hogy ne különbözzenek a többi néptől. Más népekhez akartak hasonlítani. Azonban az Istennel való kapcsolat igazi lényege a másság. Azért választ ki, és arra hív el, hogy az életünk mássága által szólítsuk meg a népeket. A másfajta, a Krisztushoz hasonló élet felmutatása az igazi bizonyságtétel.
Azonban azt végig kell most gondolnunk, mit tervezgetünk? Mi az, amit meg akarunk valósítani? Azt, amit Isten is akar, vagy csak mások elképzeléseit kívánjuk végrehajtani? Mi van a mi szívünkben? Mi is olyanok akarunk lenni, mint mások? Kihez akarok hasonlítani? A világhoz, mert akkor nem tűnök ki? Ha a környezetemet utánozom, szép csendben ellavírozhatok? Ránk is jellemző az, ami Izráel népére. Hisz mindaz, ami az utóbbi évtizedekben megvalósult a társadalomban arra hasonlít, amit Izráel népe is élt. Minket is a másokhoz, a nyugathoz valós hasonlóság vezérelt. Sok ember akart úgy élni, mint más országok polgárai. Annyit akartak keresni, mint a nyugati emberek, olyan autóval közlekedni, mint más országokban, és mindent átvenni, hogy olyanok legyünk, mint ők. Ennek az lett a következménye, hogy eltértek sokan az Úrtól. A világ isteneit kezdték el tisztelni. Annak élt a legtöbb ember. Azonban a világ istenei, amíg megtöltik a markunkat, kielégítik kívánságainkat, megüresítik a szívünket. Lényünk üressé válik. Boldogtalanok leszünk. De Isten nem mond le rólunk, azt akarja, hogy megismerjük Őt. Hálásak lehetünk, hogy ma még Isten megismerhető.
Isten azt üzeni, nem fog megvalósulni a tervük. Nem lesznek olyanok, mint más nemzetek. Nem, mert ők Isten népe. És ha a bűneik miatt meg is ítélte őket, és szétszórattak, össze fogja gyűjteni az övéit. Isten hűséges, királyuk marad, és kivezeti őket. És ez már biztató a jövőre nézve. Ne a jelenlegi helyzetre, ne is a saját erejükre tekintsenek, hanem egyedül Istenre. Fontos üzenet ez nekünk is, soha ne a jelenlegi helyzetet figyeljük, hanem mindig nézzünk fel a mi Urunk Jézus Krisztusra. Ha Őreá tekintünk, reménység támad bennünk, mert látjuk a Győztest, látjuk a Feltámadottat, Aki legyőzte sátánt és a halált is. Így azután Ő meg tud szabadítani, minden megkötözöttségből. Jézus ma is összegyűjt, utánunk jön és vissza akar vinni az Atyai házba. Azt akarja, hogy helyünkre kerüljünk. Az ember helye pedig az Istennel való élő kapcsolatban van.
Isten szava igaz! Mindig beteljesíti, amit mond. És ez az ígéret napjainkban csúcsosodott ki, amikor a népek szeme láttára jött létre ismét Izráel országa, és kezdett el megerősödni. Mindez azért megy végbe, hogy mindenki meglássa, hogy Ő az Úr, és Ő szent. De vajon ezek a történések, és a hitre jutó emberek bizonysága meggyőz minket? Leborulunk és dicsérjük az Urat? Vagy nem törődünk semmivel, csak megyünk tovább saját útjainkon? Nem figyelünk másra, csak az anyagi boldogulásra? Vagy megállunk és meghódolunk, és Istenre bízzuk magunkat? Isten kegyelemből megszólít. Azt akarja, hogy rádöbbenjünk, nem más népekhez kell hasonlítani, hanem a Fiúra, Jézusra. Isten Őt adta mintának. Aki Rá figyel, jó úton jár, és teljes életet fog élni.
A levél végén kiderül miért is hajoltak néhányan a hamis evangélium felé (Gal 6,11-18). Mert így elkerülhették a keresztért való üldözést. Ha igazodtak a zsidók, vagy a pogányok elvárásához, elmaradt a szenvedés. Mennyire bennünk van a szenvedés elkerülésének a vágya. Nem akarunk szenvedni, és ezért készek vagyunk felhígítani még az evangéliumot is. Mert ha a keresztet kihagyjuk, és a törvényre, vagy más cselekedetre építünk, az hígítás. Mert Isten a keresztet adta a világba, az pedig kivégző eszköz. Nem dísz a nyakban, hanem egy eszköz, amin meghal az elítélt. A kereszt azért áll, hogy a bűnös meghaljon rajta Krisztussal együtt. Az új élet a halál által születik. Meghalok Krisztussal a bűnnek, és feltámadok Vele Istennek, egy új életre. Azonban kevesen akarják örökölt természetüket halálba adni. Ha azonban a régi nem hal meg, elnyomja az Úr által hintett magot. Mert Ő ma is hinti szét a magot.
Pál vallást tesz arról, hogy ő keresztre van feszítve a világ számára, és az ő számára is a világ. Mindez azt jelenti, hogy Pál számára a világ érdektelen, olyan, mint egy halott, nincs köze hozzá. Meghalt a világ kívánsága, nincs már vonzereje. Halott a karrier, a pénz, a hatalom iránti vágy. Egy vágya van csupán, mindeneknek hirdetni a Krisztust. Elmondhatom már, hogy a világ halott a számomra? Meg tudom vallani, hogy nem vonz a világ kínálata? Helyette Isten országa vonzáskörében élek? Milyen jó, amikor Isten országát akarjuk egyre inkább megismerni, amikor az az egyedüli vágyunk, hogy Őt minél inkább megismerjük és dicsérjük.
Milyen jó ezt olvasni, Krisztusban csak az új teremtés számít. Isten országa belépője, az új teremtés. Nem az a lényeg ki vagyok a világban, milyen hatalommal, vagy mennyi vagyonnal rendelkeztem. Ami számít, új teremtés vagyok-e? Az új teremtésről meggyőződhetünk azáltal, hogy megfigyeljük, a régi van-e még jelen, vagy már az új a Krisztusi?
Pál maga is szenved az evangéliumért, és ezt nemcsak mondja, hanem a nyomai a testén vannak. Mindenki láthatja, mibe kerül neki Jézus. És ő ezt örömmel vállalja. Neki nem a vagyona gyarapodik, nem a világ javaival bővelkedik, hanem a Krisztusért kapott sebek szaporodnak. Látszódik-e az életünkön, hogy Őhozzá tartozunk? Vannak-e érte kapott sebeink? Dicsérjük Őt, ha szenvedhetünk Nevéért!
Mind jó, amit Isten tészen
1. Mind jó, amit Isten tészen, Szent az ő akaratja, Ő énvélem is úgy tégyen, Mint kedve
néki tartja. Ő az Isten, Ki ínségben Az övéit megtartja, Hát légyen, mint akarja.
2. Mind jó, amit Isten tészen, Ő engemet meg nem csal, :/: De igaz ösvényen viszen, Én
megelégszem azzal, Hogy kedvében, Kegyelmében Ő forgatja dolgomat, Csak rá ha-
gyom magamat.
3. Mind jó, amit Isten tészen, Ő engem meg nem utál, :/: Mint jó orvosom, úgy tészen,
És mérget ő nem kínál. Orvosságot, Boldogságot Énnékem készít, tudom, Azért csak
benne bízom.
4. Mind jó, amit Isten tészen, Ő az én idvességem, :/: Ő velem rosszul nem tészen, Rá-
bízom egész éltem. Örömömben, Keresztemben Mind nyilván megmutatja, Hogy java-
mat akarja.
5. Mind jó, amit Isten tészen: Ha oly pohárt innék is, :/: Amelynek íze szívemnek Nagy-
keserűn esnék is, De eltűröm, Mert víg öröm Felváltja ezt végtére, Sok búm enyhítésé-
re.
6. Mind jó, amit Isten tészen, Mind örökké ezt vallom, :/: Ha rajtam bú, bánat lészen S
kell bosszúságot látnom. Mindazáltal Megvigasztal, Mint édes Atyám, engem, Mert csak
ő segítségem.
Isten áldásával.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése