L
|
áttuk a
negyedik fejezet első szakaszában, hogy a föld elutasított népe sértődötten és
haraggal a szívében támadásba lendül (Ezsd 4,17-5,17). Céljuk megfélemlíteni a
zsidókat és megakadályozni a templom építését. Ez a gonosz módszere, ha már
nem tudta megakadályozni a hazatérést, mindent megtesz, hogy ne Isten kerüljön
az életük középpontjába. Nem baj, ha itthon vannak, csak ne legyenek azok,
akiknek az Isten látni akarja őket. Ne legyenek a választott nép.
Így cselekszik Isten mai népe életében is. Nem tudja megakadályozni, hogy
hitre jussunk, hát mindent megtesz azért, hogy ne éljük a hitünket, ne legyen
élő kapcsolatunk az Úrral. Az ellenség meg akarja akadályozni a bizonyságtevő,
lélekmentő szolgálatot. Az a célja, hogy úgy éljünk, mint ő. Templomba járhatunk, de
ne beszéljünk az evangéliumról, és ne éljük az Igét.
A király felbátorítja Izráel ellenségeit, és fegyverrel félemlítik meg az
építőket. Azt látjuk, hogy a fegyver szavának súlya van. Elbizonytalanodtak
hitükben és abbahagyták az építést. Úgy látszik, a félelem kezdett el motiválni.
Úgy gondolták, ha már hazakerültünk, ne kockáztassunk. Inkább félbehagyják a
munkát. Mi is hajlamosak vagyunk az ijedtségre, pedig Jézusra nézve győzhetünk.
Ne hagyjuk abba, amivel megbízott az Úr, a fenyegetések ellenére sem. Mert
számunkra nem az ellenség, nem a fegyverek szava, hanem az Úr szava a végső
tekintély. Ne a nyomásnak, az erőnek engedjünk, hanem az Úrnak. Higgyük, Neki
gondja van az övéire, akkor is, ha egy ideig sikerélményt enged az
ellenfeleknek.
Látjuk is, hogy gondja van népére és templomára, prófétákat küld
számukra, akik bátorítják és a munka folytatására buzdítják őket. A két
próféta nem emberi vigaszt nyújt a számukra, hanem a fölöttük levő Isten
nevében szól hozzájuk. Rámutatnak, hogy Isten van fölöttük, nem hagyta őket
magukra, csak tekintsenek Rá hittel. Igét hirdetnek a népnek, mert arra van
szükségük és abban van erő. Az Ige teszi képessé őket a folytatásra. Amikor
elbátortalanodunk, forduljunk az Igéhez bátran, mert általa erőt kapunk. Az
Igében Isten szól hozzánk, ha ezt megtapasztaljuk, bátran szembenézünk az
ellenfelekkel is.
Az ellenség sem adja fel, de az Igére figyelők kitartóak lesznek. Most
már nem ijednek meg, hanem bátran vallást tesznek hitükről. Mernek Istenre
hivatkozni és bűnbánatot tartani. Ez fontos elem. Az ellenség előtt Istenre, a
Tőle való megbízásra hivatkoznak.
Merünk-e az Úrra hivatkozni, merjük-e megvallani, hogy amit teszünk,
azért tesszük, mert az Úr szolgái vagyunk, és szavának engedünk? Ez a fajta
magatartás visz előre, ha bátran vállaljuk Istenhez való tartozásunkat és a Tőle
való megbízatásunkat. Isten mai népének küldetése van, de vállaljuk-e minden
körülmény közepette?
Meg merik vallani bűneiket, azt, hogy őseik engedetlenné váltak; a
bizonyságtétel fontos része a bűnbánat, hogy lássák, mi is bűnös emberek, tehát
a környezetünkhöz hasonló emberek vagyunk. Azonban Isten könyörült rajtunk, így
lettünk mások, de mindez nem a mi eredményünk vagy érdemünk, Isten munkája.
