M
|
ilyen jó, hogy
vészhelyzetben is van kihez fordulni, van hová kiáltani, ahogyan zsoltárunk is
mutatja számunkra (Zsolt 75,1-11). Az ének, amelynek dallamára megy a mai
zsoltárunk, Istenhez kiált, Őt kéri, hogy ebben a kilátástalannak tűnő
helyzetben ne veszítse el őket. Tudja a szentíró, hogy életük Isten kezében
van, minden az Ő akaratából történik, ezért nem sorsszerűek az események. Bármi
is szorongat a mai napon, legyen bár tele szívünk félelemmel, ne feledjük, előbb
kiáltsunk az Úrhoz. Számunkra legyen mindig Ő az első, bármennyire siettetnek
is az események, higgyük el, nem késleltet, ha az Úr elé járulunk. Sőt, igazán
akkor nyerünk időt, ha feltárjuk Előtte a szívünket.
A zsoltáros a kiáltást követően Isten magasztalásába fog bele, árad a
szívéből a korábban megtapasztalt áldások miatti hála. Jó, ha mi is a hálát
engedjük felszínre jönni, ha nem engedjük, hogy a kétség, a fájdalom vagy a
reménytelenség borítson el. Ennek az állapotnak az ellenszere az Isten korábbi
tetteire való visszaemlékezés. Csodálatos erőforrás számunkra az Ige, amiben
megláthatjuk Isten hűségét. Évezredeken át ível az Úr kegyelme és szeretete
övéi iránt. Hány és hány csodát vitt végbe értük, hányszor tapasztalták meg,
hogy közel van az Úr. Gondolhatunk az egyiptomi szabadulás csodájára, amikor a
tehetetlenül csapdába került Izráel átéli, hogy Isten utat készít számukra a Vörös-tengeren keresztül. Mert Számára nincs lehetetlen, nincs olyan helyzet, amelyben
ne tudna segíteni. Bár azt is meg kell látni, hogy van, amikor nem azonnal,
vagy nem úgy jön a segítség, ahogyan várjuk. Sőt, Isten segítsége nem mindig jelenti a szenvedés megszűnését, van, amikor erőt kapunk a nyomorúság elhordozásához.
Az Úr válaszol a kiáltónak, az aggódónak, és közli vele, kezében van a
történelem, meg fogja ítélni az embert. Olyan jó, hogy nem hiába várjuk Urunk
válaszát, ha az Igéhez hajtjuk fülünket, halljuk Őt, és ha halljuk, békesség
költözik szívünkbe. Mert az Úr szava kiűzi a félelmet, szűnik az aggodalom, és
helyére lép a bizalom. Igénk arra figyelmeztet, hogy ne ringassuk magunkat
hamis biztonságba, mert nem az jelenti a békét, ha nem történik semmi, hanem ha
a bajok idején is az Úr közelében vagyunk, ha bízunk Benne.
Még a föld is meg fog inogni, bizony, a gonosz mindent megpróbál, hogy
Istentől elszakítson, sőt, a halálba taszítsa az emberiséget, azonban az Úr
megerősíti oszlopait. Ő erősíti meg hitünket és életünket a nehéz időkben is,
ehhez azonban csendre van szükség. A szela jókor jön, ami azt jelenti: szünet.
Szünet közeledik, itt a nyár, a vakáció, a nyaralások, a pihenések ideje.
Használjuk fel arra, hogy több időt töltsünk Isten közelségében, hogy
elgondolkodjunk az Ige alapján életünkről, és átértékeljük azt. Az Ige segít
újra és jól felépíteni lelki életünket, Isten szava az alap, a kőszikla, és ha ráépítünk,
stabillá válik az építmény.
Jó a csend arra is, hogy szemeinket az Úrra irányítsuk, és ne
környezetünkre, mert ha másokat figyelünk, elkeseredünk. Annyi gonoszság
történik, oly sokan Isten nélkül akarnak boldogulni, és úgy tűnik, sikerül is
nekik. Ne rájuk, hanem az Úrra figyeljünk, és lássuk meg, hogy az ítéletet senki sem
kerülheti el. Egyszer mindnyájunknak oda kell állni az Úr ítélőszéke elé, és
jó, ha már most rendezzük életünket, és örömmel szolgáljuk Urunkat. Isten a mi Atyánk, Jézus Krisztusban, ne féljünk, hanem inkább örömmel dicsérjük Őt.
