Jézus él!

E

rre a fejezetre és az általa bemutatott időszakra a hatodik versben olvasottak a jellemzőek (Bírák 17,1-13). „Mindenki azt cselekedte, ami jónak tűnt a maga szemében.” Nincs az Úrhoz való erős kötődés, nem veszik igazán komolyan Isten törvényét, más népek szokásaihoz igazodnak. A mérce: ami nekem jó. Vajon nem ez a jellemző ránk is? Már nem Isten igéjéhez mérjük a tetteinket, életünket, hanem aszerint cselekszünk, amit mi jónak tartunk. Ez a gondolkodás a bűn megerősödését eredményezi, azt, hogy egyre távolodunk az Úrtól. Bár sátán kiválóan meg tud téveszteni. Azt gondoljuk, Isten szerinti az életünk. Úgy véljük, minden rendben van. Mivel téveszt meg? A kultusszal, ha valamilyen istentiszteletet időnként gyakorlunk, akkor nincs baj. Azonban Isten nem kiüresedett szokásokat vár, hanem élő kapcsolatot. Amiben szeretjük Őt, mindig figyelünk Rá, és tesszük is, amit mond.

Az Úr népéhez tartozik ez az anya és a fia is, ennek ellenére lopást, hazugságot, átkozódást látunk. Mi van a mi életünkben? Mit rejtünk el a vallásosságunk, a hitünk mögé? Mi az, amire azt mondjuk, ez belefér? Az asszony átkozódik, úgy cselekszik, mint bárki más, amikor kár éri. Hogyan reagálok, amikor kár ér? Én is ugyanazt teszem, amit mások? Szabad odavinni mindent az Úr elé, Tőle kérhetünk segítséget. Aztán az ilyen jellegű esetek próbák is lehetnek: mit teszek? Később olvasunk olyan hívőkről, akik vagyonuk elrablását is örömmel viselték el, mert tudták, hogy nekik értékesebb és maradandóbb vagyonuk van (Zsid 10,34). Az igazi kincs Krisztus, és Általa az örök élet.

A fiú megijed, amikor meghallja anyja átokszavait, és visszaadja a pénzt, ami elég jelentős összeg lehetett. Erre az anya  áldást mond a fiára, így akarja róla elhárítani az átkot. Annyira látszik, hogy nem ismerik Istent. Nem ismerik azt, akit tisztelnek. Ezért akarnak bálványt készíteni. Nem idegen istent akarnak imádni, hanem Izráel Istenét ábrázolják ki. Azonban ez bűn, ettől óvja az Úr az övéit. Mindez arra mutat rá, hogy a törvényt, az igét sem ismerik. Vagy csak addig fontos a számukra, amíg meghallgatják, de azután már nem ahhoz tartják magukat. Amikor nem igazán ismerjük Istent, nem az ige lesz a zsinórmértékünk, eltévedünk. Ha levesszük Isten szaváról a tekintetünket, és a magunk módján akarjuk tisztelni, vétkezünk az Úr ellen. Az a nagy veszély ebben, hogy el is hisszük, hogy ez így jó, ennek örül az Úr. Mindaz, ami itt történik, egy kívülálló szemében nagyon kegyesnek tűnik. Azt mondják rá, milyen komoly hívő. Oltárt készít a házában, sok pénzt rááldoz. Még a fiát is papnak szenteli. Azonban Isten nem ezt kéri. Mindennek megvolt a maga rendje. Ő választotta ki Áront és az ő utódait, hogy szolgáljanak Neki. Amikor magunkat jeleljük az Úr szolgálatára, az mindig rossz irányba visz. Istent nem szolgálhatjuk öneljelöltként, mert azon nem lesz jelen az Ő áldása.

Míká egy lévita szerződtetésével próbálja hitelesíteni a kultuszát, a hitét, az életét. A lévita a megélhetésért cserébe vállalja a papságot. Neki tudnia kellene, mi Isten akarata, de nem aszerint cselekszik. Vigyázzunk, mert mindent lehet igazolni és Isten akarataként feltüntetni. Azonban Isten nem igazol mindent. Amikor egy területen belép a bűn, és azt eltűrjük, egyre jobban eltérünk Isten akaratától. Mert ha egyszer megtehetjük, miért ne tehetnénk meg még egyszer és más dologban is.