Újra szól az ószövetségi idézet: „Ma,
ha az ő szavát halljátok, ne keményítsétek meg a szíveteket, mint az
elkeseredéskor” (Zsid 3,15-4,1-5). Azt kéri a szentíró, ha halljuk az Igét,
vagy olvassuk, legyen nyitott a szívünk, fogadjuk be Isten szavát, és akkor nem
fogunk elkeseredni, akkor nem látjuk reménytelennek életünket. Ma, amikor
kezünkbe vesszük a Szentírást, ne keseregjünk, hanem lássuk meg, az Igén
keresztül velünk van az Úr, így nincs okunk keseregni. A gyermek sem kesereg,
amikor szülei mellette vannak. Akkor fél, ha egyedül kell a sötétben lennie.
Szülei jelenléte, szavaik eloszlatják a félelmet. Így oszlatja el félelmünket az
Úr Igéjén keresztül.
A megkeseredettség eltávolít az Úrtól, kioltja szívünkből a bizalmat,
amint a pusztában vándorlók esetében is megtörtént. Néhányan megkeseredtek és
szembefordultak Istennel, már nem bíztak Benne, hanem a maguk kezébe akarták
venni sorsukat, azonban ez mindig a pusztulás felé sodor. Életünk egyedül az Úr
kezében van jó helyen, soha ne vegyük ki belőle.
Ezek az emberek a pillanatra tekintettek és nem a végcélra. A végcél a
nyugodalom helye, az ígéret földje, tehát ott várt rájuk békés, nyugodt élet,
de nem a pusztában. Mi is gyakran esünk ebbe a hibába, a földi életben akarunk
mindent elérni, megkapni, elveszítjük látásunkat, és nincs előttünk a cél, a
nyugodalom helye, az örök élet. Pedig nekünk az a célunk, oda tartunk, és ami
majd ott vár ránk, azt ne akarjuk már itt, mert megkeseredünk és
csalódunk. János apostol így tesz minderről
bizonyságot: „Hallottam, amint a trón felől egy hatalmas hang ezt mondta:
Íme, az Isten sátra az emberekkel van, és velük lakozik, és azok az ő népei lesznek,
és maga az Isten lesz velük; és szemükről minden könnyet letöröl, és halál nem
lesz többé, sem gyász, sem jajkiáltás, sem fájdalom nem lesz többé, mert az
elsők elmúltak. Aki a trónon ült, ezt mondta: Íme, mindent újjá teszek. Így
szólt: Írd meg, mert ezek a beszédek megbízhatók és igazak” (Jel 21,3-5). Tehát a betegség, a fájdalom, a
gyász nélküli élet az új teremtés része, ne itt várjuk, amit majd ott kapunk
meg. Ne mi akarjuk erővel megszerezni, amit Isten ajándékoz majd övéinek.
Vegyük komolyan: Isten beszédei megbízhatók és igazak.
Bízom Benned, Uram Jézus
1.
Bízom Benned, Uram Jézus,
Benned bízom egyedül,
Kit kegyelmed árja hordoz,
Az bizton üdvözül.
Bízom Benned, Uram Jézus,
Te nagy kegyelmű, drága, hű Megváltó,
Én bízom Benned, Uram Jézus,
Igéd biztat reá.
2.
Mint a pásztor gyenge bárányt,
Úgy vezet folyvást kezed,
S annak, aki Rád tekint csak,
Elesni nem lehet.
Bízom Benned, Uram Jézus,
Te nagy kegyelmű, drága, hű Megváltó,
Én bízom Benned, Uram Jézus,
Igéd biztat reá.
3.
Gondot is viselsz Te rólam,
Hordod minden terhemet,
Hogyne bízna szívem Abban,
Ki engem úgy szeret!
Bízom Benned, Uram Jézus,
Te nagy kegyelmű, drága, hű Megváltó,
Én bízom Benned, Uram Jézus,
Igéd biztat reá.
4.
Bízom Benned, Uram Jézus,
Add, hogy mindig így legyen,
Bízzam Benned, bármi érjen,
És bízzam szüntelen!
Bízom Benned, Uram Jézus,
Te nagy kegyelmű, drága, hű Megváltó,
Én bízom Benned, Uram Jézus,
Igéd biztat reá.
Isten áldásával.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése