Ragyogó csillagok

D

ávid átéli, hogy jó az Úrhoz fordulni, jó a mindennapokból Hozzá menekülni (Zsolt 30,1-13). Mert Isten meghallgatja, odafigyel kiáltására, és megsegíti. Jó, hogy mi is bármikor mehetünk az Úrhoz, Ő mindig készséggel fogad és meghallgat. Jó előtte feltárni szívünket, elmondani, ami lényünk mélyén szunnyad, vagy amit más nem ért meg, esetleg mások számára nem elmondható. Ezt látjuk az Úr Jézus életében is, amikor tanítványaival félrevonult egy lakatlan helyre, a sokaság nem támogatta ezt az elképzelést, és utána ment. Az Úr nem lett bosszús, hanem lemondva a pihenésről szeretettel fogadta az embereket. Gyógyított és tanított. Így fogad minket is. Gyógyítgatja lelkünket, tisztítja szívünket, és tanít az élet útjára. Iratkozzunk be még ma az Ő iskolájába.

A zsoltáros a megtapasztalt gyógyulás után magasztalja az Urat. Nem feledkezik meg arról, hogy Istennek köszönheti a javulást. Igen, Ő az, Aki felemeli lelkünket a mélységből, Ő az, Aki meggyógyítja betegségünket. Legyen ma is hála a szívünkben. Ha csüggedtek vagyunk, nézzünk fel Rá. Mert nincs más orvosság a csüggedés ellen, mint az Úr hatalmában való gyönyörködés. Az Ige oldja le rólunk a csüggedés pókhálóját, amikor megmutatja Isten tetteit. Ha látom a bűn, a betegség, a halál fölött is győztes Urat, az elkeseredés elmúlik, mert ha nekem lehetetlen is a változtatás, Neki nem. Mert Isten számára semmi sem lehetetlen.

Jó olvasni, hogy az Úrnak egy pillanatig tart haragja, mondhatnánk, nem haragtartó. Nem, mert Jézusra vetette bűneinket, Ő bűnhődött, hogy nekünk békességünk legyen. Mivel nem haragtartó, mehetünk Hozzá alázatosan, bűnbánattal a szívünkben. Aki így jön, aki kész megvallani és megtagadni bűneit, annak a számára van bocsánat. Amit az Úr megbocsát, azt elfelejti, azt kitörli és nem raktározza el. Kérjük őszintén az Urat, törölje ki vérével szívünkből az elraktározott sérelmeket. Mi mindig biztonsági másolatot készítünk a vétkekről, sérelmekről, a másik hibáiról, hogy el ne vesszenek, és legyen mit előhúzgálni. Azonban Jézus vére eltörli ezt a biztonsági mentést is, így mi sem leszünk haragtartók. Szükségünk is van erre a megtisztításra, mert bizony ránk jellemző a haragtartás, de ha Isten nem tartja a haragot, ha még Péternek is megbocsátott, akkor mi miért ragaszkodunk hozzá?  Engedjük el, és legyünk szabadok a megbocsátásra, szeretetre, szolgálatra.

A harag csak egy pillanatig tart, tehát elmúlik, de Isten jóakarata elmúlhatatlan. Ő jóakarattal van az Övéihez, soha nem akar rosszat senkinek. A rosszat mi akarjuk és tesszük mind magunknak, mind a másiknak. Urunk, köszönjük jóakaratodat, és kérünk, töltsd fel a mi szívünket is jóakarattal, jó szándékkal.

Dávid állandó imakapcsolatban áll Istennel - ezt mi is megtehetjük, Jézus által szinte forró dróton keresztül vagyunk az Úrral összekötve.  Állandóan kérhetjük irgalmát és kegyelmét, hiszen mindig rá vagyunk utalva. Igen, kegyelemre szoruló bűnös emberek vagyunk. Minden nap az Úr kegyelmére vagyunk utalva, és jó, hogy készen van a segítség.

Az Úrhoz való kötődésünket az Ő parancsolatainak a megtartása hitelesíti (1Jn 2,7-11). De milyen parancsolatokról van szó, kérdezhették Jánost? A tízparancsolatra gondol-e az apostol, de azt nem a tanítványok, hanem Mózes kapta még a Sinai hegyen. Akkor milyen parancsolatról lehet szó?  Az apostol régi parancsolatnak nevezi - régi, mert nem ő találta ki, hanem Ő is kapta az Úr Jézustól.  Régi parancsolat, mert az Úrtól származik, másrészt már az Ószövetségben is jelen volt, és ez nem más, mint a szeretet parancsolata. Így szól az Úr Jézus: „Ez az én parancsolatom, hogy úgy szeressétek egymást, ahogyan én szerettelek titeket” (János 15:12). Ennek a lényege, hogy úgy szeressünk, ahogyan Ő tette. Az Ő szeretete a minta, ennél ne adjuk alább. Milyen az Ő szeretete? Az életével pecsételte meg. Az életét is odaadta övéiért, nemcsak idejét, erejét, figyelmét, szolgálatait, hanem az életét adta értünk a kereszten.

Meg kell látnunk, hogy a szeretet kizárja a gyűlöletet. Akkor mondhatjuk el igazán, hogy szeretjük testvéreinket, ha nincs a szívünkben harag, gyűlölet, rossz szándék a másik ellen. Gyakran elmondjuk, hogy nem haragszunk, de ez csak akkor válik valósággá, ha szeretjük is. Szeretet nélkül nem őszinte a megbocsátás, sőt, ha nincs szeretet, valami visszamaradt a neheztelésből.

A harag, a gyűlölet, a rombolás a sötétség produktuma, Jézusban azonban eljött a világosság. Lépjünk ki a fénybe, tárjuk ki lényünk ablakait, hogy beáradjon Urunk világossága. Amint belép a világosság, elmúlik a sötétség. Minél nagyobb teret nyer az életünkben Jézus, annál világosabbak leszünk.

Azonban vigyázzunk, mert aki a sötétben akar maradni, egy idő után elveszti látását, elveszti lelki tisztánlátását, mert a sötétség vakít. Mi azonban állandó fénykúrában részesülhetünk, ha az Úrban maradunk, mert Ő az igazi Világosság. Kétezer éve világít, engedjük most be a szívünkbe, hadd járja át! Jézus világossága ma a gyülekezet által ragyog tovább, Tőle kapjuk fényünket, és ragyoghatunk, mint csillagok ezen a világon. Légy ma ragyogó csillag!

Új világosság jelenék

1. Új világosság jelenék, Ó, tévelygés csendesedék; Isten igéje jelenék, Újonnan nékünk adaték.

2. Evangéliom erejét, Krisztust, áldott szent Igéjét, Atya Isten nagy jó kedvét, Megmutatá ő kegyelmét.

3. Kit sok száz esztendeiglen Eltitkolt volt Atya Isten, Mint megmondá jövendölvén Ámos próféta könyvében.

4. Ezt a mi hitetlenségünk És nagy telhetetlenségünk, Érdemlette tévelygésünk, Emberbeli reménységünk.

5. Igaz az Isten Igéje, Kivel él ember elméje, Kinek megmarad ereje És el nem vész ő reménye.

6. Kérünk, Úr Isten, tégedet, Erősítsd meg híveidet, Hogy vehessük szent Igédet És vallhassuk te hitedet.

7. Mert csak te vagy bizodalmunk, Ördög ellen nagy gyámolunk, Testünk ellen diadalmunk, E világ ellen oltalmunk.

8. Dicsőség légyen Atyának És egyetlenegy Fiának, Ezeknek Ajándékának; A dicső Szentháromságnak.

Isten áldásával.