Szépnek tűnik, amikor a fiú visszaadja az ellopott pénzt, de igazából csak a félelem következménye. Nem látunk igazi, őszinte megbánást. Nem kér sem anyjától, sem Istentől bocsánatot. Bűnbánat nélkül nem igazi az újrakezdés. A bűnbánat jelzi, tisztában vagyok azzal, amit tettem, és megbántam, bocsánatot kérek, és most már Isten akarata szerint igyekszem élni. Mindezt az Úr Jézusért tehetjük meg. Isten Érte bocsát meg és törli el a bűneinket. Ő bemutatta értünk az áldozatot. Mert a bűn büntetést von maga után. Azonban ezt az Úr Jézus Krisztus magára vette. Aki bűnbánattal Hozzá jön, kegyelemben részesül.

A világtörténelem legcsodálatosabb és legnagyobb híre hangzik ezekből a sorokból: Jézus él (Mk 16,9-20)! Mi különleges van benne? Az, hogy Ő meghalt! Láttuk, a nép elutasította, keresztre feszíttette, Ő pedig kilehelte lelkét, és meghalt. Ezért csoda, ezért a világ legnagyobb és legnagyszerűbb híre, mert Jézus, a Krisztus, annak ellenére él, hogy megölték. Így él az emberiség reménye. Van visszaút a Belé vetett hit által. Nincs az a távolság, amit Ő le ne győzne. Mivel él, tud segíteni. Egy halott Jézus csak emlék volna, akire meghatódottan emlékeznénk egy-egy ünnep alkalmával. De ez nem segít. Látjuk is, amikor karácsony, húsvét sokak számára csak egy emlékünnep. Halott személy nem segíthet, csak élő. Nekünk élő Megváltóra van szükségünk. És Jézus él, ma is!

Honnan tudjuk? Az igéből, annak bizonyságtételéből. Az ige pedig azok bizonyságtételét mondja el, akik találkoztak Vele. Jézus megjelent az övéinek, azoknak, akik szerették és keresték Őt. A magdalai Mária is átélte, hogy Jézus él, valóság, és örömmel vitte meg a hírt a többieknek. Az összes tanítványnak megjelent az Úr, valóságosan átélték, hogy amit korábban kijelentett nekik az Úr, az igaz. Jézus szava megtörténik. Az igét olvasva ma is átéljük ezt a találkozást, megszólal az ige által, és kiemel a bűnből, felemel elesett állapotból, erőt ad a szolgálathoz.

A következő bizonyság a további történések sora. Mert nem egyszeri élmény Jézus feltámadása, hanem a további életükben, munkájukban tapasztalták Jézus jelenlétét, hatalmát. Jézus munkálkodik az övéi által. A Jézusba vetett hit által nagy dolgok történnek. Életek változnak meg, szabadulás, gyógyulás megy végbe. Mindenki tudja, hogy ezeket nem azok az emberek végzik, hanem a feltámadott Úr Jézus. Ő erősíti meg igehirdetésüket jelekkel és csodákkal. Nagy csoda ma is, amikor egy ember élete megváltozik, amikor régi bűnös természete újjá lesz. Isten munkája mindig bennem kezdődik, mindig velem kezdi.

Az Úr felhatalmazza és kiküldi tanítványait az evangélium hirdetésére. Ez lesz a legfontosabb feladat. Mindenkinek hallani kell, mit tett érte Isten. Mindenkinek hallani kell a Megváltóról. Ennél nincs fontosabb feladat. El kell mondani, hogy hit által van üdvösség. Első a hit, és aztán a keresztség és a többi. A keresztségtől még nem leszünk keresztyének, csak az élő hittől. Akiben élő hit van, azt jelek követik. Annak az élete hatékony élet lesz. Krisztus ma is hat hit által a tanítványokon keresztül. Amit Jézus hozott, az nem elméleti hit, hanem életformáló erő. Azért jött, hogy az embert tegye mássá, újjászüli, és összekapcsolja magával és az Atyával. Az ember igazi lételeme Isten. Nélküle nem teljes az életünk. Amíg van élet a földön, az evangélium hirdettetik, és amíg szól az evangélium, van lehetőség a teljes életre.

 ÍGY SZÓL MA TEHOZZÁD JÉZUS

1.  

Így szól ma tehozzád Jézus: „Életem adtam érted”.

Így szól ma tehozzád Jézus: „Életem adtam érted”.

Még ma válaszolj, kezébe tedd le élted!

Még ma válaszolj, kezébe tedd le élted!

2.  

Mennyei korona vár rád, te légy hű mindhalálig!

Mennyei korona vár rád, te légy hű mindhalálig!

Kín, baj, szenvedés Jézussal üdvre válik.

Kín, baj, szenvedés Jézussal üdvre válik.

Isten áldásával.