Csak tőle várom igaz boldogságom

M

ilyen gyorsan és könnyen emelkedik a magasba Hámán (Eszter 3,1-4,17). Szinte az egyik pillanatról a máikra, a semmiből bukkan elő. Gyors karriert fut be, de gyors véget is fog érni.  Gyorsan lehet magasra jutni ma is, ehhez nem kell más, mint behódolás. Gátlástalanul megtenni, amit elvárnak, és ha lehet, még túl is kell teljesíteni. Azonban a magasból nagyot lehet zuhanni is. Aki nem tud megelégedni, mások fölé akar emelkedni, nagyot bukhat.

Ahasvérós birodalmában minden az ő parancsától, kegyétől függ. Aki ezt kiszolgálja, jól él, annak nyugta van. Hámánt nagy méltóságra emelte a király, azonban ez figyelmeztet, akit felemelnek, aki bedörgölőzik, azt bármikor el is engedhetik. Amíg a királynak előnye származik belőle, amíg elvégzi a piszkos munkát, tartja, de amikor kellemetlenné válik, elengedi. Jó, ha nem emberektől függünk, hanem mindig az Úr nevébe vetjük bizodalmunkat.

Hámán magas polcon áll, és beindul a térdhajtás. A király parancsára történik mindez. Hámán nem kivívta magának a tiszteletet, hanem a király kényszerítette ki az emberekből a meghódolást. Olyan szomorú, szinte mindenki meghajol. Térdet hajtunk, továbbmegyünk, és nyugtunk lesz. Sokan így gondolkodnak, azt teszem, amit elvárnak, és akkor nyugodt életet élek. Nincs meggyőződés, ragaszkodás, kitartás. Készek mindent feladni a jólét, a hamis biztonság érdekében. Én milyen ember vagyok? Hajolok, vagy van gerincem, és vállalom magam, a meggyőződésem, a hitem?

Mordokaj nem hajlik, bátran vállalja magát, zsidóságát és hitét. Ő embereknek nem ad dicsőséget, csak egyedül Istennek. Vállalja Istent a következményekkel együtt. Ebből az válik üzenetté, hogy szabad nem meghajolni, nem mindig azt tenni, amit elvárnak. Ez a szabadság Krisztus által lehet a miénk.

A törtető, magát fényező ember nagyon veszélyes, mert mindig pusztítani akar. Elsősorban azokat, akik nem hódolnak meg neki, akik nem tolerálják törtetését, gonosz módszereit. Mordokaj azonban vállalja a veszélyt, nem borul le, hű marad Istenhez. Meg kehet maradni az Úrral való kapcsolatban, akkor is, ha sokan elpártolnak. Nem kötelező azt tenni, amit a többség. Istentől kapunk erőt arra, hogy nemet mondjunk, nemet az együtt leborulásra, az árral való sodródásra. Akinek a számára az Úr a legfelső tekintély, aki megtapasztalta szeretetét, az tud nemet mondani a világ csábítására, a dolgok könnyebb oldalára.

A gonosz mindig gyorsan munkához lát, tisztában van azzal, hogy kevés ideje van. Ezt komolyan véve igyekszik romboló, pusztító tevékenységét minél jobban elvégezni. Ne féljünk, mert az Úr legyőzte sátánt, bár igyekszik megfélemlíteni, de meneküljünk mindig Megváltónkhoz.

Mordokaj, amikor megtudja a történteket, zsákruhába öltözve jajong az Úr előtt. Istennél keresi a kialakult helyzetre a megoldást. Mordokaj világos látással rendelkezik, tudja, Eszter nem véletlenül került királynői méltóságra. Ez a pozíció szolgálat a számára. Eszter ezt még nem látja, de Mordokaj üzenete nyomán rá kell döbbenni, nem gondolhat csak magára, kényelmére, hanem népére, az Istentől kapott feladatra. Mordokaj nem esik kétségbe Eszter tétovázását látva, bízik Istenben, és tudja, hogy ha Eszter nem vállalja a küldetést, az Úr más eszközök által ad szabadulást számukra. Jó ezt látni, legyen ilyen határozott a hitünk, és bízzunk az Úrban akkor is, ha az általunk elgondolt terv nem működik. Mordokaj határozottan hitte, Isten nem hagyja őket cserben, kimenti Hámán kezei közül. Kérjük ezt a hitet az Úrtól, és bízzunk Benne, hogy minden élethelyzetben számíthatunk Rá.

Azt az üzenetet is megláthatjuk, hogy a hívő ember mindig felelős a társaiért, és hitét mindenütt vállalnia kell. Soha nem a saját biztonságunk az elsődleges. Ne feledjem, nem véletlenül vagyok ott, ahol épp most vagyok. Eszternek is rá kell döbbennie: eljött az idő a hitvallásra, arra, hogy vállalja, kicsoda. Nem lehet közömbös népe tagjai sorsával szemben. Urunk adja meg, hogy soha ne a kényelem, a jobb lét legyen a legfontosabb, hanem mindig az Úr iránt való hűség. Ő tehet képessé arra, hogy mindig merjük vállalni hitünket, hovatartozásunkat.

Pál azt kéri, tárják ki a szívüket, erre van nekünk is szükségünk (2Kor 6,11-18). Először Urunk előtt, és kérjük, jöjjön be az életünkbe. Mindennap nyissuk ki szívünket Urunk előtt, engedjük, hogy Ő irányítson. Ha nyitott szívvel vagyunk az Úr iránt, akkor egymás előtt is megnyílik a szívünk. Az Úr tanítványai egymás irányában nyitott szívvel viseltetnek.

Jézus Krisztus a világ Világossága, és a benne hívők is világosság, a világ azonban sötétség. Így a mi szerepünk a világítás, de nem a keveredés. Isten gyermeke ne keveredjen a nem hívőkkel, mert két külön világ ők. A hívő feladata a hitetlenek felé a bizonyságtétel, a hitvallás, és nem a közös munkálkodás. Isten gyermekei ne várják a hitetlenek támogatását, hanem egyedül az Úrra támaszkodjanak.

A felemás iga ószövetségi kifejezés, ökör és szamár összefogását tiltja az ige. De Pál már nem erre gondol, számára Krisztus igája a fontos, az, amiről Ő így szólt: vegyétek fel az én igámat, vagyis fogadj magad mellé, ne magad, ne mással, hanem velem húzd az igát. Ha mással mész, az felemás iga lesz. Ha Jézus vagy egy hívő nem hívővel lép szoros kapcsolatba, felemás igába kerül. Ez nehéz helyzet, mert a nem hívő a maga módszerei szerint alakítja az életét, végzi munkáját, számára nem érv Isten igéje, nem fontos az Úrral való kapcsolat. Sőt, a felemás iga a hívő életére van rossz hatással, legtöbbször a hitben élő igazodik a nem hívőhöz. És ez a házassági kapcsolatra is érvényes, aki szereti Jézust, olyan társ után vágyakozik, aki szintén az Urat követi, és Őt teszi első helyre.

Isten gyermekei azt az ígéretet kapják, hogy az Úr közöttük lakik, Ő a szövetségesük, vagy ahogy az előbb láttuk, igavonó társuk. És ha az Úr a társ, a szövetséges, akkor nincs szükségem a világgal való szövetségre. Akkor nem a nem hívők segítségét várom, hanem egyedül az Úrra építek. „Csak tőle várom Igaz boldogságom: S meg is találom.” Ez a lényeg, mindent csak Tőle várok, és tudom, hogy nem csalódok. Az egyház csak Tőle várjon, nincs másra szükség. Ne a politikától, pénzemberektől, hanem egyedül arra az Úrra építsen, Aki életét adta érte. Ha az életét nem tagadta meg tőlünk, akkor nem tagadja meg hűséges népétől a segítséget sem.

Az Úr Isten az én reménységem

1. Az Úr Isten az én reménységem, Erősségem Mindenféle ínségben; Csak tőle várom Igaz boldogságom: S meg is találom.

2. Benne élek, haláltól nem félek: Jót reménylek, Hogy tőle el nem térek; El nem enyészem A sírban egészen: Mennyben lesz részem.

3. Semmi engem tőle el nem választ, Jól tudván azt, Hogy sok jóval eláraszt; Erősít engem Erőtlenségemben És szükségemben.

4. Azért egész életem fogytáig Csodálom itt Szent kezének munkáit, S intem lelkemet: Áldjad Istenedet, Üdvözítődet.

5. Oltalmazzad, Uram, egyházadat, Szent nyájadat, mely vallja szent Fiadat, Ki bűneinkért Ártatlan bárányként Szenvedett sok kínt.

6. Hogy e földön szent gyülekezeted Dicséretet Zengvén, áldja nevedet, Míg szemtől szemben Magasztalunk mennyben Mind egyetemben.

Isten áldásával.