Magánterület?

V

égére értünk Eszter könyvének, amely csodálatosan bemutatta az Úr  népéért való munkáját (Eszter 10,1-3). Soha nem feledkezik meg Övéiről, és ha bíznak Benne, kivárják szabadítását, nem csalódnak. Isten a háttérben, tehát gyakran a szemünk előtt rejtetten végzi munkáját, de végzi. Urunk Jézus ezt mondta: Az én Atyám mindez ideig munkálkodik. És Ő jól ismerte az Atyát, sőt Ő ismeri igazán jól. Amit Istenről mond az az egyedül megbízható forrás. Ne hallgassunk más véleményre, alapozzunk arra, amit Urunk mond. Ha így teszünk mi is átélhetjük, még a reménytelennek látszó helyzetekben is szabadítását.

Fontosnak tartom, hogy soha ne magunkról, hanem mindig Róla az Ő munkájáról tegyünk vallást. Mert a bizonyságtétel mindig arról szól, amit az Úr elvégzett az életünkben. Mordokajban meglátjuk az Isten népe javát kereső embert, és ezzel Jézusra mutat. Jézus sem magának kedvezett (Rm 15,3), hanem életé adta értünk.  A tanítvány élete is arról szól, hogy nem magunknak kedvezünk, hanem az Úr akaratát keresve, környezetünknek. A másik ember számára visszük az evangéliumot, építjük Isten országát. Pál apostol is ezért az országért élt, ennek a Királyát szolgálta, és polgárait segítette a növekedésben. Segítsük mi is Isten gyermekei a megszentelődés útján, és tegyünk meg mindent, hogy minél többen Isten országa polgáraivá legyenek.

Hóseás próféta könyvét olvassuk a mai naptól kezdve (Hós 1,1-9). Neve azt jelenti: Isten segítség. Csodálatos üzenet ez, Ő segítség, ha a bűn miatt nyomorúságába jutunk, ne keresgéljünk máshol, ne fussunk különféle népszerű emberekhez, szokásokhoz, mert az Úr a segítség. A bűnt meg kell látni magunkban, és ha ez megtörténik, bátran fordulhatok Hozzá, mert Nála van az igazi megoldás. Isten nem ellenség, segíteni akar, mégpedig az örök életre szeretne elvezetni.

Nehéz időszakban végezte szolgálatát a próféta az északi országrészben második Jeroboám uralkodása alatt. Ebben az időben az ország népe jól élt, anyagilag nem volt probléma, mindenük meg volt. De ez a jó lét, nem az Istenhez való hűséggel, a Neki való hálaadással párosult, hanem hűtlenséggel. Volt pénzük és úgy vélték általa mindent megszerezhetnek, kitárult előttük a világ, és ez nem a missziót eredményezte, nem ők vitték hitüket a pogány világba, hanem pont Isten népe igazodott a népekhez. Úgy látták, ők is megtehetik azt amit a többi nép. A nagyságot, a szabadságot a pogányokhoz való igazodásban vélték megvalósulni. Azt hitték mindent megtehetnek, amit akarnak, és mivel jólétben élnek Istenre nincs szükségük. Mennyire mai ez a gondolkodás. Mi is jólétben élünk és ezzel párhuzamosan az Úrtól való eltávolodás korában. A jó lehetőségek, a kényelem, az anyagi javak nem visznek közelebb Istenhez, hanem épp azt munkálják ki bennünk, nincs szükség Isten segítségére, mert mindent megoldunk magunk.

Az Úr szavával kezdődött a szolgálata Hóseásnak, megszólította az Úr. Minden itt kezdődik, az Úr szól, én pedig válaszolok. Nem volt könnyű az üzenet, mert egész egzisztenciáját érintette, magán életét is. Így mondom, mert nekünk van magán területünk, aminek senkit nem engedünk a közelébe. Hóseás azonban bármennyire megdöbbentő volt, amit kért az Úr, megcselekedte. Felismerte, Istent a magánéletbe is be kell engedni, Ő ott is Úr.  De vajon a mi életünkben is Úr, a magánnak vélt területek felett is? A házasság, család, munka, szórakozás nyitva van az Úr előtt? Van ezekbe beleszólása. Szavához igazítom ezeket a területeket? Hóseás így tett és egy parázna nőt vett feleségül. Ez nem lehetett könnyű a számára, azonban Isten akarata nem mindig könnyű, sőt, legtöbbször nem illeszkedik a szokásaink és kényelmi szempontjainkba.

Gyermekei neve szimbolikusak, jelentésük kifejezik Izráel népének jelenlegi állapotát, és magukban foglalják, ahogyan Isten látja. Ők úgy gondolkodnak, minden rendben van. Megvakultak a gazdasági fellendüléstől, az ebből fakadó jóléttől. Isten azonban úgy látja, nem népem. Ezzel üzeni, nem úgy élnek, mint ahogyan az Ő népének élnie kellene. Nem látszik az életvitelükön, hogy Őhozzá tartoznak. Én úgy élek, ahogy Isten gyermekének kell? Meglátszik az életemen, hogy az Úrhoz tartozom?

A nevek üzenetében benne van, ha nem térnek meg, nem fordulnak vissza és nem lépnek ismét az Úr útjára, ítélettel kell szembenézniük. Amit jónak látunk, amivel meg vagyunk elégedve, azt Isten másképp látja. Ami nem az ige szerinti, azt ma is meg fogja ítélni az egyház életében is. Minket is elvakít a jólét. Úgy gondoljuk, mivel mindenünk megvan, minden rendbe van. Nem akarjuk meglátni, hátat fordítottunk Urunknak, már nem az Ő szava vezérel minket. Azonban mi már a keresztre tekintve megtudhatjuk, van kegyelem. Igen, van kegyelem, de ez nem olcsó, mert Istennek Fia halálába került. Így azután azt jelenti, hogy a kegyelem csak bűnbánat által lehetséges.  Az Úr megbocsát, de innentől kezdve már nem élhetek többé, úgy ahogy eddig éltem, ha az Úr akarata szerint.

Az apostol tovább bátorítja a korinthusiakat az adakozásra, de nagyon hangsúlyozza, ennek önkéntesnek kell lennie (2Kor 9,6-15). Ne kényszerből, kelletlenül adjanak, mert mit szólnak, ha nem adok, vagy amiért csak ennyit adok. Isten országa megtanít, nem az emberekhez igazodni. Itt mindenkor a Király szava a mérvadó. Ez a Király pedig Jézus. Ő nem erőltet, hanem élete példájával serkent áldozatkészségre.

Többször hangsúlyozza Pál, Isten bőségesen ránk árasztja kegyelmét. Ő nem szűkmarkú. Ezzel eloszlatja a megélhetés miatti félelmet. Nem a társadalmi helyzettől, a természeti erőktől függünk, hanem az Úrtól. Isten Úr mindenféle erő felett. De ennek megtapasztalása az adakozó, szolgáló készséget igényli. A sorrend mindig fontos, ne én, hanem Isten országa, a másik ember felé irányuló szolgálat legyen az első helyen. Ha így van, akkor a kegyelem az élet minden területén megmutatkozik. Isten megadja, hogy minden szükségessel rendelkezzünk. Alá kell húzni, szükségessel, azzal, amiről úgy látja, hogy szükségünk van. Mert nem mindenre van szükségünk, ami után vágyakozunk, amit nagyon szeretnénk.

Amit kapunk, azzal szolgálhatunk, mert mindez másokat Isten nevének magasztalása felé segíthet. A hívő ember, szolgáló, áldozatot vállaló életére felfigyelhetnek, kérdéssé válhat, hogyan képesek erre? És akkor el lehet mondani, ez tőlem nem telik, Isten tett képessé rá.

Isten kimondhatatlan ajándéka Jézus. Őbenne bomlik ki előttünk Isten országának minden gazdagsága. Legyünk hálásak, amiért Isten nekünk adta Fiát, mert Általa van életünk.

 Úr lesz a Jézus mindenütt

1. Úr lesz a Jézus mindenütt, Hol csak a napnak fénye süt, Úr lesz a meszsze tengerig, Hol a hold nem fogy s nem telik.

2. Őneki mondjunk hő imát, Díszítsük azzal homlokát, Jó illat légyen szent neve, Minden napon dicsérete.

3. Országok, népek és nyelvek, Ő dicsőségét zengjétek, Gyermekek hangja hirdesse: Áldott a Jézus szent neve!

4. Ő királysága bő áldás, Ott van a felszabadulás, Fáradtak ott megnyugszanak, Ínségesek megáldatnak.

5. Minden teremtés dicsérje, A Király Krisztust tisztelje; Angyali ének zengjen fenn, S mind e föld mondja rá: Ámen.

Isten áldásával.