M
|
ilyen gyorsan
a magasból a földre került Hámán (Eszter 7,1-10). Nemrég még tőle rettegtek, az
életébe került annak, aki nem borult le előtte, és íme, most a maga által
készíttetett bitófára kerül. Azonban nem
csupán annak a példája ez, ha valaki mindenkit eltaposva, magát mindenki fölé
emelve törtet előre. Hámán Isten népére emelte a kezét. Aki Isten népét támadja, bukni fog, mert Isten gyermekeit még az ördög sem győzheti le.
Vigasztaló ez a történet a hívők számára, mert ha az induláskor úgy is
tűnt, veszve van ügyük, kiderül, hogy Istenük élő és hatalmas. Soha ne feledjük: Urunk kezében van az életünk és a világ minden történése. Bárhogyan tombol,
fenyeget a gonosz, hittel tekintsünk Urunkra. Övéit megáldja, felkészíti a
bizonyságtételre. Mert azért vagyunk ebben a világban, hogy az igazi életről, a
kegyelemről, üdvösségről bizonyságot tegyünk. Az Úr mindig jelen van,
megközelíthető, igéje által pedig vezeti Övéit.
Aki elcsendesedve megáll Előtte, annak nem kell félni a borzalmas
időkben sem, mert tudja, hová tart az élete. Tudom-e, hová tartok? Van-e
üdvbizonyosságom?
Az Eszter által rendezett lakomán a király ismét ezt kérdezi: Mit kérsz?
Hatalmas lehetőség ez. A világbirodalom királyától bármit lehet kérni, még az
ország felét is. Mit kérnék én? Mi a legfontosabb a számomra? Jó állás, sok
pénz, luxus élet? Eszter nem pénzt kér, nem több hatalmat, hanem népe életét.
Még csak nem is ellensége fejét, amint Heródestől kérték Keresztelő János
megölését. Eszter nem életellenesen
kér, nem a halálát akarja ellenségének, hanem életet, szabadságot népe
számára.
Az Úr Jézus eljövetelével hatalmas lehetőséghez jutott a világ, kérhet
Istentől, de vajon mit kér, és mit kérek én? Kegyelmet, örök életet kérhetünk,
és az Ő országának erejét. Jézus eljövetelével kérhetjük, hogy Ő legyen a
Király, eljuthatunk oda, hogy Ő irányítja az életünket, és végre nem mi magunk.
Az Úr is megkérdezte, mit akarsz, hogy tegyek veled, és a kérdező gyógyulni,
szabadulni akart. A vak Bartimeus a látását kérte, te mit kérsz? Kérhetjük a
bűntől való szabadítást, mert a legnagyobb ellenségünk a bűn, ami által a halál
is uralkodik. Amíg a bűn a szívekben jelen van, nem segít rajtunk sem a tudás,
sem a hatalom, sem a gazdagság. Mert mindezeket a gonosz pusztításra használja
fel. Tehát kérjünk új szívet, amelyben már a Krisztus él, ahogyan Pál írja:
Élek többé nem én, hanem él bennem a Krisztus (Gal 2,20). Így tehát az
egyedüli segítség, az életünk jobb irányba való fordulásának reménysége Jézus
Krisztus. Az Általa bemutatott és a Szentlélek által lehetővé tett életforma
hozhat minőségi változást, enélkül nem megy.
Mai igénk adjon reményt, és töltsön fel bizalommal, amikor nehéznek,
reménytelennek tűnnek dolgaink, amikor a gonosz úgy fölénk nő, fenyeget, mint
azt Hámán tette. Ne a Hámánokra nézzünk, hanem mindig az Úrra, bízzunk Benne,
és lássuk meg, hogy az Úr hatalma nagyobb a gonoszénál, akkor is, ha most nagyon
fenyeget. Dávid sem Góliátban gyönyörködött, hanem az Úr nevét hívta
segítségül. Nagyobbnak látta Izráel Istenét a fenyegető óriásnál. Nagyobb-e
számodra Isten mindennél? Azon fordulnak meg a dolgok, hogy kit tartunk
nagyobbnak: az Urat vagy a problémát. Lásd meg dicsőséges Uradat, bízz
szabadításában, és engedd Őt cselekedni.
Pál visszautal egy korábbi levélre, amiben megszomorította a
korinthusiakat, mert rámutatott bűneikre (2Kor 7,8-16). Pál mindig ki meri
mondani, ha valami nincs rendben. Nem a gyülekezet kegyeit keresi, hanem az
Úrét, és azt akarja, hogy a hívők közössége növekedjen hitében, és megszentelt
életet éljen. Ehhez azonban rá kell mutatni a bűnökre, mindarra, ami nem
egyezik az Úr akaratával. A levél jó fogadtatásra talált, mert megtérésre
szomorodtak meg. Tehát nem megsértődtek, nem arról beszéltek, mit akar ez a
Pál, miért avatkozik az életünkbe, hanem Krisztusra nézve meglátták, min kell
változtatni. Az Úrral való kapcsolat állandó változást eredményez. A hívő sem
befejezett, állandóan formálódnia kell az ige által. Korinthusban ezt vállalták,
és engedték, hogy a Lélek alakítsa őket. Készek voltak ismét odafordulni az
Úrhoz. Ebből látjuk, hogy folyamatos megtérésre van szükség, amikor eltérek a
helyes iránytól, vissza kell igazodnom Uram akaratához.
Az Isten szerinti megszomorodás mindig cselekvést, a bűntől való szabadulást, a
rendetlen dolgok elhagyását jelenti. A
megtérés nem elmélet, hanem gyakorlat, azt jelenti, hogy amit Isten bűnnek mutat,
azt elhagyom, a vétkezőt helyreigazítja a gyülekezet. A korinthusiak reagálása
azt bizonyította, hogy Isten színe előtt vannak, komolyan veszik hitüket, és
készek az Úr szavának engedelmeskedni, hozzá igazodni. Kész vagyok-e mindenben
Istenre hallgatni, azon a területen is, ahol az ige nem nekem ad igazat, ahol
esetleg nagy érvágást jelent az engedelmesség? Mert a megtérésnek mindig következménye van, mindig változással és
változtatással jár. Vállaljuk ezt fel.
Új szívet adj
1. Új szívet adj, Uram, énnekem,
Új szívet adj, én Istenem,
Amely csupán csak teérted ég,
Véled jár szüntelen, csak véled szüntelen.
2. Nyájas, vidám, szelíd, jó szívet,
Mely, Jézusom, te lakhelyed,
Hol egyedül a te hangod szól,
Mely véled van tele, csak véled van tele.
3. Jézus, a te gyógyító kezed
Megfogta már a szívemet,
Én is tudom, bűntelen leszek
Majd nálad odafenn, a mennyben odafenn.
Isten áldásával.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése