Híd

A

 templom építése után a lelki építkezés következik; nem elég csak a kövekből templomot építeni, a szívekből is azt kell, hiszen az Úr a szívekben akar lakni (Ezsd 7,1-28). Ne ragadjunk le mi sem a külső gyarapodásnál, hanem vegyük komolyan a lélek építését, amelynek építőköve az Ige, az Úr törvénye. A léleknek Isten szavára van szüksége, általa épül; törődjünk lelkünkkel, olvassuk naponta az Igét. Olvassuk, kutassuk, engedjük át lényünkön, mert ez formál, ad békességet, egyengeti lábunk előtt az utat.

Isten küld népe számára olyan embert, aki alkalmas a lélek építésére. Ki alkalmas? Aki jártas az Igében. Jártas vagyok-e benne? Mindennél jobban ismerem-e? A bulvárlapokat vagy a Szentírást ismerem jobban? A bibliai szereplők életében vagyok jártas vagy a mai sztárocskák mindennapjaiban? Akkor épülhet általam a családom, gyülekezetem tagjainak a lénye, ha én magam is járatos vagyok az Igében. Ha van építőanyagom, akkor tudok építeni. Az építőanyag pedig a Szentírás ismerete.

Ma sokféle módszert kipróbálunk az emberek megnyerésére, lelkigondozásukra. Legtöbbször ezek a világból átvett módszerek, terápiák; Ezsdrás egyedül az Úr törvényére épített. Felismerte, hogy meg kell ismertetni Isten akaratát Izráel fiaival, mert akkor rendbe jön az életük, helyreállnak kapcsolataik, jó irányba fognak haladni. Még Babilónia királya is meglátta, hogy az Isten törvényében jártas papra van szüksége a zsidó népnek. Bár mi is felismernénk, hogy egyedül az Úr törvényére és abban járatos tanítókra van szükségünk. Mit tartunk magunk és gyermekeink számára a legfontosabbnak? Azért teszünk-e meg mindent, hogy megismerjék és megszeressék az Úr Jézus Krisztust? Leginkább az Úrra van szüksége a következő generációnak is.

Ezsdrásról azt olvassuk: „Ezsdrás erős szívvel törekedett arra, hogy kutassa és megcselekedje az ÚR törvényét” (10). Mire törekszem, mi a fontos a számomra? Mire vágyik a szívem? Arra vágyakozom és törekszem, hogy minél jobban megismerjem az Úr akaratát? A törekvés azt jelenti, mindent megteszek, hogy feltáruljon előttem az Ige mélysége. Fáradozom, időt szánok az Úrra, az Ő Igéjére, hogy egyre jobban bennem legyen. A kutatás azt jelzi, hogy Ezsdrás nem felületesen foglalkozott a Bibliával, nem csapta össze az olvasását, hanem elmélyült benne. Mélyüljünk el mi is egyre jobban az Igében. Az elmélyülés akkor megy végbe, ha meg is cselekszem, amit felismertem. Ha nemcsak elméleti szinten vagyok jártas a Bibliában, hanem élem is. Ez lehetséges Isten Szentlelke által.

Artahsasztá királyt pedig arra indítja az Úr, hogy levél által adjon támogatást és védelmet a hazatérők számára. Csodálatos, ahogyan fel tudja Urunk használni az idegen népeket célja érdekében. Az egyik vezető fogságra viszi Isten népét, a másik hazaengedi, sőt még anyagi eszközökkel és rendelettel is támogatja az Úr házának építését. Ez minket is felbátorít, nem kell félnünk, nyugodtan rábízhatjuk Urunkra magunkat, még idegen környezetben is.

A zsidókhoz írt levélből olvasott részlet értelmet ad az Ige olvasásának, hirdetésének és megélésének (Zsid 4,12-16). Rámutat, hogy az Ige élő és ható, tehát energiát fejt ki, van hatása, ha továbbadjuk; akkor is, ha nem azonnal látszik. Sőt ez a részlet felbátorít, hogy merjünk egyedül csak az Igére építeni, mert csak az Úr szavának van igazi hatása az ember életében. Isten mindig az Igén keresztül avatkozik bele lényünkbe, általa ad bűnbánatot, és küldi szabadítását.

Az Ige olyan mélyre hatol az ember lényében, ahová más eszközökkel nem lehet eljutni. Oda nem ér le az analízis, a különféle terápia, csak egyedül az Ige, Isten szava, amely meg is formálta az ember lényét. Merjük-e terápiás eszközként Isten szavát alkalmazni a mai ember életében is? Mivel a mai ember is az Úr alkotása, számára sincs más orvosság, mint az Isten beszéde.

Az Ige ítéli meg szívünk szándékait is, tehát az Ige világosságában láthatjuk meg, hogy jók-e szándékaink, helyes-e, amit tenni szeretnénk, és Isten akaratán nyugszik-e. Azt is megtudjuk, hogy életünk nincs rejtve Isten előtt. Egymás előtt lehetnek titkaink, rejtegethetünk dolgokat, de Isten előtt nem. Ő látja, mi van a szívünkben, és egyszer minderről számot kell adni. Jó, ha ezt a számvetést ma tesszük meg, nem várunk, hanem most tárjuk fel önként és őszintén szívünket az Úr előtt. Ha ma megtesszük, kegyelmét élhetjük át, és felszabadult szívvel dicsérhetjük Urunkat.

Jézus nagy főpap, Gyökössy Endre szerint ez azt jelenti, hogy hídépítő. Jézus építette meg a hidat a mi szívünk és az Atya szíve között. Így, rajta keresztül juthatunk el az Atyához. Csodálatos, hogy bátran jöhetünk Hozzá, félelem nélkül léphetünk a hídra, mert tudja, kik vagyunk, ismeri gyöngeségeinket, ismeri kísértéseinket, mert Ő is keresztülment ezeken. Egyedül a bűn nem talált rajta fogást, mert Ő bűntelen.

Arra biztat a szentíró, hogy bizalommal járuljunk a kegyelem trónjához, igen, mert Isten trónja Jézus által ma még a kegyelem trónja. Ha alázattal és bűnbánattal jövünk, kegyelmet találunk és segítséget kapunk. Szükségünk is van rá, mert az Úr segítsége nélkül nem jutunk célba.

Rád tekint már hitem

Rád tekint már hitem

Megváltóm, Istenem

a Golgotán:

Halld könyörgésemet,

És vedd el vétkemet;

Mostantól hadd legyek

Tied csupán.

Szívemet töltse be

Kegyelmed ereje

Buzgósággal!

Meghaltál érettem:

Add: szívem s életem

Teérted éghessen

Forró lánggal.

Ha elfog útamon

Félelem s fájdalom:

Fogd kezemet!

Derítsd fel éjemet,

Szárítsd fel könnyemet:

Tévelygésben ne hagyd

Én lelkemet!

Éltem ha fogyva-fogy,

És a halál ahogy

Jön már felém:

Megváltóm ments te meg

Kétségtől engemet,

Nálad hogy üdvömet

Meglássam én.

Isten áldásával.