A
|
törvény és az áldozatok világából a zsoltárok
világába lépünk a mai napon (Zsolt 73,1-28). Ennek a világnak az alapja az
imádkozás, az élő, személyes kapcsolat Istennel. Mai zsoltárunk is egy csendben
átélt vallomással kezdődik. A szerző szinte felkiált: „Bizony, Isten jó
Izráelhez”. Úgy gondolom, ezt a megállapítást saját tapasztalatunk alapján
is megerősíthetjük, bizony, jó az Úr mai népéhez, gyermekeihez. De jó az egész
emberiséghez is. Hiszen a sok gonoszság és istentelenség ellenére sem mondott
le rólunk, hanem hirdetteti az evangéliumot, és lehetővé teszi, hogy megismerjük
Őt. Mennyi jót tesz velünk napról napra,
pedig nem mindig vagyunk hálásak, hanem inkább elégedetlenek és zúgolódók.
A zsoltáríró belső vívódását osztja meg velünk, feltárja szívét, és nem
titkolja, hogy majdnem megbotlott. A zsoltárok mindig őszinték, mernek beszélni
problémáikról, vívódásaikról, de mindezt Isten színe előtt tárják fel.
Elmondja, hogy botlását az irigység okozta, nem Istenre figyelt, hanem a
körülötte élőkre. És azt látta, hogy,
akik nem veszik Istent komolyan, nagyon jól élnek, és ez iriggyé tette őt. Jó
nekünk is szívünkbe tekinteni és leleplezni, amikor megjelenik az irigység,
mert elkeserít és elszakít az Úrtól. Aki azonban az Úrban tud megelégedni,
annak a szívét elkerüli az irigység. Aki látja mennyei Atyja gazdagságát, azt
nem csábítja mások sikere, vagyona.
Egyre jobban elcsügged a zsoltáros, mert mihelyt levesszük szemünket az
Úrról, elcsüggedünk. Már úgy látja, hiába élt kegyes életet, de aztán rádöbben, van egy hely, ahová viheti vívódásait, kétségeit, és ez a hely az Úr háza. Jó, ha
mi is felismerjük, mehetünk az Úr színe elé, sőt, mindjárt a kísértések, a
kétségek kezdetén menjünk Hozzá, és az Úr jelenlétének csendjében másképp
fogjuk látni a dolgokat. Mert az életet igazán Isten előtt, az Ige fényében
értjük meg. A szentíró is kimondja, hogy az istentisztelet alatt értette
meg mindazt, amin eddig gyötrődött, mert igazi válaszokat az Úrtól kapunk.
Az Úr előtti csöndben elhallgatnak a negatív hangok, és rádöbben, hogy ő
mindig az Úrral van, mert Ő fogja a jobb kezét. Ez a legnagyobb jó, amit
átélhetünk, Isten velünk van, fogja a kezünket, és semmilyen élethelyzetben nem
vagyunk magunkban. Ha Ő velem van, nincs lehetetlen helyzet, mert az Úrra
mindig lehet számítani, és a lehetőségei határtalanok. A kapcsolatok sem mindig
segíthetnek, a pénz sem jelent sok esetben megoldást, mert a gyógyíthatatlan
betegséget a vagyon sem tudja eltávolítani, a halált pedig senki nem fizetheti
le. Mindezekkel szemben a feltámadott Úr Jézus Krisztusba vetett élő hit jelent
megoldást és nyújt reménységet. Ragadjuk meg Urunk felénk nyújtott kezét, és ne
húzzuk ki soha az Ő kezéből a miénket. Életünk az Ő kezében van a legjobb
helyen, hiszen szeretetétől semmi nem választhat el.
Adja az Úr, hogy mi is őszinte örömmel mondjuk a szerzővel együtt: rajtad
kívül másban nem gyönyörködöm. Meg kell tanulnunk az Úrban gyönyörködni, belső
lelki csöndben szemlélni Urunkat. A
szentíró számára az Úrral való kapcsolat a legfontosabb, maga Isten fontos
neki. Jó-e nekem az Úrral csendben lenni? Örömöt jelent-e a közelsége, szava? A
zsoltáros megvallja, számára nagyon jó Isten közelsége, mindennél többet
jelent, ha vele van. És az Úr a menedéke. Ez azt jelenti, hogy bármilyen
probléma merüljön is fel, érjék támadások, vagy lássa a gonoszok boldogulását,
mindjárt Istent keresi fel. Nem engedi, hogy a külvilág hasson rá, hanem az
idegen befolyás elől az Úrhoz menekül. Sokat jelent, ha nem engedjük elburjánzani
a gonosz gondolatokat, hanem azonnal Isten jelenlétébe menekülünk.
Pál apostol és az első keresztyének nem ellenséget láttak a hatalomban,
hanem missziói terepet (Rm 13,1-7). Az volt a rendeltetésük, hogy életükkel és
a hirdetett Ige által formálják a birodalmat. A hatalom, a zsidó és majd a
római vezetők tekintettek ellenségként a keresztyénekre, mert ők Jézust
ismerték el a mindenség Urának.
Amikor a tanítványok hűek az Úrhoz, a hatalom és a környezetük egy idő
után nem igazán érti meg másságukat, ezért üldözhetik őket. De a tanítványok
nem a hatalom ellen, hanem Isten országáért munkálkodnak. A legnagyobb
változást mindig a megújult életek viszik végbe, akik élik Isten akaratát, és
ez kihat a társadalom minden területére.
A tanítványok számára mindig Jézus a minta, éljük meg tanításait, éljük,
amit Ő élt, és cselekedjük, amit cselekedett. Mert azért vagyunk itt, hogy
Jézus akaratát megvalósítsuk, tegyük a jót, az Isten szerinti jót. Ha mindenben
vállaljuk az Úr akaratát, az lehet bizonyságtétellé, ha ragaszkodunk az Igéhez,
akkor nem kell félnünk. A hívő ember
megadja, amit meg kell adni, a világnak az adót, Istennek pedig a tiszteletet és egész életét. Az Úr Jézus is azt mondta, hogy a császárnak adjuk meg, ami az
övé, adjuk vissza, ami az övé, és Istennek is adjuk meg, ami az Istené. Mi az Övé? Az életünk. Ne az anyagiakhoz ragaszkodjunk, ne féljünk adni belőle, hanem
inkább egész életünket tegyük az Úr kezébe, és akkor biztonságban leszünk. Ha
életünk Isten uralma alá kerül, nem fogunk aggodalmaskodni, mert bízunk Atyánkban. Aki Benne bízik, az nem csalódik.
Mely igen jó az Úr Istent dicsérni
1. Mely igen jó az Úr Istent dicsérni, Felségednek, én Uram,
énekelni, Szent nevedet dicsérvén magasztalni És mindenütt e világon hirdetni.
2. Igen reggel irgalmadat hirdetni, Igazságodról éjjel
gondolkodni, Hegedűvel, orgonával zengetni, Minden éneklő szerszámmal
tisztelni.
3. Csudaképpen én vigasztalást vészek, Cselekedetidre hogyha
tekintek, Kezeidnek munkájában örvendek, Teremtőmnek, megváltómnak éneklek.
4. Az esztelen ember ezt nem esméri, A hitetlen bolond ember
nem érti; Kinek rólad nincs igaz esméreti: Szent Fiadban mert nincs hite őnéki.
5. E világon gonoszok gyökereznek, Kik mindenkor hamisan
cselekesznek; Mint a füvek, virágoznak, terjednek, Hogy örökül-örökké
elvesszenek.
6. Lám, ezeket, Uram, felséges Isten, Kik támadnak a te szent
igéd ellen, Viaskodnak a te híveid ellen: Megbünteted, mert vagy örök Úr Isten.
7. Rólad, Uram, akik megemlékeznek, Mint pálmafák úgy szintén
ők zöldellnek; Mint cédrusfák, ugyan meggyökereznek Az igazak, kik igaz hitben
élnek.
8. Vallást tesznek Minden emberek előtt, Hogy az Isten igaz
mindenek fölött; Hamisságot soha nem cselekedett, Mint kőszikla, ő ád nagy
erősséget.
Isten áldásával.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése