2019. július 20., szombat

Válasz az Igéből


A
 lévitával történtek megrendítették Izráel fiait, és a törzsek vezetői úgy döntöttek, ez így nem mehet tovább, összegyülekeztek Micpába (Bír 20,1-28). Ott meghallgatták a lévita beszámolóját, majd követeket küldtek Gibeába. A tárgyalás eredménye, tenni kell valamit, és ez pozitívum, nem engedték, hogy a Gibeában található gonoszság tovább terjedjen. Még nem fásultak el teljesen, vagy a történtek megrázták őket. Rádöbbentek: ez nem Isten akarata. Szembesültek azzal is, hová jutottunk. Meglátták, ha elhagyják Istent, elképzelhetetlen utakra tévedhetnek. Ők sem önmagukban mások, másságukat Isten jelenléte, kegyelme, szövetsége adja. És amíg hallgatnak a szavára, addig fognak különbözni, és látható lesz világosságuk. Mihelyst letérnek a helyes útról, és a pogányok szokásaihoz igazodnak, elembertelenednek. Miért? Mert ők is bűnösök, szívük gonosz, tehát természetes lényük nem különbözik a pogány népekétől, csakis Isten munkája által válnak más emberekké.
Ezt jó látnunk, az egyház tagjai is kegyelemre szoruló bűnös emberek, nem a vallásunk, szokásaink tesznek mássá, hanem a bennünk élő Krisztus. Amíg Benne maradunk, addig teremjük a gyümölcsöt, mihelyst kikerülünk belőle, nem lesz gyümölcs. Ha a tanítványok a világhoz igazodnak, nem lesz különbség, sőt, a világ fogja őket magához alakítani.
Ez a bűn felnyitja szemüket, és itt elsősorban nem a bosszú a hangsúlyos, hanem a megtisztulás, az idegen kovász kitakarítása. Meg kell mondanunk: bátran cselekedtek, nem kísértette meg őket a gondolat, hogy nem szabad fellépni ellenük, mert akkor elfogy a létszám. Mi inkább megtűrjük a gonoszt, az Istennek nem tetsző, igéjével ellenkező dolgokat, mert féltjük a létszámot. Izráel nem létszámban gondolkodott, hanem tisztaságban, életszentségben. Mi a fontos nekünk? Fontos-e a tisztaság, az igének való megfelelés?
Kikérték azokat a férfiakat, akik a bűnt elkövették. Tehát ez nem leszámolás, hanem megtisztítás akart lenni. Isten népének a gonoszt ki kell maga közül takarítani. Elsősorban a saját szívünkből. Ez úgy működik, hogy meglátom a bűnt, és nem takargatom, védelmezem, hanem kérem az Urat, hogy bocsásson meg, és drága vérével tisztítsa meg a szívemet.
A Benjáminiak azonban nem adták ki őket. A bűnt kezdték el pártolni. Úgy látszik, maguk is egyetértettek azzal az életvezetéssel, amit azok a férfiak folytattak. A bűnt pártfogolták, és harcba szálltak Izráel fiaival.
Kétszer Benjámin győzött. Ha az Úr támogatta Izráelt, akkor miért szenvedtek kétszer vereséget? Talán azért, hogy ők is tudatosítsák, hogy nem különbek Benjámin fiainál. Csakis az Istenben való hit, a Neki való engedelmesség tarthatja meg őket is. Csakis a Krisztusba vetett hit adhat győzelmet a bűn, betegség és bármilyen nyomorúság ellen. A keskeny úton való megmaradás is kegyelem. Amikor győzelmet aratunk, világosan meg kell látszódnia, hogy nem mi győztünk, hanem az Úr. Ő ajándékozta nekünk a győzelmet, a gyógyulást, az eredményt. A sírás, böjtölés, áldozatbemutatás, az Úr megkérdezése mind ezt fejezi ki. Alázattal borultak Isten elé, és elismerték: minden Isten kegyelme, és ők is rászorulnak az Úr irgalmasságára.
A feltett kérdésre Péter válaszol, ám nem saját kútfőből merít (ApCsel 2,14-28). Nem találgatják, mi lehet ez, hanem a Szentlélek által világos feleletet ad. A Szentlélek az igéhez vezet, Isten szava által világítja meg a történéseket. A Lélek tehát valóban megérteti velünk az igét. Mindazokkal, akik meg akarják azt érteni, és Hozzá fordulnak válaszért.
Jóel próféta írása alapján tárja fel a Lélek a valóságot. Isten cselekedett itt, és nem is spontán, hanem korábban adott ígéretét teljesítette be. Ez azért fontos, mert aki komolyan veszi az igét, az láthatja Isten munkáit. Azt nem éri meglepetésként, ami történik. Keressük Isten igéjében a válaszokat. Természetesen, a válaszok akkor fognak megérkezni, ha folyamatosan olvasom a Bibliát. Mert, amit Péter megért, azt nem akkor keresi elő, nem akkor mutat rá az ujjával egy helyre, hanem mély bibliaismerettel rendelkezik. Így a Szentlélek rá tud mutatni arra az igére, ami Isten munkáját megvilágítja.
Ahogy már láttuk, mindenkire kitölti az Úr Szentlelkét, senki nem marad ki belőle, csak a vágyakozó, üres szív számít. Aki megüresítve várja, azt a Lélek betölti. Ami itt történik, azt mind Isten Lelke viszi végbe. Nem emberek szerveznek meg egy új közösséget, hanem az Úr munkálkodik a szívekben. Isten munkája mindig belülről, a szívből indul el.
Az igén keresztül Péter eljut az Úr Jézus Krisztusig, Rámutat, és feltárja a hallgatói előtt Isten ígéretének beteljesedését. A názáreti Jézus Isten megoldása. Az üdvözül, aki Őt segítségül hívja. Bármilyen problémánk legyen is, keressük az igazságot, vagy a bűntől akarunk megszabadulni, Ő a megoldás. Csak Ő tud rajtunk segíteni. A kereszten győzelmet aratott, sátán le van győzve, és aki az Úr Jézushoz kiált bűnbánattal, az megmenekül.
Az Úr Jézust maga Isten igazolta, Ő cselekedett Benne és Általa. Bármerre járt, gyógyított, bűnt bocsátott meg, vagyis a bűn által elszakadt ember kapcsolatát helyreállította Istennel. Ez a legfontosabb, visszatalálni Istenhez. A kereszten halálba adhatjuk óemberünket, megfeszíttetünk Jézussal, és egy új életre támadunk fel. Ebben az életben már Ő a Király. Rá figyelhetünk, és Neki engedelmeskedhetünk. Jézusban új, csodálatos élet kezdődik el. Ő a Győztes. Azonban nekem kell Hozzá fordulni és segítségül hívni. Nekem kell eljutni oda, hogy valóban Ő a megoldás. Ma annyi mindent kínál ez a világ, hogy eszünkbe sem jut, hogy problémáinkkal azonnal Őt keressük. Hívj segítségül a nyomorúság idején, én megszabadítalak, te pedig dicsőítesz engem (Zsolt 50,15). Ez az ígéret ma is, de nekem kell élnem vele. Imádság által hívhatom Őt.


Igéje szól, igéje hív

1. Igéje szól, igéje hív,
Szívünkben kétséget csöndesít.
Kegyelme kész, áldása vár,
Tárd ki a szíved, ó, tárd ki már!

2. Igéje szól, igéje hív,
A jóra bennünket megtanít.
Kegyelme kész, áldása vár,
Tárd ki a szíved, ó, tárd ki már!

3. Igéje szól, igéje hív,
Nagy és szent
munkára lelkesít.
Kegyelme kész, áldása vár,
Tárd ki a szíved, ó, tárd ki már!

4. Igéje szól, igéje hív,
Áldja hát ezért a száj, a szív!
Kegyelme kész, áldása vár,
Tárd ki a szíved, ó, tárd ki már!


Isten áldásával.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése