Új tartalom

D

ávid Isten kegyelme és segítsége által uralkodik (1Krón 20,1-21,30). És ez látszik is az ország életén. Isten jelenléte tapasztalható. Erősödik az ország, a környező népek is megtanulják, Izráel már nem préda. Korábban évtizedeken keresztül a szomszédos országok királyai elnyomták Isten népét, és ők szinte rabszolgai sorban éltek. Mindig rettegtek, még a gabonájukat is gyakran barlangokba bújva csépelték ki. Méltatlan állapotban éltek. Dávid uralkodásával azonban minden megváltozott. De nem azért, mert Ő volt kiválóbb, és féltek tőle az ellenséges népek. Nem, de felismerhető volt, Dávidnak nem önmagában van az ereje, hanem Istenében. Isten gyermekének ereje és minden képessége az Úrban található, és ez meglátszik. A bennünk élő Krisztus illata árad, és látható, hogy olyan dolgokat végez el általunk, amire magunktól nem volnánk képesek.

Az ammóniakkal, és filiszteusokkal vívott harcok is azt jelzik, megváltozott a világ. Izráelt nem lehet már csak úgy leigázni, megfélemlíteni. Az Úr megszabadítja övéit, és meg is őrzi a szabadításban. Sátánnak is meg kell tanulnia, Jézus az erősebb fegyveres, legyőzte őt, és ha eddig leigázhatott is, mostantól kezdve nincs hatalma fölöttünk. Már nem tehet, amit akar, csak azt, amit az Úr megenged neki. Ma is sokan gondolják, Isten gyermekeit el lehet nyomni, velük bármit meg lehet csinálni. Vállaljuk fel, az új Krisztusi életet, amiből árad az Úr jelenléte. És ha Vele megyünk az élet harcaiba, azt mások is megtapasztalják. Meglátják, az Úr van itt, és lesznek, akik segítségül hívják Őt.  Vállaljuk fel a krisztusi életformát, merjünk úgy élni, ahogyan Ő élt, akkor is ha ez nem mindenkinek tetszik.

Sátán azonban megtalálja a réseket, amin keresztül támadni tud.  Különösen figyelemmel kíséri a szívünket, és észreveszi, amikor már nem teljes szívvel bízunk az Úrban. Azonnal van ötlete, és ez jónak is tűnhet. Dávid is így élte meg, erősödött a hatalma, és jó volt hallani a dicséretet. Volt már királyi palota, egyre épült a főváros és az ország, és ha idegen követek érkeztek, dicsérték az uralkodót. Egyvalami hiányzott még, ami mások előtt növeli az ország tekintélyét, és hangsúlyozza erejét. Mi hiányzott? Profi hadsereg, és így katonai bemutató. Mai napig hallhatjuk, vannak országok, amelyek nagy ünnepen katonai parádét tartanak, és akkor felvonultatják a legmodernebb fegyverarzenált. Lássa meg mindenki milyen nagy katonai erővel rendelkeznek.  Dávidnak ez hiányzott, és a sátán a szívébe ültette. Számláld meg a népet, kell a parádé, hadd lássa mindenki, milyen nagy erővel rendelkezel. Azonban Dávidnak, az Úr volt az ereje. Nem a hadsereg létszámától, a mozgósítható erőtől, fegyverek állapotától függött a biztonságuk. Izráel hitből élt. Gedeon idejében Isten a nagy haderőt leépítette, mégpedig azért, hogy mindenki lássa, nem erővel és hatalommal győztek, hanem az Úr által. Sátán javaslata által Isten helyére Dávid, és katonai erő került. Most már nem az Úr erejét dicsérik, hanem az emberi erőt, és képességeket. Isten gyermekének az ereje maga az Úr, a kegyelem. „Elég neked az én kegyelmem, mert az én erőm erőtlenség által ér célhoz” (2Kor 12,9). Ezt a választ kapta Pál, amikor erőtlennek vélte magát. Saját erőnk nem előzheti meg az Urat. Pont az a lényeg, hogy mindig lássuk erőtlenségünket, alkalmatlanságunkat, mert amíg ez így van, addig az Úrral számolunk. Mihelyst van saját erő, hamar kimondjuk: „Gazdag vagyok, meggazdagodtam, és nincs szükségem semmire” (Jel 3,17). A valóság ilyenkor azonban ez: „de nem tudod, hogy te vagy a nyomorult, a szánalmas és a szegény, a vak és a mezítelen” (Jel 3,17). És amíg ezt nem látjuk sebezhetők, legyőzhetők vagyunk.

Dáviddal nem lehet beszélni, a gonosz így belénk vési a maga akaratát, és teljesen kézbe veszi indulatainkat. Azonban, ami Dávidnak jó ötletnek tűnik, az nem tetszik Istennek. És ha emberi szóra nem változtatunk, Isten jelez másképpen. Ő nem tűri meg népe életében a gőgöt, az engedetlenséget, és a bűn semmilyen formáját. Szeret és meg akar tisztítani, de ez néha fájdalmas esemény. Dávid bűnbánatra jut. Isten beavatkozása nyomán meglátja, vétkezett az Úr ellen, és kész abbahagyni, amit elkezdett. A bűnbánat mindig a bűn elhagyásával jár, anélkül csak szó vallomás.

Azonban Dávid vétkének meg van a következménye, Isten megítéli. Azonban az Úr az ítéletben is kegyelmes, választhat Dávid, és ő azt éri, inkább az Úr kezébe essen, mint emberekébe. Ez jelző, hogy jó emberismerő a király, de ismeri Istent is. Tudja, hogy az embernél nincs irgalom, de „igen irgalmas és könyörületes az Úr” (Jak 5,11). Szabad ma is ebben bíznunk, igen irgalmas az Úr. Ezt mutatja a golgotai kereszt is, csak nézzünk fel Rá. Meglátjuk irgalmából mit tett értünk az Úr. Bűneink büntetését magára vállalta. Amit Dávid idejében még nekik kellett kiállni, mert a bűnnel büntetés jár, addig az Újszövetség arról tesz bizonyságot, hogy büntetésünket az Úr Jézus magára vállalta, elhordozta, és belehalt. Mindezt azért, mert szeret, és azt akarja, hogy mi éljünk, üdvösségünk legyen. Megláttad már ezt? Felismerted, hogy azért élhetsz, mert Ő kifizette a büntetést? Nem azért, mert neked nincs adósságod, te jó vagy, megfelelsz Istennek. Nem! Azért van esélyünk, mert Ő halt meg helyettünk, és így összekötötte a mennyet a földdel a kereszt hídján jutunk életre.

A feltámadott Úr Jézus Krisztus a Szentlélek Isten által hatalmasan munkálkodik (ApCsel 9,10-30). A gyűlölettől teljes farizeus szívét megváltoztatja. Megjelent Saulnak az úton, és ő rádöbbent, igaz mindaz, amit István szájából hallott, és odaszentelte az egész életét az élő Úrnak. Csodálatos ez, téged is keres az Úr, eléd áll, megszólít, mert neked is életváltozásra új gazdára van szükséged. Ez a Gazda pedig Ő.

Ezt a történetet olvasva könnyen mellékvágányra kerülhetünk. Azt mondjuk, Saul tele volt gyűlölettel, és ez mások felé erőszakosságban mutatkozott meg. Én nem törtem senkinek az életére, és nem is bántalmaztam senkit. Az én életem nyugodt, semmi rendkívülit nem követek el. Még templomba is járok időnként, és a maga módján hiszek is. Szeretném most elmondani, Saulnak mindenképpen megtérésre volt szüksége.  Ha nem gyilkos indulatú, hanem szerény vallásos farizeus akkor is. Ha nem árt a légynek akkor is új életre van szüksége. Meg kellett látni, nem elég, hogy beleszületett a zsidó vallásba, az sem, hogy teológiát végzett, újjá kell születnie. A legjobb embernek is az Úr kegyelmére van szüksége. Krisztus nélkül nem juthatunk életre.  Saulnak meg kell látni, nem elég az Isten hit, Krisztusba vetett hitre kell eljutnia. Eljött  a Megváltó, és Ő az Úr Jézus Krisztus. Majd látni fogjuk, amikor mindez letisztul benne, és az új élet megindul, azzal kezdi, hogy mindenkinek bizonyítja, Jézus a Krisztus. mindenkit keres.

Damaszkuszban él Anániás, aki mindig rendelkezésére áll az Úrnak. Bármikor megszólítható, és amit az Úr mond, neki azt teszi is.  Ez az igazi hívő élet, teszem, amit az Úr mond, akkor is ha nem mindent értek, vagy nem egészen értek egyet mindennel. Isten más módszerekkel dolgozik. Ő az ellenséget nem elpusztítja, hanem új emberré formálja, tanítvánnyá teszi. Nagy dolgokat végez el, Saul imádkozik. És nem az a rendkívüli, hogy imádkozik, mert eddig is tette. Az az új, hogy most már Jézushoz imádkozik, az Ő nevét hívja segítségül. Az az igazán keresztyén ember, aki Jézus nevét hívja segítségül, aki Hozzá imádkozik. Ahol nem Jézus nevét hívják segítségül, ott még nem ismerték meg a kegyelmet. Jézus nélkül nincs igazi istenismeretünk sem. Azért üldözték az Úr tanítványait, mert Jézushoz imádkoztak, a zsidók azonban, csak Istenhez.  Ott van új élet, ahol meglátjuk, Jézusban Istent szólítom meg.

Saul az Úr választott edénye, akit új tartalommal tölt meg a Gazda. A régi gyűlöletet tartalmi kitakarította az edényből, és az Ő nevével, Lelkével töltötte meg. Saul tartalma az Úr Jézus Krisztus Őt fogja vinni szívében az egész római birodalomba. Engedd, hogy az Úr feltöltsön Önmagával, hogy most már Ő legyen az a tartalom, amit hordozunk. Azt is megtanulja az ifjú tanítvány, hogy  a Krisztusban való hit mellé, üldözés is jár.

Bár bűn és kín gyötör

1. Bár bűn és kín gyötör, És nehéz bár szívem, A Sátán életemre tör: Kétségbe nem

esem.

2. Bár vétkem súlya nagy, Mégis hozzád jövök. A bűnnek gyűlölője vagy, De kegyelmed

örök.

3. Az én erőm kicsiny, S a bűn erős nagyon: Te tudsz s akarsz segíteni, Hát segíts ba-

jomon!

4. Az ég oly messze van, Még messzebb tőled én, De szent igédben írva van, Hogy ir-

galmad enyém.

5. Nem félek senkitől, Hisz te vigyázsz reám, Már bánat és gond sem gyötör: Meghall -

gatod imám.

6. Jézusban bízva én szívemet átadom, Mert így, tudom: akármi ér, Atyám szeret na -

gyon.

Isten áldásával.