A
|
várfal felépült, azonban maradt még munka (Neh
7,4-72). Nehémiásnak sokat kellett fáradoznia a városért, az Úr ügyéért. Nincs befejezve sem az életünk, sem Isten
országának ügye, a hívők nem dőlhetnek hátra, immár minden kész. Amíg itt
vagyunk ezen a földön, mindig van munka, van mit tenni Isten országa érdekében.
Itt azt olvassuk, kevesen laktak a városban, és még nem voltak a házak
fölépítve. Nehémiás meglátta, mi a következő teendő. A családok életét is rendbe
kell rakni, fel kell építeni a házakat. A megtérés után fel kell építeni az új életünket. Nem elég hazamenni,
munkálkodni kell az új életünkön. Az építkezés a gyülekezetbe tartozással
végezhetjük. Szükségünk van közösségre, és a folyamatosan hallgatott
igehirdetésre. A rendszeres tanítás, az igében való elmélyülés épít.
Bibliaismeret nélkül nem növekszünk. De
az épüléshez elengedhetetlen a szolgálat, a bizonyságtétel szolgálata.
Kevesen laktak a városban, Jeruzsálemben, mivel sokan nem ott telepedtek
le a hazaköltözés után, ahonnan származtak. Nehémiás ezért származási
jegyzékeket készít a hazatértekről. Fel kell tölteni a városokat, mégpedig a belőlük származókkal. A népesség
létszáma ma is fontos kérdés, arra figyelünk, hányan ülnek a padokban. Azonban
Isten népe számára nem a létszám a legfontosabb, hanem a szív állapota. Az a
lényeg, milyen szívvel ülünk a templomban, veszünk részt az alkalmon. Lehetünk
sokan is a nyilvántartásban, de az még önmagában nem elég. Ha nem adjuk át
életünket az Úr Jézusnak, nincs üdvösségünk. Azért munkálkodjunk, hogy az
életek szülessenek újjá. Isten azt nézi,
elfogadtuk-e drága kegyelmét. Ő mindent megtett azért, hogy megmentsen, Jézus
meghalt értünk a kereszten, de ezt meg kell látni. Menjünk oda az Úrhoz, és
kérjük bocsánatát.
Mi is sokfelé járunk, keressük a boldogságot és a boldogulást. Isten
azonban vár országában, mert helyett készített, azt akarja, hogy ott telepedjünk le,
mert ott békességre találunk. Bárhová mehetünk ebben a világban, de igazi
békességre Isten országában találunk. Telepedjünk le az atyai házban, és
meglátjuk, hogy jó helyen leszünk. Az Atya házában jó lenni, védelmet találunk, és
lelkileg is megnyugszunk. Az Atya vár, jöjj haza, vagy legalábbis, indulj el a
hazafelé vezető úton. Ne halogasd az indulást, jöjj úgy, ahogyan vagy. Nem kell
életed romjait rendbe hozni, mert mindezt megteszi majd Ő. Azért is megy tönkre
az életünk, mert nem bíztuk rá mennyei Atyánkra, magunk vettük kézbe, és bizony, rossz irányba haladtunk. Most még vissza lehet fordulni, és Isten nem veti
szemünkre: miért csak most, hanem mindent megad, hogy talpra álljunk, újat
kezdjünk.
Isten gyermeke nem ellensége a társadalomnak, ha beépül oda, és éli azt a
gazdagságot, amit Krisztustól kapott (Rm 13,1-14). Amíg az adott társadalmi rend nem akadályozza
bizonyságtételét, vagy nem követel magának isteni tiszteletet, addig a hívő
építi azt az országot, ahová az Úr helyezte.
Isten népe egyetlen adóssága az aktív, a cselekvő szeretet. Azért vagyunk
ebben a világban, hogy aktívan vegyünk részt benne. Ez az aktivitás az emberek
Megváltóval való megismertetésére irányul. Ez a szeretet nem csupán érzelem,
hanem tett, mindent megteszünk, hogy a másik eljusson Krisztus megismerésére.
Az agapé szeretet nem szociális munka, hanem Isten földre hajló szeretete a
bűnben élő ember iránt. Ez a szeretet nemcsak ellátja a világ által okozott
sebeket, hanem megbocsátja bűneinket és örök élettel ajándékoz meg. Ez a szeretet Krisztust adja. Az igazi
felebaráti szeretet Krisztust adja a felebarátnak.
