Ne hagyd üresen a házat!

A

z Úr szavának engedve Jákób elindult az Istentől kapott föld felé, vitte egész háztartását, nagy és fáradságos út volt ez, de mentek, mert végre helyükre kerülnek (1Móz 31,22-54). Ott lesznek, ahol az Úr látni akarja őket. Nagy motiváció: ott legyek, ahol az Úr akar látni, és azt tegyem, amit Ő mond. Mi motivál? Ezek célkitűzések-e a számomra?

Jákób tartott apósától, ezért elszökött tőle. Nem búcsúztak el lányai és unokái sem tőle. Amikor Lábán erről értesül, haragra lobban és utánuk indul, azonban Isten közbeavatkozik. Az Úr Jákób mellett van, elhívta őt, és körülveszi oltalmával. Jákób van kiválasztva áldáshordozásra, és ezt senki nem akadályozhatja meg. Jákób számára pedig minden, ami körülötte történik, tananyag Isten iskolájában. Sok mindent meg kell tanulnia. Többek között azt, hogy nyugodtan Istenre bízhatja magát, mert az Úr megőrzi. Nem kell trükközni, sem menekülni, mert az Úr mindenütt jelen van. Az is fontos anyag, hogy az Úr ott is közbe tud avatkozni, ahol nekünk erre nincs lehetőségünk, ahol úgy gondoljuk, elveszett az ügyünk.

Isten Lábánt szólítja meg. Ez jelzi: Isten nincs korlátokhoz kötve, nemcsak azokkal képes felvenni a kapcsolatot, akik ismerik és hisznek Benne. Ő a nem hívőkkel is tud kommunikálni, őket is keresi, és azt akarja, hogy megismerjék. Ő Lábánról sem mondott le. Rólad sem mond le. Szól, hogy rádöbbenj arra, hogy rossz indulatok hajtanak, azonban ezek az indulatok, ezek a mozgatóerők az Ő akarata által megváltozhatnak.

Isten megállítja Lábánt, mert Ő képes erre. A legdühödtebb ellenséget is meg tudja állítani. Sault a damaszkuszi úton állítja meg, és ennél többet is tud, megfordítja őt életútján. Az üldözőből az evangélium hirdetője lesz. Lábán is megismeri Istent, rádöbben: senki és semmi nincs rejtve Előtte. Ő azt is látja, ami előttünk rejtve van. Tulajdonképpen Isten felügyeletére bízza Lábán lányait és unokáit. Ha mi nem látjuk is, de az Úr látja, mit cselekszik a másik. Jó lenne ezt mindig szem előtt tartani, Ő akkor is lát, amikor senki nem látja, amit teszek, így az életem mindig Isten jelenlétében zajlik. Nemcsak a templomban vagy a belső szobában vagyok az Úr előtt, hanem minden mozdulatom, gondolatom Előtte megy végbe. Jó erre gondolni, és úgy élni, hogy az Úr lát. Ne engedjünk a gonosz ámításának, nem lát senki, mert ez megtévesztés, Isten mindig látja, ami övéivel és az életükben történik.

Isten hatalma nem zsugorodik emberi határok és keretek közé. Ő nem áll meg az ország határánál, mert minden az Övé. Ezt érzékelte Jákób is, bárhová megyünk, jelen van, és ismeri szándékunkat is. Tudja, milyen szándék vezérel, mit és miért akarok tenni. Jó, ha az Úr megtisztítja szívünk szándékait, és azt tesszük, ami Neki kedves.

Soha nem elég az, ami van, mindig valami más kellene, így voltak a farizeusok és az írástudók is (Mt 12,38-50). Mindig jelt akarnak látni, mert az nem jó, amit Jézus eddig mutatott, hiszen Ő maga a jel Istentől. Hány élet meggyógyult már, mennyien megtapasztalták Isten kegyelmét és változott meg az életük, de vannak, akiknek ez nem elég, ez nem jel. Milyen érdekes, hogy ha az Úr nevében megölt volna néhány rómait, vagy forradalmi beszédet mondott volna, azt jelzésként értékelnék. De a helyreállítás, a gyógyítás, a szabadítás, a megtért és így új irányt vett életek nem jelzések. Nem látják, hogy azok az emberek, akik eddig terhet jelentettek, most már gondoskodnak magukról, és másokat is képesek Isten országa felé segíteni.

Egy jel lesz még, ami örökre jellé válik, mégpedig Jézus feltámadása. Nincs más, aki a halálban eltöltött napok után újra élne, és soha többé aztán nem halna meg. Csak egyedül Jézus, csak egyedül Ő a győztes a halál fölött is.

Jézus rámutat arra, hogy Ninive lakóinak elég volt Jónás prédikációja, elég volt a szó, az ige. Nekem elég az Úr szava? Vagy én is mindig valami másra várok? Isten megszólít, és azt várja, hogy vegyük komolyan, rendítsen meg az ige, és segítsen bűnbánatra. Dél királynőjét a Salamonról szóló bizonyságtételek indították útnak, de nagyobb van itt Jónásnál és Salamonnál, maga Isten jött el. Induljunk el mi is Felé. Induljunk, mint ez a királynő, akarjunk személyesen meggyőződni arról, kicsoda Jézus.

Nagyon fontos üzenet, hogy a kitisztított, rendbe rakott házba lakó kell, mert ha nem foglalja el valaki, újra leromlik. Ha az életünkbe nem lép be Jézus, a gonosz visszafoglalja, és még rosszabb állapotba dönt, mint korábban voltunk. A gonosz nem mond le rólunk, vissza akar térni, és ha nem találja ott Jézust, ismét birtokba vesz. Ezért nem elég saját erőnkből rendet rakni, hanem Jézusra van szükségünk, arra, hogy Ő legyen életünk Ura. Nyissuk meg Előtte az ajtót, engedjük, hogy betérjen és átvegye a hatalmat. Ne hagyjuk üresen azt, amit az Úr megtisztított, hanem töltsük meg új tartalommal, Krisztussal, igével, új életformával.

Bár bűn és kín gyötör

1. Bár bűn és kín gyötör, És nehéz bár szívem, A Sátán életemre tör: Kétségbe nem

esem.

2. Bár vétkem súlya nagy, Mégis hozzád jövök. A bűnnek gyűlölője vagy, De kegyelmed

örök.

3. Az én erőm kicsiny, S a bűn erős nagyon: Te tudsz s akarsz segíteni, Hát segíts ba-

jomon!

4. Az ég oly messze van, Még messzebb tőled én, De szent igédben írva van, Hogy ir-

galmad enyém.

5. Nem félek senkitől, Hisz te vigyázsz reám, Már bánat és gond sem gyötör: Meghall -

gatod imám.

6. Jézusban bízva én szívemet átadom, Mert így, tudom: akármi ér, Atyám szeret na -

gyon.

Isten áldásával.