Nem tartunk mindnyájan ugyanott a hit útján, vannak, akik már előrébb
jutottak, és vannak, akik most indultak vagy lemaradtak (Rm 14,1-12). Az a
feladatunk, hogy értsük meg a másikat, és segítsük, hogy ő is növekedjen,
előrébb jusson. Nem a bírálással segítjük előre, hanem a megértéssel, az együttérzéssel.
Lehet egymásnak segíteni, de mindenki maga felelős a növekedésért. Azonban az apostol rámutat, Isten az, Aki
megtart, a magunk erejében nem bízhatunk. De ne keseredjünk el, ha lassan is haladunk,
mert az Úr hatalmára lehet építeni. Neki van hatalma, hogy nehéz körülmények
közt is megtartson. Idegen környezetben is az Úr kegyelmében megerősödve meg
lehet maradni a hitben.
Ne feledjük, hogy az Úréi vagyunk, ezért nem magunknak élünk, hanem az
Úrnak. Vagyis az Úrnak való szolgálat tölti be lényünket. Akár élünk, akár
meghalunk, az Úréi vagyunk - ez a lényeg, és ez nagyon biztató, mert a halál is Hozzá visz közel. Aki itt Neki él,
a halál után Vele fog élni. Milyen csodálatos is lesz mindig Vele lenni,
állandóan tapasztalni jelenlétét, szeretetét. Jó, hogy már most átélhetjük
mindezt, mert Igéjén keresztül itt van köztünk.
Arra is tanít az apostol, hogy nekünk elsősorban a saját életünkkel kell
foglalkoznunk, mert az Úr is a saját életünkről kéri majd a beszámolót. Mennyi
mindent tudunk másokról, gyakran hosszú perceken keresztül tárgyaljuk mások
életét. De ne feledjük, magunkról kell majd számot adni. Mit is mondanánk
magunkról? Látjuk-e saját bűneinket,
hibáinkat? Észrevesszük-e, ha valamit rosszul csinálunk? Gyakran vagyunk úgy, hogy a saját koszos ablaküvegünkön keresztül nézzük a másikat. És mivel koszos az üveg,
azt gondoljuk, a másiknál vannak a problémák. Takarítsuk meg lényünk üvegeit,
hogy tisztán láthassuk egymást. Jézus lénye és Igéje tisztítja meg szívünket és
látásunkat. Ha ez megtörténik, tisztábbnak látjuk egymást, és már nem leírjuk a
gyengébbet, hanem segítjük. Így készüljünk az Úr előtti számadásra, mert nem tudjuk,
mikor kerül rá sor. De egyszer eljön, és milyen jó lesz, ha az Úr munkájáról
tudunk csak beszélni, mert azzal lesz tele a szívünk. Most még a számadás jól
végződhet, hiszen a hiányt is lehet rendezni, Jézus kifizette az adósságunkat,
nincs már követelés, csak új kezdés.
Dicsérjük ezért Urunkat!
Emeljük
Jézushoz szemünk
1. Emeljük Jézushoz szemünk, Jön már királyi győztesünk, Mennyből leszáll
s együtt leszünk. Lelkünk vigyázni meg ne szünjön, Felséges várástól feszüljön,
Az álmot űzd el, készen állj, Krisztusnép, jön, jön a Király!
2. Azt mondta Jézus: Idelenn Új próba és új küzdelem A hívők sorsa
szüntelen. Azért ne csüggedjünk, ne féljünk, :/: Az út rövid, végére érünk. Az
álmot űzd el, készen állj, Krisztus-nép, jön, jön a Király!
3. Éneklünk és a perc szalad, A nap, mely nesztelen halad, Az öröklét
felé mutat. De míg hangunk majd zengve szárnyal :/: Hozsánnás angyal-kar
szavával, Az álmot űzd el, készen állj, Krisztus-nép, jön, jön a Király!
4. Ó, kérünk, Jézus, jó Urunk, Te szabd meg életünk, utunk: Hány
éjszakánk lesz s hány napunk. Bölcs szívedből töltsd meg szívünket. :/: Te
ismered jól kis hitünket: Küldj, küldj szent sóvárgást nekünk, Hogy majd ha
jössz, készen legyünk.
Isten
áldásával.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése