Válaszd az életet!

A

 különféle bőrbetegségekről és a lepráról szóló törvényt olvassuk (3Móz 13,1-59). A papok feladata megállapítani, hogy az adott betegség lepra vagy nem, fertőző vagy nem. A felismert betegséggel szemben fel kell lépni, fontos az egészségesek megóvása, vagyis mindent megtesznek, hogy ne terjedjen tovább a fertőzés. Nem egyszeri vizsgálat után hozzák meg a diagnózist, hanem többször is megnézik, és úgy hoznak ítéletet. Az elkülönítési időszak alatt a gyógyítás lehetőségeit is megvizsgálják. Fontos a megelőzős, a még nem betegek megóvása, de ugyanilyen fontos a beteg gyógyításával való próbálkozás. Amikor végérvényesen megállapítják a leprás betegséget, kiközösítik az embert, mert nem tudnak vele mit kezdeni. Sőt, a betegnek is mindent meg kell tenni mások védelme érdekében, azért kell kiáltoznia, hogy „tisztátalan, tisztátalan”.

A leprához a bűnt szoktuk hasonlítani, így terjed szét az életünkben, és fertőz meg másokat is. Mert a bűn is fertőző, nagyon könnyen átterjed mások életébe. Különösen a gyermekek veszélyeztetettek. Elég csak látni vagy hallani a bűn különféle megjelenési formáiról, és azonnal megjelenik az ő életükben is. A bűnt nem kell tanulni, sokáig gyakorolni, megy az magától is. Ráadásul teljesen behálózza az életünket, de nem tudunk vele mit kezdeni. Számunkra a bűn ugyanolyan megoldhatatlan, mint akkor volt a lepra. Képtelenek vagyunk magunktól kigyógyulni belőle, ezért segítségre, orvosra van szükségünk.

A bűnnel szemben egyedül az Úrnak van lehetősége, csak Ő tud tenni valamit, hogy megszabaduljunk tőle, és új, tiszta életet éljünk. Azonban Isten már tett ellene: elküldte fiát, Jézust, Ő a bűn egyedüli orvosa. Csak Ő tudja tőle megtisztítani az életünket. Ahhoz, hogy ez megtörténjen, Hozzá kell mennünk. Amikor itt járt a földön, egy leprás hallott Róla, felismerte, hogy Jézus meg tudja tisztítani ettől a betegségtől az életét. Hittel ment Jézushoz. Abban kételkedett, hogy akarja-e megtisztítani, de végül megtudta: igen, az Úr akarja, hogy meggyógyuljon. Ő azért jött, hogy megtisztítsa, meggyógyítsa az életünket. Ő ma is akarja a megtisztulást, de az a kérdés: én akarom-e? Eljutottam-e oda, mint az a leprás, hogy lepra nélküli életet akarok élni? Nincs szükségem a leprára, a bűnre, és kérem az Urat, tisztítson meg. A bűn egyedüli megoldása az Úr Jézus, Aki a kereszten meghalt értünk, magára vette bűneinket, és odaszegezte azt a keresztfára. Megadta neki a halálos döfést, így nekünk is az új életre való lehetőséget. Éljünk mi is Jézussal és Jézusból, Ő tesz alkalmassá egy Istennek tetsző, az eddigitől eltérő életre. Amikor Jézus belép az életünkbe, minden mássá lesz, a régiek elmúlnak és újjá lesz minden.

Pál is a bűn megoldásáról beszél, aki Krisztusban van, az meghalt a bűnnek, és él Krisztusban Istennek (Rm 6,12-23). A bűnre az egyetlen megoldás a halál, aki meghalt, az már nem csinál semmit, annak a bűn hiába mondja, hogy tedd, mivel halott, képtelen bármilyen cselekedetre. Aki meghalt a bűn számára, azzal a bűn már nem tud mit kezdeni, mert egy halottal semmire sem lehet jutni. Az apostol azt kéri, hogy úgy tekintsünk magunkra, mint akik meghaltak, így a gonosz nem tud elérni, mert a halott nem hallja, amit neki mondanak. Tehát nem mindegy, hogyan látom magam, ha halottként nézem magam, akkor van esélyem a krisztusi életre, mert a régi meghalt ugyan, de Krisztus újat hoz létre, és az új ember új képességekkel van felruházva, már Jézus oltalmát élvezi.

Mi az új képesség? Tudunk nemet mondani a bűnre, a gonoszra, Krisztus megtörte felettünk hatalmát, és így mondhatunk nemet, bármire csábít is. A probléma pont az volt, hogy magunktól képtelenek voltunk nemet mondani, de aki Krisztusban van, az új teremtés, és most már képes nemet mondani mindarra, ami a gonosztól származik, ami rossz.

Az is lényeges, hogy új életünket állítsuk Krisztus szolgálatába, hogy az Ő parancsait teljesítsük. Testünk tagjait is adjuk át Neki, hogy mostantól Ő használja, és Ő nem fogja rosszra használni egyetlen testrészünket sem. Az Ő kezében jó helyen van az egész életünk, a lényünk.

Az új élet növekedéssel jár. A növekedés pedig a megszentelődés. Tehát nem elég megszabadulni, hanem tovább kell haladni, minden nappal előrébb az új életben. Jézus nem elégszik meg a szinten tartással, hanem fejlődést, növekedést akar, ami gyümölcstermésben nyilvánul meg.

Az apostol rámutat még a bűn és Isten jutalmazása közötti különbségre. A bűn a neki szolgálóknak zsoldot ad, halállal fizet. A bűn szolgái zsoldosok, Krisztuséi szabadok, és Isten megajándékozza őket. Ez az ajándék az örök élet. Senki nem képes örök életet adni, csak Isten, Krisztusban. A bűn elveszi az életet, Isten Jézus által megajándékoz vele. Mégpedig elmúlhatatlan, örök élettel. A döntés a miénk, rajtunk áll, melyiket választjuk. Az Ige és a józan ész is azt diktálja, hogy válasszuk az életet. Válasszuk az életet, úgy, ahogyan az Úr kínálja a számunkra.

Jézus, vigasságom! Esdekelve várom

1. Jézus, vigasságom! Esdekelve várom Áldó szavadat! A te jelenléted Megvidámít, éltet, Bátor szívet ad. Légy velem, Ó, mindenem! Nálad nélkül nem is élek: Te vagy örök élet!

2. Jézus, menedékem! Hű oltalmam nékem Te vagy egyedül! :/: Lelkem a viharból, Bűnből, minden bajból Hozzád menekül. Bár a föld Mind romba dőlt, S ha a pokol hada hány tőrt: Jézus maga áll őrt!

3. Jézus, üdvösségem! Te vagy földön-égen Örök örömem! :/: Kik szeretjük Istent, Zengjünk neki itt lent S otthon: odafenn! Lelkem esd, Hogy Te vezesd! S hazahívó szavad várom, Jézus, Vigasságom!

Isten áldásával.