Kegyelem szérum

I

stennek a népe életében való jelenléte megmutatkozik a királyság történetében (2Sám 7,1-29). Hosszú idő után eljött egy békés időszak. Isten megáldotta Dávid uralkodását, és annak az lett az eredménye, hogy az ellenséges népek lenyugodtak. Az Úr békességgel ajándékozta meg engedelmes királyát, és az Ő útjain járó népét. Mert mind a külső, mind a belső békesség Isten ajándéka.

Ebben az időszakban Dávid békében ül a palotájában, tehát a háború nélküli időt építkezésre használta föl. Meglátta, hogy eljött az építkezés ideje. A békés időszak mindig a belső, lelki építkezést kívánja szolgálni. Azért adatik, hogy nyugodt körülmények közt erősödjünk a hitben, és építsük Isten országát. A palotában ücsörögve jön rá Dávid, hogy az Úr ládája még mindig a sátorban van, és úgy gondolja, templomot épít. Tervét megosztja a prófétával, aki ezt jónak látja, és biztatja is a királyt terve megvalósítására. Azonnal rámondja: „Az Úr veled van!”. Azonban Isten másképp gondolja, és megszólítja a prófétát, majd visszaküldi a királyhoz.

Elismerésre méltó Dávid terve, első hallásra mi is azt mondjuk, ez biztos az Úr akarata, hiszen az már csak Isten akarata lehet, ha valaki templomot, parókiát, gyülekezeti házat akar építeni. Azonban Dávid ott tévedett, hogy a jó terv sem biztos, hogy mindig Isten akarata. Vagy nem biztos, hogy azt a feladatot általam akarja elvégeztetni az Úr. Aztán az ötletet nem az Úrral beszéli meg, hanem a prófétával, és bizony, ő is kapásból elfogadja a tervet, sőt, azt mondja, csináld, mert veled van az Úr. Mindent az Úrral beszéljünk meg, mert a próféta is tévedhet. A jónak látszó tett sem biztos, hogy az Úr akarata. Vagy egyszerűen még nincs itt a megvalósításnak az ideje. Terveinket is vigyük az Úr elé, ne nyugtasson meg az a gondolat, hogy jó dolgot akarunk véghezvinni, ezért biztos Isten is támogatja elképzeléseinket. Beszéljünk Vele, mielőtt cselekszünk.

Isten elmondja a próféta által, hogy Ő hívta el népe uralkodójává. Rámutat, hogy a juhok mellől, a pásztorkunyhóból hívta el Dávidot. Ez azt jelenti, hogy mindent Istennek köszönhet. Emlékezzünk vissza, honnan hívott el az Úr, lássuk meg, hogy azt, ahol most tartunk, egyedül csak Neki köszönhetjük. Az Ő áldása teljesíti ki életünket. Izráel szabadulása, letelepedése, az ellenségtől való nyugalma mind Isten műve. A jelenlegi háború nélküli időszak, a szabad légkör mind Isten ajándéka mai népe számára. Mire használjuk fel a lehetőséget? A múlt a jövő alapja és záloga. Ahogyan a múltban megáldotta népét az Úr, úgy lesz a jövőben is. Nem Dávid tervétől függ a jövő, hanem az Istennek való engedelmességtől.  

Az Úr kijelenti, hogy Dávid után is lesz élet, nem ő épít templomot, hanem majd az utódja. Gyakran gondoljuk azt, hogy mindent nekünk kell megcsinálni, mert ha nem tesszük, akkor megáll a fejlődés, az élet.  De ez nem így van, az Úr továbbra is Övéivel van és munkálkodik.

Amikor Dávid meghallja Isten üzenetét, bemegy a szent sátorba, és leborul az Úr előtt. Dicsőíti és elfogadja akaratát. Nagy dolog, hogy elfogadja Isten tervét, és lemond a saját tervéről, lemond az építésről. El tudom-e fogadni, amikor Isten leállít, és azt mondja, ez már nem a te dolgod, ezt már nem neked kell megcsinálni, ez az utánad jövők feladata? Dávid hálás szívvel gondol vissza a mögötte levő időszakra, meglátja Isten munkáját az életében. Ezért nem zúgolódik, hanem a jövőt is Istenre bízza. Elfogadja, hogy nem ő épít templomot, hanem a fia, és imádság fakad a szívében. Adja az Úr, hogy amikor nemet mondanak, akkor is imádság és hálaadás fakadjon a szívünkben.

Az Úr Jézus tovább vezeti tanítványait, bár ez nem is egyszerű feladat, mert ők is olyan mélyen gyökereznek a hagyományokban és a vezetők tiszteletében, hogy nem akarják érteni Jézust (Mt 15,10-20). Szemükre veti az Úr, hogy annyi tanulás után még mindig nem értik Isten országát, nem értik Jézust. De vajon mi értjük-e Őt? Felismertük-e, hogy nem a külsőségeknek, az emberi törvényeknek van igazi jelentősége? Nem a törvények, hanem a szív állapota határozza meg Isten országát. Itt azon van a hangsúly, hogy mi van a szívben.

Isten nem elégszik meg a felszínességgel, nem lehet vallásos cselekményekkel megelégíteni, mert igazi változást az hoz, ha megtisztul a szívünk. Hiába tartjuk meg vallásunk előírásait, ha pont Isten szavát nem vesszük komolyan. Ha a szív továbbra is megtéretlen, régi, a gonosz gondolatok, a lopás, a gyilkosság és a különféle bűnök fejtik ki hatásukat, vagyis az élet változatlan marad.

Az egyház külső kereteit meg lehet változtatni, át lehet szervezni a dolgokat, létrehozhatunk új munkaterületet, de ha nem születünk újjá, mindez az erőfeszítés nem sokat ér.

Jézus azért jött, hogy belülről hozzon változást, Ő újjá akarja a szívünket formálni, mert ha ez megtörténik, új és tiszta szívvel szolgálva magunk is rendet és tisztaságot fogunk magunk körül árasztani. A megváltozott élet lesz hatással a környezetre. A mai ember is küzd mindenféle testi betegség és fertőzés ellen, de kevés figyelmet fordítunk a lelki szennyeződésre, a fertőző életekre. Pedig erre is oda kellene figyelni, mert a bűn is fertőző betegség, mégpedig az ember számára gyógyíthatatlan, egyedül az Úr Jézus keresztjéről árad a megoldás, a gyógyulás. A bűnös szív orvossága a kegyelem. A kegyelem szérum az igazi megoldás, ezt ingyen kínálja számunkra az Úr. A bűn elleni egyedüli hatóanyag, a kegyelem szérum Jézusnál ma is elérhető.

Ó, érthetetlen kegyelem

1.  

Ó, érthetetlen kegyelem,

Mely rég utánam járt,

Ki tévelygőn, vakon bolyongtam utamon,

Egyszer csak rám talált.

2.  

Félelmektől megszabadít,

Szent félelemre tanít;

S ahol csak megjelen e drága kegyelem,

Bűnöst megigazít.

3.  

Hozzá bajok, vészek között

Mindig járulhatok.

Megőriz, megvéd, s bőségesen elég

Elérni otthonunk!

4.  

Az Úr íme jót ígért nekem,

Vár Nála biztos jövő.

Igéje szent erő, pajzsom, jutalmam Ő,

Életfogytiglan Ő!

5.  

S ha végsőt dobban majd a szív,

Az élet véget ér:

Túl titkok fátyolán a lelkem igazán

Szent békességbe tér.

6.  

Sok ezredév ha eltelik,

Kevés, akár egy nap

Dicsérni az Urat, mivel kegyelme nagy

S oly érthetetlen az.

Isten áldásával.