|
S |
iratóéneket mond Ezékiel Júda két fogságba került királyáról (Ez 19,1-20,31). Oroszlánkölykökhöz hasonlítja őket az ének, de hiába voltak szépek és erősek fogságba kerültek. Mert hiába az emberi erő, és lelemény, ha ez nem Istent szolgálja, semmit sem ér. Júda királyai, Isten népének a vezetői. Kegyelemből királyok, és akkor lesz áldás az életük, ha teljes mértékben az Úrra bízzák életüket, és az Ő vezetése szerint élnek. Azonban ezek a királyok nem felfelé, hanem oldalra figyeltek. Emberi segítségben bíztak, és nem az Úr szavában. Meg kell látnunk, mindig az Úrra való hagyatkozás jelent életet. Akkor is, ha nem értjük azonnal a történéseket. Higgyük, hogy amit Isten tanácsol, az beválik. Ő soha nem téveszt meg. Merjük szavára hagyatkozva a rosszabbnak tűnő megoldást választani. Isten azt mondta nekik, fogadják el Babilónia uralmát és akkor élni fognak. Ők azonban fellázadtak és Egyiptomhoz fordultak segítségért. Teljes pusztulás lett a vége. Az emberi ötletelés, az Isten ellenére való tevékenység nem szabadságot, hanem bukást hoz. Létre lehet hozni szövetséget, és sok mindent, de ha nem az Isten akarata, és nem jelenik meg benne az Úr Lénye, akkor nem fog segíteni. Nem jobb lesz a helyzet, hanem inkább mélyül a válság. Ne a magunk kiválóságában bízzunk, hanem Urunkban.
A fogságban élő vének közül néhányan felkeresik a prófétát, mert az Urat akarták megkérdezni a kialakult helyzetről, a várható jövőről. Önmagában ez szép, hogy most kérdezik az Urat, de az Úr annyiszor szólt, annyiszor elmondta, mi az akarata, és ők nem figyeltek rá. Most Isten mondja el, hogyan is látja őket. Amíg otthon voltak, magukban bíztak. Meg voltak elégedve önmagukkal, úgy látták, jó irányban haladnak, engedelmesek Istennek.
Isten kijelenti, nem hagyja magát kérdezgetni. Nem Ő tartozik nekünk számadással, hanem mi Neki. Ne mi akarjuk Őt felelősségre vonni, mert nem Isten a felelős. Nézzünk szembe inkább őszintén a saját életünkkel. Lássuk meg hol hibáztunk, és vállaljuk fel, hogy változtatásra van szükségünk. És ehhez kérjük a kegyelmét, segítségét.
Isten elmondja, hogy az igazi probléma az volt, hogy soha nem vetették el a bálványisteneket. Nem értették meg, hogy Isten egyedül Úr. A bálványok nem élő valóságok. Nem jöttek rá, hogy nem érnek semmit. Egyiptom istenei nem tudtak rajtuk segíteni, Ábrahám Istene szabadította meg őket. Sátán becsap, elhiteti, hogy nem is a Jézus Krisztus Atyja, hanem a bálványaink segítettek. Ne feledjük, hogy hiába fordultunk a bálványokhoz, atyáink hagyományaihoz, semmi sem segített. Az emberi megoldások, pótszerek mélyebbre taszítanak. De Isten elküldte a Fiát, a kereszt még áll, fordulj Hozzá, és hívd segítségül. Aki Őt hívja, nem csalódik. De, maradjunk a kegyelem megtapasztalása után hűségesek hozzá. Ne tegyünk az Úr mellé senkit. Menjünk a nyomában akkor is, ha mi nem látjuk a hidat, csak Ő. Bízz Benne, nem véti el a lépést, és megoldást, életet kínál. Aki kitartóan hisz Benne, célba ér, mert Jézus nincs korlátokhoz kötve. Ő, Úr mindenek felett.
Akiket az Úr megszabadított, nem hagyja magukra, hanem Lelke által vezeti (Gal 5,16-6,10). Megkapták a Lélek ajándékát, Aki erővel látja el őket az úton, és képessé teszi a bizonyságtételre. A Lélek vezetése által az életvitelük válik bizonyságtétellé. De a gonosz sem mond le azokról, akik az övéi voltak. Vissza akarja szerezni őket. El akarja lehetetleníteni a bizonyságtételüket. Hogyan teszi? A test kívánsága által. Olyan életvitelbe akar sodorni, ami nem különbözik a világétól. Higgy nyugodtan súgja, de élj úgy, mint a világ! Hallgass a régi természet tanácsára, engedj a test kívánságainak, hisz már Isten megbocsátott. Az apostol határozottan írja, a kegyelem új életformára vezet. Már nem élhetünk úgy, mint a világ. Mert ha nincs különbség, ha a világot követem, nem léphetek be Isten országába. Ebben az országban tiszta és szent élet ragyog. Ha nem így van kívül kerülünk. Az Úr azért hív el és tesz új emberré, hogy Isten országában élve megmutassuk lehet másképp. Lehet Isten akarata szerint élni. Aki így él, az nemet mond a testre, az vár Istenre. Talán azt gondoljuk ez azért így mégsem megy, mert ha nemet mondunk korunk gyakorlatára, nem élünk meg. Tönkremegy a vállalkozás, egyedül maradunk. De itt sokkal nagyobb a tét, az örök élet. Egy kicsit több pénzért, jobb életmódért elveszíthetjük az örök életet. Az Isten által készített örök élet nem néhány évig tart, hanem mindörökké. Vállaljuk bátran Isten akaratát.
Az Isten országában már a Lélek vezet, és Ő összeköt Jézussal. Beleolt az Úrba, mint egy szőlőtőkébe. Ezért nem cselekedeteink lesznek, hanem gyümölcsünk. Olyan szőlőszemeket termünk, amit a világ, a test nem tud megadni. Csak valami hasonlót kínál, amiről hamar kiderül, nem eredeti, nem tartós. Miért? Mert a Lélek gyümölcse Krisztusból terem. Azért érnek meg a szemek, mert Vele vagyunk kapcsolatban, jelen van Isten az életünkben. Jelen van az agapé, Isten pedig a szeretet.
Az apostol rámutat, Isten országában felelősek vagyunk egymásért. Vannak terhek, amiket együtt kell hordozni, amiben segíteni kell a másiknak. Segíteni a hit útján járni. Segíteni, amikor segítségre szorul, és egyedül képtelen megoldani a helyzetet. De vannak terhek, amiket nekünk magunknak kell hordani, amit nem lehet a másikkal megosztani. Azonban a magunk terhei is megoszthatók, mégpedig az Úrral. Emberel nem osztható meg. Mert nem tudna senki segíteni, de Vele megosztható, Ő kéri is menjünk Hozzá terheinkkel, fáradtságunkkal. „Vesd az Úrra terhedet, és ő gondot visel rád!” (Zsolt 55,23)! Tegyük ezt hittel!
Istenre bízom magamat
1. Istenre bízom magamat, Magamban nem bízhatom; Ő formált, tudja dolgomat, Lel-
kem ezzel biztatom. E világ szép formája Az ő keze munkája. Mit félek? - mondom me-
részen: Istenem és Atyám lészen.
2. Öröktől fogva ismerte, Hogy mire lesz szükségem, :/: Éltem határát kimérte, Szüksé-
gem s elégségem. Lelkem, hát ne süllyedezz, A hitben ne csüggedezz! Egy kis bajt
nem győznél-e meg? Hogy tántorítana ez meg?
3. Tudja Isten kívánságod, Ád is, mert csak ő adhat, :/: De bölcs, Uram, te jóságod, Tu -
dod, sok elmaradhat. Tudom: gondod reám nagy, Mivel édes Atyám vagy; Mint akarod,
hát úgy légyen! Másként hinnem volna szégyen.
4. A valóságos igaz jót Az Úr meg nem tagadja; :/: Nagy gazdagság és rakott bolt Nem
fő jó, ritkán adja. Ki az Isten tanácsát, Megszívleli mondását, Azt ő Lelkével serkenti,
Gondját is megédesíti.
5. E világnak dicsősége Igen hamar elmarad, :/: Kit ma gondok sújtnak, végre Holnap
diadalt arat. Csak Atyámban bízhatom, Ő megsegít, jól tudom, Mert az igazaknak Atyja
Hű szolgáját el nem hagyja.
Isten áldásával.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése