Szolgálat

A

z Úr jelen volt Absolon haditanácsán, és Húsaj terve által késleltette a lázadók támadását (2Sám 17,15-29). Isten élő és mindenütt jelen lévő Úr, Dávid jól tette, hogy teljesen bízott benne. Ahol számunkra már nincs esély, ott az Úr még mindig tud cselekedni. Amikor úgy gondoljuk, veszve minden, Neki van egy eszköze, aki által más fordulatot vesznek az események. Lehet szó Absolon gonosz terveiről vagy a zsidók Pál elleni merényletéről (ApCsel 23,16), az Úr előtt nincsenek titkok, és minden helyzetben tud cselekedni, mert számára mindig az evangélium, és az Ő gyermekei a fontosak.

Így eljut Dávidhoz is Ahitófel és Húsaj tanácsa is. Ennek ellenére nem egyszerűen és simán mennek a dolgok, mert a gonosz mindig megnehezíti a hívők ügyét. Mindenütt vannak besúgók, vannak, akiknek csak a saját előnyük, a pillanatnyi helyzet kiaknázása a fontos. Így azután hírül vitték Absolonnak, hogy Dávidhoz is eljutott a tervük.

Ahitófel megbukott, és ezt nem tudta elviselni, így öngyilkosságot követett el.  Kár, hogy nem nézett önmagába, nem tartott bűnbánatot. Számára saját személye volt a legfontosabb, és az, hogy ő legyen a legjobb a hivatalában. Az még nem is lenne baj, ha arra törekszik a munkájában, hogy a legjobb legyen, de üzletet csinált a képességéből. Nem Isten akaratát kereste, és nem ott szolgált, ahová az Úr állította, vállalva Dáviddal együtt a nyomorgást, az üldöztetést. Ő el akarta kerülni a nehéz sorsot, a nyomorúságot, a bukást, és úgy vélte, ha hátat fordít Dávidnak és behódol  Absolonnak, megnyeri az életét, megmenti pozícióját. És már hányadszor igazolódik be az Úr mondása: aki meg akarja menteni az életét, elveszti azt. Ne a pénz, a hatalom, a siker irányítson minket, hanem mindenkor az Úr szava. Ismerjük fel, hogy a hűség minden területen nagy érték, akkor is, ha egy adott helyzetben ez nem is úgy tűnik.

Dávidnak és a vele levőknek sikerül átkelniük a Jordánon, ezzel egy kis időt nyernek, meg tudnak pihenni, fel tudnak töltődni. Az Úr gondoskodik róluk - vannak hűségesek is azon a vidéken, számukra még mindig Dávid a király, és ellátják őket minden szükséges holmival. Így azután Dávid ismét megbizonyosodik Isten hűségéről. Nem véletlenül vallja meg Dávid: „Az oroszlánok is szűkölködnek, éheznek, de akik az URat keresik, nem nélkülöznek semmi jót” (Zsolt 34,11). Hányszor megtapasztalta ezt korábban, és most sem csalódik Urában. Higgyük el, bármilyen élethelyzetben vagyunk is, ha nehéz a helyzetünk, és talán nagyon be kell osztani a pénzt, nem tudjuk, elég lesz-e a következő bevételig, az Úr nem hagy el, ha keressük, ha Tőle várjuk a segítséget. Erősítsen ez az Ige, szűkölködhetnek az oroszlánok, de Isten gyermekei nem fognak nélkülözni semmi jót. Áldjuk és magasztaljuk ezért Urunkat! Mert ez az üzenet biztonságot ad, leveszi rólunk az aggodalmaskodást. Ezért tehát rendületlenül bízzunk Benne, félre a kétséggel és a félelemmel, kapaszkodjunk az Igébe!

Jézus közeledik Jeruzsálemhez, és közben felkészíti tanítványait mindarra, ami majd Rá vár (Mt 20,17-28). Elmondja, mire számítsanak a fővárosban, ne a bennük élő álmok és vágyak beteljesedésére, mert ő nem azok beteljesítéséért jött. Arra számítsanak, hogy Mesterük meg fog halni. Igen, Izráel népe nem ismeri fel meglátogatottsága napját, nem látják meg, hogy a várva várt Messiás megérkezett. Így azután megölik Őt, de harmadnap feltámad.

Azonban a tanítványok szívéig nem jut el, amit Jézus mond. Gyakran vagyunk így mi is, halljuk az igehirdetést, olvassuk a Bibliát, de a szívünkig nem hatol az Úr szava. Miért? Mert mi is a saját álmainkkal vagyunk elfoglalva, önmagunkra koncentrálunk, a sikerek a fontosak, és nem az, amit Isten akar.

Jézus hiába mondja, hogy szenvedés vár rá, a főváros felé közeledve a tanítványok arról álmodoznak, hogy nemsokára lekerül a trónról Heródes és Pilátus, és ha ez megtörténik, Jézus király lesz, és akkor ki fog a legfontosabb tisztségekbe kerülni?

Mennyi ideje Vele vannak, és még mindig nem tudják, hogy Jézus nem a hatalom képviselőit akarja letaszítani a trónról, nem akar rendszerváltást, hanem a tanítványokat akarja leszólítani saját szívük trónjáról. Ha hatalomváltásról van szó, csak ilyen megközelítésben, az életem felett akarja átvenni az uralmat Jézus. Átengedtem-e már neki a trónt, vagy még mindig hiú ábrándokat kergetek, és úgy vélem, uralkodásra hívott el?

Tehát a tanítványok nagyon félreértik Jézust, és ez bizony még ma is gyakran megtörténik. Félreértjük Őt. Azonban helyreigazít minket, és elmondja, hogy az Ő országában más a rend, mint a földi társadalomban. Az Ő országában a kiválóság nem pozícióban, hatalomban mutatkozik meg. Nem arról van szó, hogy Jézus tanítványai közt rangsort kell felállítani, és akik az elsők, azoknak szolgálnak a többiek. Bizony, elcsúsztunk ebbe az irányba. Az Úr rámutat, hogy az elsőség, a kiválóság a szolgálatban kell, hogy megmutatkozzon. De nem egészen abban, amit mi szolgálatnak vélünk, hanem lehajló szolgálatban, a másik számára való rendelkezésre állásban, ami olyan, mint a rabszolga élete. Aki első akar lenni, az szolgáljon a többiek felé úgy, mint a rabszolga, aki mindig a gazdája parancsát leste és teljesítette. Vagyis nem a saját élete boldogulása volt az első helyen, hanem a gazdája szolgálata. Ezt kellene a mai tanítványoknak felmutatniuk. Az a feladatunk, hogy láttassuk az emberekkel, hogy Isten országa másképp működik, mint a világ, és lehet úgy is, hogy szolgálunk, és nem azt várjuk el, hogy minket mindenben kiszolgáljanak.

Jézus úgy mondja mindezt, hogy Ő maga is ehhez tartja magát. Elmondja, hogy Ő eleve azért jött, hogy szolgáljon, és ezt láttuk is. Szolgált, az emberi élet legnagyobb mélységeibe hajolt és szétosztogatta isteni lényét. Megérintette a megérinthetetleneket, szóba állt a megszólíthatatlanokkal. És majd a kereszten az életét adta sokak megmentéséért. Jézus a hatalmát a lelkek megmentésére és a nyomorúságok kezelésére és enyhítésére használta fel. Ez a tanítványok útja is. A Szentlélek arra ösztönöz, hogy Isten országa áldó és gyógyító hatalmát szolgálat által érvényesítsük.

Fel, barátim, drága Jézus zászlaja alatt

1. Fel, barátim, drága Jézus zászlaja alatt, Rajta, bátran! megsegít és győzedelmet ad. Bízzatok, mert Jézus eljön, ő a fővezér, Zengje ajkunk: hozzád esdünk győzedelemér'!

2. Lám, a Sátán serge talpon, szembetörni kész, A legbátrabb harcosoknak bátorsága vész. Bízzatok, mert Jézus eljön, ő a fővezér, Zengje ajkunk: hozzád esdünk győzedelemér'!

3. Szóljon a kürt, fenn lobogjon győzedelmi jel, Így előre Jézusunkkal: néki győzni kell! Bízzatok, mert Jézus eljön, ő a fővezér, Zengje ajkunk: hozzád esdünk győzedelemér'!

4. Harci zajban, küzdelemben oldalunkon áll, Benne higgyünk, ő segít meg szívünk harcinál. Bízzatok, mert Jézus eljön, ő a fővezér, Zengje ajkunk: hozzád esdünk győzedelemér'

Isten áldásával.