Pál nyomatékosan írja: az idő sürget. Mire? Megtérésre, hitünk komolyan
vételére. Ne halogassuk az Úr keresését,
a bűnbánatot, sürget az idő. Mert letelik, egyszer a kegyelmi időszak is a
végére jut. Az ige nyomatékosan szól, sürget az idő, ne várj tovább, ne késs
tovább, ma kérd Atyád bocsánatát. Ideje már az álomból felébrednetek, írja.
Ezzel riadót fúj, mert úgy látja, elaludt a gyülekezet. Mivel jó az életük,
megtalálták helyüket a társadalomban, és még nem üldözik őket, élvezik az
életet. Az apostol azonban rámutat arra, hogy hamarosan minden megváltozik. Közel az
üldözés, de előtte ébredjenek, készüljenek fel. Minket is elaltat a világ, az
ige szól: ébresztő. Ne aludjunk tovább, vegyük komolyan, hogy üldözés jön, vegyük
komolyan: közel az Úr. Ezért rendezzük életünket, és várjuk Őt. Minden nappal
közelebb kerülünk a találkozáshoz, ne tétlenkedjünk, hanem szolgáljunk.
Amikor a világosság megjelenik, múlik az éjszaka. A fény kiszorítja a
sötétséget. A szívünkben lévő sötétséget a világ Világossága, Krisztus szorítja
ki. A tizenharmadik és tizennegyedik
vers Augustinus megtérési igéje. Az igének hatalma van, bejut az életünkbe, és
megváltoztat. Ágostont gyötörték a
bűnei, sehol nem talált megoldást, békességet. Egyszer azonban gyermekeket
hallott énekelni, a dal így szólt: Vedd és olvasd, vedd és olvasd, és ebből
megértette, hogy vegye kezébe a Bibliát. Megtette, és a Római levél fentebb jelzett
verseit olvasta, aminek nyomán megszabadult bűneitől. Átélte, hogy itt és most Isten
szól hozzá, nem élhet úgy, mint eddig, és ő döntött, Krisztusra bízta magát és
új életet kezdett Vele. Ebből világosan látjuk, hogy Ágoston nem a szívében, hanem
az igében találta meg Krisztust és Benne szíve békességét. Ma sem megy ez
másként, Krisztust keresd, az igében, mert ott megtalálod. Csak Ő adhat
változást, Ő tud megszabadítani. Az igét azért kaptuk, hogy általa Jézushoz, a
Megváltóhoz jussunk el. Ahogyan Ágoston számára lehetséges volt mindez, úgy
lehetséges a számodra is. Mit kell tenni? Nyisd ki a Bibliát, olvasd, és
egyszer csak kigyullad a csipkebokor, felragyog Krisztus, a kegyelem.
Igénk rámutat, hogy ha befogadtuk az Urat, akkor egy új, eddig ismeretlen
életet kezdünk meg. Ennek az életnek a lényege az egyszerűség, a
megelégedettség, a Krisztusközpontúság. A régi életben mi magunk voltunk a
központ, de a test mindig támad, azt akarja, hogy újra vele foglalkozzunk. A
test hatalmát a megelégedett, egyszerű élet törheti meg. Ne kényeztessétek a testet - ha túl nagy
hangsúlyt fektetünk rá, ha sokat törődünk vele, kívánságai lesznek, egyre
többet akar. Nem elégszik meg Isten kínálatával, a bűn felé terel. Amennyiben
Krisztusban maradunk, meg tudunk állni az új életben.
Siessetek, hamar lejár
Siessetek, hamar lejár,
Kegyelme már régóta vár!
Ma még lehet, ma még szabad,
Borulj le a kereszt alatt!
Ma még lehet, ma még szabad,
Borulj le a kereszt alatt!
2.
Ha késlekedsz, mi lesz veled?
Hogy mented meg a lelkedet?
Bezárul a kegyelmi út,
Lelked örök halálba jut.
Bezárul a kegyelmi út,
Lelked örök halálba jut.
3.
Elszáll a perc, az életed,
Ma még ha jössz, elérheted.
Ne késs tovább, ne várj tovább,
Ma kérd Atyád bocsánatát!
Ne késs tovább, ne várj tovább,
Ma kérd Atyád bocsánatát!
4.
A szűk kapu ma még nyitva,
Vár téged is Isten Fia!
Jézus szeret, vár tégedet,
Ne keményítsd meg szívedet!
Jézus szeret, vár tégedet,
Ne keményítsd meg szívedet!
Isten áldásával.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése