A Lélek nyugtalanít

C

sodálatos történet ez, elénk hozza az Úr népe iránt való szeretetét, türelmét (13,1-25). Annak ellenére, hogy  Izráel népe ismét gonoszul cselekedett, Isten nem feledkezett el róluk, és nem hagyta őket magukra. Pedig mondhatná, egyétek meg, amit főztetek, segítsetek magatokon, vagy hívjátok segítségül bálványaitokat. Azonban az Úr nem ilyen, nincs benne kárörvendés, hanem inkább fájdalom. Fáj látnia, amikor népe nem úgy él, ahogyan élhetne. Fáj az elnyomás, a beszűkült élet. Ő nem erre hívott el, hanem szabadságra, örömre. Azt akarja, hogy Őbenne örvendezzünk és kiteljesedjen az életünk.

Mégis olyan megdöbbentő, hogy elfordulnak Tőle. Nem Őt választjuk, hanem a világot, és ez annyiszor ismétlődik. Hányszor megtapasztalták már Isten szabadítását, átélték, hogy nincs Őhozzá fogható, és mégis gonoszul cselekszenek. Úgy élnek, hogy bosszantják az Urat, mert amit Ő rossznak tart, a nép azt cselekszi. Istennek nem elég a szertartás, az, hogy időnként tiszteletünket tesszük a gyülekezetben, Ő engedelmességet vár. Ideadta igéjét, ami az élet útmutatója, és azért adta, hogy kövessük, igazodjunk hozzá.

Negyven éves filiszteus elnyomás, és még ebben az időszakban is van egy házaspár, aki hívő, imádkozó életet él. Ők Istenre figyelnek. Annak ellenére is, hogy nem született gyermekük. Ők rábízták magukat Istenre. És megtapasztalják, hogy azért, mert évtizedekig nem kaptak gyermekáldást, az nem azt jelenti, hogy nem is fognak. Várnak türelemmel. Várjunk mi is hűséggel az Úrra. Istennek terve van velük és születendő fiukkal. Gyakran azért „késik” az ígéret beteljesedése, mert még nem jött el az Úrtól rendelt ideje. Ez a pár nem zúgolódik, hanem végzi a maga munkáját szorgalommal és türelemmel. Ebben a nehéz időszakban is meg lehet maradni a hitben, mindig meg lehet maradni, és Isten kegyelmes, lehajol az övéihez.

Isten kegyelme ragyog fel ebben a történetben, a nép elfordult ugyan Tőle, de Ő már készíti a szabadulás útját. Még nem sejtenek semmit, de Isten cselekszik. Amikor mi még ne látjuk a megoldást, Isten a háttérben már készíti az utat. Ő nem alszik, nem szunnyad Izráel őrizője, hanem a háttérben cselekszik.

Az Úr egy idős házaspárt választ ki, mert az Ő műve nincs korhoz kötve. Istennél nem az életkor, hanem a szív, az engedelmesség számít. Üzenetet kapnak az Úrtól, bepillantást a tervébe, gyermekük fog születni, aki által Isten elkezdi megszabadítani népét. Nemcsak egy gyermek születik, hanem szabadító érkezik. Véget ér a gonosz uralma. Mi már egy másik gyermekről tudunk, Aki igazi Szabadító. Ő már a bűnt és a halált győzi le, leszámol az ördöggel is, és mindezt úgy teszi, hogy életét adja oda értünk. A nekünk küldött Szabadító az Úr Jézus Krisztus, Őbenne jön el az igazi reménység. Ő nem pusztít el semmit és senkit, hanem letöri a rabigát. Lehetővé teszi, hogy Istennek éljünk és szolgáljunk.

Jó látni, hogy ez a házaspár mennyire az Úrnak él, Tőle akarja megtanulni, hogyan is kell ezt a gyermeket nevelni. Nem akarják elrontani azt, amit Isten oly szépen eltervezett. Nem mondják, mi értünk hozzá, nem is a szomszédokat, rokonokat kérdezik, hanem az Urat. Bár mi is mindig Istenhez fordulnánk, Tőle kérnénk nevelési tanácsot. Hiszen Ő adta a gyermeket, Neki van terve vele, és így Ő tudja, mi a legjobb neki. Az Úr tanácsa szerint akarják nevelni. Fontos-e nekünk, hogy Isten igéje szerint neveljük gyermekeinket? Fontos-e, hogy a gyermek, amikor felnő, az Istentől kapott feladatot végezze? Erejét, képességét az Úr szolgálatában kamatoztassa majd?

A gyermek felnövekedett, és az Úr Lelke nyugtalanítani kezdte Sámsont. Úgy tűnik, jó volt az idős szülőkkel, mindent megkapott, ő volt a középpont. Gond nélkül élt, és egyszer csak az Úr Lelke megmozdítja, nyugtalanítja, nem a kényelemre születtél. Feladatod van, lásd meg azt, ami körülvesz. Nyugtalanítson a bűn, az Isten nélküli élet. Ne fogadd el, hanem harcolj ellene, erre születtél, erre kaptad az erőt. Ne fogadd el a sok bűnt, nyomorúságot, harcolj Isten Szentlelke által ellene. Nem a jólétre, a kényelmes életre születtünk, és nem erre lettünk elhívva, hanem arra, hogy nyugtalanítson mindaz, ami bűn, ami a gonosztól van. Ne fogadd el, hogy tönkremegy az élet, ne törődj bele, ne mondd, hogy ez van, hanem küzdj ellene. Jó, de hogyan? Isten Lelke által. Krisztusban és Krisztussal, az Ő fegyvere az ige hirdetése, az Úrról való bizonyságtétel és az imádkozás. Az ima a leghatékonyabb fegyver, és ezt mindenki tudja használni. Isten Lelke megmozgatja a Bethesda állóvizét, lépj bele!

A Király eljött, és csúfot űznek belőle, mert nem úgy viselkedik, mint ahogy azt a királyoktól megszokták (Mk 15,20-32). A másokat leigázó, a másikon uralkodó, szenvedést, nyomorúságot okozó vezetőket nem csúfolják, de Jézust igen. Eldeformálódtunk nagyon, a gyilkosság, a kegyetlenkedés, az erőszak elfogadott, de mindaz, amit az Úr Jézus tett, az nem kell nekünk. Elutasítják azt, aki az erőt békés és gyógyító célokra használja. Nem kell az, Aki felemeli a nyomorultat, megbocsátja a bűnt, egészséget és  új életet ajándékoz. A fegyverrel hadonászó Barabbás kell. Pedig Jézus az igazi Élet. Válaszd az Életet, válaszd Jézust! Ő az élet útja.

Éppen arra ment Cirénei Simon. Éppen, mert arra kellett mennie, persze ő ezt nem tudta, de Isten igen. Neki találkoznia kellett az Úr Jézussal. Ebben a találkozásban gyógyul meg az élete és lesz más emberré. Gyakran mi sem készülünk Istennel találkozni, csak éppen arra járunk, ahol egy bizonyságtétel elhangzik, vagy éppen megszólítanak, hogy tegyünk meg valamit, és amíg engedelmeskedünk, ott van az Úr.

Simont nemcsak kérték, egyenesen kényszerítették, egyetlen porcikája nem kívánta Jézus keresztjének cipelését, legszívesebben elsurrant volna, de nem tehette. És ebből a kényszertalálkozásból élet fakad. Akit Krisztus Lénye megérint, az nem marad olyan, amilyen addig volt. Ha nem kényszerítik Simont a kereszt vitelére, Krisztus nélkül marad, nem találkozik a Megváltóval, és nem nyer kegyelmet. Isten munkája csodálatos.

Megfeszítik Jézust, és a kereszt alatt feltárul az emberi mélység minden szennye. Isten Fiát megfeszítik, és a bűnös ember játszik, csúfolódik, és azt kéri, szálljon le a keresztről, és akkor hisznek. Azonban Isten országában a sorrend más, első a hit, és majd utána a látás. A világ és a hamis hit mindig a látást teszi első helyre, de az első a hit, a hit Krisztusban, és ezt követi majd az Ő munkájának a meglátása. Higgy és cselekedj, tedd, amit mond, a többit bízd Rá. Majd Ő, amit kell, megteszi, a maga idejében. Sok gyógyulásnál is ezt láttuk, előbb hitt a beteg, és a hitét követte Jézus munkája.

A keresztről nem száll le, mert nem magát menti, hanem minket. Az Úr mindig másokat ment, mégpedig halála által. Amit az emberek mondanak, nem igaz, hiszünk, ha leszáll a keresztről. Nagyobbat is tett, feltámadt, kijött a sírból, és él ma is, él mindörökké. És mégsem hisz a ember. A feltámadás nagyobb tett, mint ha leszáll a keresztről, mert akkor elmarad a megváltás. A sátán trükkje volt ez, csapdába akarta az embert csalni. Kérd, hogy jöjjön le a keresztről, mert tudta, hogy akkor bűnben maradunk, és elveszünk. Ez sátán célja. Jézusé pedig a megmentés, ami az életébe került.

Áll a Krisztus szent keresztje

1. Áll a Krisztus szent keresztje Elmúlás és rom felett, Krisztusban beteljesedve Látom

üdvösségemet.

2. Bánt a sok gond, űz a bánat, Tört remény vagy félelem: Ő nem hágy el, biztatást ad:

Békesség van énvelem.

3. Boldogságnak napja süt rám; Jóság, fény jár utamon: A keresztfa ragyogásán Fénye-

sebb lesz szép napom.

4. Áldássá lesz ott az átok, Megbékéltet a kereszt; El nem múló boldogságod, Békessé-

ged ott keresd!

5. Áll a Krisztus szent keresztje Elmúlás és rom felett, Krisztusban beteljesedve Látom

üdvösségemet.

Isten áldásával.