2013. december 12., csütörtök

Vizsgálat

M
ilyen jó, hogy ezt az új napot is az Úrral lehet kezdeni, odaállni Elé, és engedni, hogy átvizsgálja szívünket (Zsolt 26,1-12). Előle kimenni az életbe, emberek közt forgolódni egész más, mintha csendesség nélkül tennénk. Ezt tapasztalta meg Dávid is. Áhítata lelkiismeret-vizsgálat is volt. Mert akkor van igazán áldás a csendességen, ha az Ige tükrébe tekintve őszintén megvizsgáljuk szívünket, tetteinket, gondolatainkat, egész életünket. Sőt, az a helyes, ha az Urat kérjük, hogy vizsgáljon meg, kutassa át életünk legrejtettebb zugát is.  Időnként szükségünk van arra, hogy ne csak mi állapítsuk meg egészségi állapotunkat, hanem orvossal vizsgáltassuk meg magunkat, mert ő ért hozzá, ő tudja megállapítani, nem lappang-e valamilyen betegség a szervezetünkben. Mivel az Úr lényünk drága főorvosa, jól látja mindazt, ami bennünk megtalálható. Felismeri a régi meg nem bocsátott sérelmeket, régi bűnöket, napvilágra hozza régi természetünk minden maradványát. Az Úr rendbe rakja életünket. Megbocsátja bűneinket, begyógyítja a régi sebeket. Ha ez megtörténik, mi is be tudjuk gyógyítani a sebeket, meg tudunk bocsátani. A zsoltáros azt írja: kegyelmed szemem előtt van. Vagyis soha nem téveszti szem elől, hogy ő is bűnös, és kegyelemből él. Legtöbbször ez a mi problémánk, megfeledkezünk arról, hogy nekünk is megkegyelmezett az Úr. Ha mindig szemünk előtt van, akkor nem akarunk bosszút állni, nem akarunk törleszteni, hanem készek vagyunk megbocsátani.
Ezen a mai reggelen beletekintve az Igébe nézzünk önmagunkba is. Kérjük az Urat, mutassa meg, nem maradt e a szívünkben neheztelés, harag? Nincs-e bennem zúgolódás? Ha megtalálhatók ezek az indulatok, vigyük Urunk elé imádságban, kérjük bocsánatát, majd tegyük, amit mond. Ő azt tanácsolja, hogy a gondot vessük Őreá, a mások ellen való gyűlöletes indulatunkat pedig alakítsuk az ellenségünkért való imádsággá és jó tetté. Imádkozhatunk azokért, akik sérelmet okoztak, vagy nem szimpatikusak. Sőt, azt kéri övéitől az Úr, hogy imádkozzanak ezekért az emberekért, azért, hogy Isten szeretete ragadja meg a lényüket, és vonja be őket Isten országába.
Megvizsgálja Dávid az Úr előtt útjait, mert nem mindegy, merre járunk, az sem mindegy, tisztességes vagy tisztességtelen utakat folytatunk. Meg kell vizsgálni az Úr előtt a társaságot is, amelybe tartozunk, akikkel együtt vagyunk. Jó feltenni a kérdést: Úr Jézus, Te elmennél-e abba a közösségbe, amelyikbe én hivatalos vagyok? Részt vennél olyan eseményen, ahová tartok?
Dávid megtalálja a jó közösséget a gyülekezetben. Isten adja a gyülekezetet, mégpedig azért, hogy ott találjunk testvérre és barátra. Ne a világ adja a barátokat, hanem a testvérek, azok az emberek, akik szintén szeretik az Urat, és Ő van életük középpontjában. Az a jó, ha vágyunk a közösségbe, ha a gyülekezetben meglátjuk a másikban Isten gyermekét. A tanítványi közösség Isten kegyelmére épül, a kapcsolatot ápolni kell.
Péter apostol is felülvizsgálatra hív, nézzük meg, milyen az életünk, hiszen nem mindegy, hogyan várjuk az Urat (2Pét 3,14-18). Nem mindegy, hogyan talál minket a visszatérő Úr. Ha már arról beszélünk, várjuk Urunkat, mert vissza fog jönni, akkor arra is figyeljünk, hogy hogyan várjuk. Mit fog találni, ha megérkezik? Hol fog ránk találni, amikor eljön? Tiszta, becsületes, az Igére épülő életet talál? A gyülekezetben, szolgálatban vagy szórakozóhelyeken, a világ kampányában, bevásárlóközpontban?  Hol fog rám találni az Úr?
Mi lesz a szívemben? Harag, gyűlölet, bosszankodás? Vagy úgy talál, hogy igyekszem békességet szerezni, lecsillapítom a szívem, és örömmel szolgálok?
Legyünk hálásak az Úr hosszútűréséért. Csodálatos, hogy még mindig ad lehetőséget a Hozzá való visszatérésre. Isten azt akarja, hogy végre feleszméljünk és rádöbbenjünk, idegenben járunk. Ha ezt meglátjuk, még haza lehet indulni. Jó, ha Péter tanácsa szerint figyelünk Pál leveleire és az egész Szentírásra. Soha ne egy Igén vagy egy könyvön keresztül szemléljük Isten országát, hanem mindig a teljes kijelentés által. Ha valamit nem értünk, nézzük meg másik helyen, lehet, hogy akkor jobban feltárul előttünk Isten akarata.
A spekulációk helyett az Úr Jézus minél jobb megismerésére kell törekednünk. A Vele való személyes kapcsolatban egyre jobban feltárul előttünk lénye, egyre jobban megértjük akaratát, és életvitele is beépül saját életgyakorlatunkba. Ne elégedjünk meg azzal, ahol most tartunk, hanem akarjunk növekedni, előbbre jutni. Az apostol azt kéri, növekedjünk a kegyelemben. Növekedjünk, mert a növekedés az élet rendje, és ez lehetséges is. Ahol nincs növekedés, ott visszafejlődés van. Urunk pedig azt akarja, hogy fejlődjünk, napról napra jussunk előbbre hitünkben és életgyakorlatunkban.




Te csak az Istennek országát keresd


1. Te csak az Istennek országát keresd, És az Ő nagy igazságát,
Minden egyéb megadatik majd neked. Halleluja, halleluja.

Refr.: Halleluja, halleluja,
Halleluja, halleluja!

2. Kérd bízva, és gondod elűzi neked, Keresd és meg fogod lelni,
Zörgess az ajtón, és megnyílik neked. Halleluja, halleluja.

Refr.

3. Ragyogja be fényed az embereket, Hogy meglássák dicsőségét,
És áldjuk együtt Atyánkat a mennyben, Halleluja, halleluja.

Refr.

4. Istenünk, itt hozzuk néked mindenünk, Itt állunk, várunk rád újra.
Kérünk, hogy hallgasd meg hálaénekünk, Halleluja, halleluja.

Refr.


Isten áldásával.


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése