H
|
a eddig nehezen
tudtunk is üzenetet kapni a naponta olvasott ószövetségi részből, akkor most lássuk
meg azt a csodálatos hírt, hogy van megtisztulás (3Móz 14,1-57). A Biblia nemcsak
a bűn megnyomorító munkájáról beszél, és távolról sem kelti azt, hogy nincs reménység.
Mostani szakaszunk örömhíre: a gyógyíthatatlannak tartott betegségből is meg
lehet tisztulni. Nincs kizárva ennek lehetősége, azért adta Isten a
megtisztulás törvényét. Ő tudta, hogy lehet megtisztulni, hogy újraépülhet még
a leprás élete is. Ez a törvény a remény üzenete is. Aki olvassa, az előtt
megcsillan a tisztulás reménysége, ezt táplálja ez a törvény, azt a hitet, hogy meggyógyulhat a
kirekesztett is.
Mi is erőt és reménységet meríthetünk belőle, van szabadulás azokból a
megkötözöttségekből, amikből úgy gondoljuk, nincs menekvés. Számunkra az igazi
reménység az Úr Jézus, tudjuk, Neki van hatalma ott is, ahol a mi lehetőségeink
véget érnek. Hisszük-e ezt, és életünk nehéz pillanataiban odafordulunk-e
Urunkhoz? Ma pünkösd napját ünnepeljük,
elég periférikus ünnep ez, nem tudunk vele mit kezdeni, ezért keveset
foglalkozunk vele. Pedig a Szentlélek a szél, ami új lendületet és erőt ad
számunkra és az egyház számára. A Szentlélek nélkül olyanok vagyunk, mint a
jármű üzemanyag nélkül, csak állunk egy helyben. Lehet, hogy csillogunk, és
nagyon modernek vagyunk, csak épp a hatóanyag hiányzik. Nagyon hatástalanok
vagyunk, de kérjük és várjuk a Lélek kiáradását, és megújulhat életünk és az
egyház élete is. Bár úgy tűnik, hogy az egyház is lecserélte már a vitorlát motorra, mint ahogy a hajóknál is történt. Azonban Isten Lelke vitorlába kap
bele. Ne modernkedni akarjunk, hanem húzzuk fel lényünk vitorláját, hogy
belekapjon a szél. Mert a szél ma is fúj.
Talán úgy gondoljuk, sok áldozattal, körülményeskedéssel, fáradsággal jár
a tisztulási áldozat bemutatása. Valóban sok ez? Mennyi pénzt költünk
orvosokra, gyógyszerekre, gyakran minden eredmény nélkül - hát ha az Úr
megszabadít, nem adnánk Neki még többet is? Ha valaki átéli a szabadulást, a
legkevesebb, hogy hálából egész életét, anyagi javait is az Úr rendelkezésére
bocsátja. De valóban így van, mindent odaadunk az új életért hálából? Bár úgy
lenne, legtöbbször azonban néhány euróval megelégszünk, esetleg még mellé teszünk egy
istentiszteletet, és úgy gondoljuk, minden rendben. Pedig az Úr kegyelme mindent
megér.
Pál apostol az első három versben a törvény alól való felszabadulást
erősíti meg, amikor a férj haláláról és az özvegy újraházasodásának
lehetőségéről szól (Rm 7,1-13). Azt üzeni, hogy akik Krisztusban vannak,
tekintsenek úgy magukra, hogy a régi férj, a bűn, a törvény halott, és így felszabadultak,
vagyis Krisztuséi lehetnek.
Határozottan írja le, hogy a hívő ember meghalt a törvénynek, azért, hogy
a Feltámadottéi lehessünk, hogy Neki éljünk. Mégpedig a Lélek vezetése és fegyelme alatt, új életben. Aki meghalt a
törvénynek, a Lélek szabadsága alá kerül. Ez a szabadság nem azt jelenti, hogy
vétkezzünk nyugodtan, hanem arra ösztönöz, hogy bátran éljük Krisztus életét, és
engedjük, hogy a Lélek megteremje gyümölcsét.
A törvény szerepe az, hogy rádöbbent, segítségre van szükségem, magam nem
tudok Isten normája szerint élni. Így azután odavezet Jézushoz, és Rámutat,
amint a Keresztelő is tette: „Íme, az Isten Báránya, aki elveszi a világ
bűnét” (Jn 1,29)! Egyedül Ő a megoldás, és a törvény is Őhozzá vezet.
Másrészt a törvény alapján tudjuk meg, hogy mi a bűn. Így a törvény egyfajta
korlát is, amely védelmez, hogy le ne zuhanjunk a mélybe, de szabadítást csak az Úr
Jézus ad. Áldjuk az Atyát, amiért ideadta számunkra Fiát, és Általa van
szabadulás, van új élet, és van megmaradás és növekedés a hitben.
AMIT SZÍVÜNK ESDVE KÉR
1.
Amit szívünk esdve kér,
Földi kincsnél többet ér.
Mind mulandó és üres,
Amit a világ keres.
Lásd, Uram, mi Lelkedet
Kérjük, Aki hűn vezet,
Föl ne tartsa semmi gát,
Hadd jelentse meg magát,
És szívünk töltse be
Mindörökre szent heve!
2.
Ne a test legyen urunk,
Kit követni indulunk,
Lelked szóljon csak velünk,
Mert mi Őrá figyelünk.
Lásd, Uram, mi Lelkedet
Kérjük, Aki hűn vezet,
Föl ne tartsa semmi gát,
Hadd jelentse meg magát,
És szívünk töltse be
Mindörökre szent heve!
3.
Tartsd kezedbe’, hű Urunk,
Amit mondunk, gondolunk;
S míg szemünk csak Rád tekint,
Hűn igazgasd tetteink!
Lásd, Uram, mi Lelkedet
Kérjük, Aki hűn vezet,
Föl ne tartsa semmi gát,
Hadd jelentse meg magát,
És szívünk töltse be
Mindörökre szent heve!
4.
Lelkedet reánk kitöltsd,
Érjen így a jó gyümölcs;
Lássa mindaz, aki él,
Életünk, hogy mit beszél.
Lásd, Uram, mi Lelkedet
Kérjük, Aki hűn vezet,
Föl ne tartsa semmi gát,
Hadd jelentse meg magát,
És szívünk töltse be
Mindörökre szent heve!
5.
Ó, mi áldás, kegyelem
Benned élni szüntelen,
Eszközöd gyanánt, Uram,
Függni Tőled untalan!
Lásd, Uram, mi Lelkedet
Kérjük, Aki hűn vezet,
Föl ne tartsa semmi gát,
Hadd jelentse meg magát,
És szívünk töltse be
Mindörökre szent heve!
Isten áldásával.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése