2012. július 6., péntek

Az agapé legyőzhetetlen



C
sodálatos az Úr kegyelme, egyrészt azért, mert a bálványimádás idején is újra szól (Ez 14,12-23). Másrészt azért is dicsőítésre méltó az Úr, mert amikor a hamis próféták árasztják el a népet, Ő küld számukra igaz prófétát. Olyan embert küld, aki mindenkor nyitott Isten üzenetére, és bármikor megszólítható. Ezékiel ilyen, amikor az Úr szól mindig vételre kész. Nem foglalja le túlságosan sem a saját, sem a népe élete. Ezen a reggelen minket is szólít az Úr, de halljuk-e? Tudunk-e úgy válaszolni, mint a gyermek Sámuel, aki így felelt: „Szólj, URam, mert hallja a te szolgád” (1Sám 3,9)!
Jó így az Úr elé állni, jó ilyen nyitott szívvel és rendelkezési készséggel élni, hiszen az élet zűrzavarai, a sátán támadási között az egyetlen biztos fénysugár az Úr szava. És Istenre mindenkor lehet számítani, Ő soha nem hagyja cserben gyermekeit. Ha figyelünk Rá, szava ma is utat mutat, megörvendezteti szívünket. Jeremiás így vall az Igéről: „Ha eljutott hozzám igéd, én élveztem, igéd vidámságot szerzett nekem és szívbeli örömöt” (Jer 15,16). Ilyen a hívő ember hozzáállása az Igéhez. Örömmel vágyik rá, és az Úr szava vidámítja meg, amikor el van keseredve. Tehát az Ige Isten orvossága a számunkra, általa a csüggedtség, a szomorúság is gyógyítható. A próféta ezt használta. Számunkra természetes-e az Ige, gyógyító hatása, vagy már mindent problémát orvosi eszközökkel és kémiai anyagokkal próbálunk enyhíteni?
Isten megtanítja Ezékielt népe életének eseményeit jól látni. Elmondja számára, hogy a különféle súlyos helyzetek, természeti katasztrófák nem véletlen történnek, hanem mind az Ő eszközei. Általuk munkálkodik az Úr. Isten ezen történések által megállít és elgondolkoztat. Célja, hogy bűnbánatra jussunk általuk, meglássuk, hogy elpártoltunk Tőle. Egy személy, vagy egy nép életében mindig áldás forrása volt, amikor felismerte, hogy a tragédia a bűneik miatt történt. A bűnbánat mindig megújuláshoz és talpra álláshoz vezet.
Azonban legtöbbször nem vesszük komolyan ezeket a jelzéseket, nem akarjuk hallani Isten szavát, mert Ő ezek által is szól. A mai klíma és időjárás változás is Isten szava hozzánk, rajtuk keresztül akar megszólítani, de halljuk-e a szót? Vagy csak azt látjuk, megváltozik az időjárás, egyre drasztikusabbá válik a meleg, károkat okoznak a nagy viharok, vagy látjuk, Isten üzenetét, amely által megtérésre szólít fel. Halljuk-e, látjuk-e, hogy a mai ember életmódja miatt pusztul az az élettér, a föld, amit azért kaptunk, hogy műveljük, és gondozzuk. Kizsákmányoló életmódunk által azonban elpusztítjuk lakóhelyünket. Az Úr Jézus is felhívta kortársai figyelmét a tragédiák üzenetére: „ha meg nem tértek, mindnyájan hasonlóképpen vesztek el” (Lk 13,3). Tehát egy-egy tragikus eseményben ne csupán az együttérzés, a sajnálkozás, vagy szörnyülködés lehetőségét lássuk meg, hanem a megtérését is.
Maga az Úr mondja Ezékielnek, hogy a fogságba való elhurcolás is akkor nem lesz hiábavaló, ha felismerik bűneik büntetését, és meglátják az Úr kegyelmét. A megvallott bűnre van bocsánat, amiből az újrakezdés támad. A büntetés Isten kegyelméből az Újrakezdés követi majd.
Pál apostol is jó dolgokat mond a számunkra (Kor 13,8-13). Leírja, hogy a szeretet soha nem fogy el. Igen a szeretet soha nem fogy el. Nagyon jó hír ez a számunkra, mert azt látjuk, hogy a szeretet egyre jobban meghidegedik körülöttünk. Azonban mivel itt az agapéról van szó, azt jelenti számunkra, hogy Isten agapéja, tehát annak ellenére való szeretete olyan, mint egy forrás, amely soha nem fog kiszáradni. Ezért szomjas szívünkkel mindig lesz hová menni. Az Úr várja, hogy nála enyhítsük szeretet után való vágyunkat. Jöjjünk Hozzá és igyunk az agapé friss forrásából. Ézsaiás még azt is elmondja, hogy Isten ingyen adja számunkra ezt a vizet. „Ti szomjazók mind, jöjjetek vízért, még ha nincs is pénzetek! Jöjjetek, vegyetek és egyetek! Jöjjetek, vegyetek bort és tejet, nem pénzért és nem fizetségért” (Ézs 55,1)! 
Még több reménység és bátorítás is van ebben a versben, hiszen az eredeti verset úgy is lehet fordítani, hogy a szeretet nem esik el, nem marad alul. Tehát Isten ember iránti szeretetét semmi sem tudja legyőzni, tőle semmi nem választhat el. A gonosz próbálkozhat, de Isten szereti a világot, szereti a bűnöst és még mindig vár rá. Istent nem lehet legyőzni, sőt Jézus Krisztusban Ő aratott győzelmet a bűn és a halál fölött, ez a mi reménységünk és vigasztalásunk. Győztes Urunk van. Higgyük mi is, hogy az agapé ma is sok élet fölött arat győzelmet.
Egyszer minden elmúlik, csak egyedül az agapé, és az ami agapéból származik, marad meg. Ezért lényeges, hogy Isten, Jézus Krisztus által szívünk lakója legyen. Az örökkévalóságba csak örökkévaló értékek mehetnek be. Azaz örökkévaló, ami agapéból származik. A többi elmúlik, elmúlik a tudomány, a különféle karizmatikus képességek, csak az agapé marad. Azért kéri számon a feltámadott Úr az efézusi gyülekezettől az első szeretetet, hiszen ez a szeretet is agapé: „De azért van panaszom ellened, az, hogy első szeretetedet elhagytad” (Jel 2,4). Ez figyelmeztetés is a számunkra, ha a szeretet nem is fogy el, mert kifogyhatatlan, el lehet azt hagyni, le lehet térni az útjáról. Jó a mai csöndünkben megvizsgálni, meg van-e még az első szeretetem?


Győzhetetlen én kőszálom


1. Győzhetetlen én kőszálom, Védelmezőm és kővárom, A keresztfán drága áron Oltalmamat tőled várom.
2. Sebeidnek nagy voltáért, Engedj kedves áldozatért, Drága szép piros véredért, Kit kiöntél ez világért.
3. Reád bíztam én ügyemet, Én Jézusom, én lelkemet, Megepedett bús szívemet, Szegény árva bús fejemet.
4. Irgalmazz meg én lelkemnek, Ki vagy ura mennynek, földnek, Könyörgök csak Felségednek, Én megváltó Istenemnek.
5.      Mutass, Jézus, kies földet, Lakásomul adj jó helyet, Ez életben csendességet, Jövendőben idvességet.


Isten áldásával.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése