2019. szeptember 6., péntek

Imával és énekkel


A
z Úr Jósáfáttal volt, de ez nem olyan babonás kijelentés, velem  van az Úr, bármit is csinálok, bárhogy is élek (2Krón 17,1-18). Ezzel megvallja a szentíró, hogy Jósáfát az Úr útján járt, és nem tért le róla. Velem van az Úr, amíg én is Vele maradok. Ha elhagyom, és a bálványok útjára lépek, nem lesz velem. Ebben nem fog támogatni. De mindig küld jelzést, keres, mert vissza akarja hódítani a szívemet. Nagyon fontos volt, hogy Jósafát nem kért a bálványoktól segítséget. Megtehette volna, mert volt rá lehetősége. Akkor hatalmas dolog a bűn, a bálványimádás elutasítása, amikor lehetőség is adódik azt megtenni. Sokan áldoztak bálványoknak, és kérték ki a tanácsukat. A király magatartása példa a nép előtt, és ő nem a népszerűséget, hanem az élő Urat kereste. 
Mi az életünkre a jellemző? Az Úrhoz fordulok, és Tőle kérek segítséget? Mert több választás is van. A világ is kínálja mindenre a maga segítségét. Reklámok özöne zúdul ránk, újabb és újabb hiteleket kínálnak. Kire hallgatunk? Más területeken is a médiából, az internetről sokféle javaslatot kapunk arra nézve, mit és hogyan tegyünk. Olyan jó azonban, hogy az Úr is jelen van, elérhető. Igéje által felkínálja segítségét. Nincs az az élethelyzet, amiben ne kérhetnénk Tőle megoldást. Amikor az Úr Jézusban emberré lett, szélesre tárta a megismerés és a segítségül hívás lehetőségének kapuját. Milyen sokan éltek is vele. Leprások, a maguk korában reménytelen és kitaszított emberek kértek Tőle segítséget, és meg is kapták. Lássuk meg, kérhetünk az Úrtól segítséget, azért jött el, hogy ezt megtegyük. De ez a segítség ne csupán alkalmi megoldás legyen, hanem egy életre szóló. A legnagyobb segítség, hogy kapcsolatban lehetünk Vele. Mindennap megszólíthatjuk, kereshetjük, és kérdezhetjük, mit akarsz, Uram, hogy cselekedjem.
Van, amikor úgy gondoljuk, az Úrhoz való fordulás azt jelenti, Isten kiszolgál engem. Azonban az ige szerint a helyes magatartás, ha szolgaként állok Elé. Ha meglátom, hogy az Úr Jézus a vére által megvásárolt, és így az Ő tulajdona vagyok. Ő a Gazda, és így a Gazda mondja meg mindig a szolgának, hogy mit kíván Tőle. Így állok-e mindig Elé?
Jósáfát nemcsak ismerte az Urat, és igyekezett Neki engedelmeskedni, hanem a néppel is igyekezett megismertetni Őt. Ezt pedig az Úr törvényének a tanítása által érte el. Minél többet foglalkozunk az igével, annál jobban megismerjük Urunkat, és lesz előttünk világos az akarata. Az ige ismerete Isten üdvtervével is megismertet. Az Ige olvasása, a vele való rendszeres táplálkozás erősíti hitünket. Általa mindig az Úr közelében vagyunk.
Az Úr Lelke hatalmasan munkálkodik, előtte megy Pálnak, nyitja a kapukat és a szíveket (ApCsel 16,11-40). Úgy tűnt, két embert vesztett Pál, amikor erre az útra indult, de mégsem, mert rá volt hangolódva az Úrra. Rossz döntésnek tűnt elsőre Barnabás és Márk elengedése, ám mégis jó döntés volt, mert az Úr két új embert adott neki. Olyanokat, akik azon a munkamezőn sokkal otthonosabbak, mint Barnabás és Pál. Ez a két új munkatárs Timóteus és Lukács. Jó látni, mennyire egyengeti szolgái útját az Úr. Érdemes mindenben Rá figyelni. Jegyezzük meg még, hogy ezt a két új embert nem Pál választotta ki. Ajándékba kapta őket. Igaz, Timóteus hallotta Pál igehirdetését, látta bizonyságtevő életét. De mégis az Úr készítette fel őt, Pál nem gondolta, hogy mire Lisztrába ér, Timóteus tanítvánnyá válik. Lukács pedig látomásszerűen toppant elé. Tehát ezek a munkatársak az Úr ajándékai. Nincs itt semmiféle emberi erőlködés. Engedjük magunkat mi is az Úr által megajándékozni.
Nemcsak a kapukat, hanem a szíveket is az Úr nyitja meg. Lídia szívét megnyitotta az ige előtt. A Megváltó átvezette Pált Európába, de ott sem hagyja magára, hanem nyitja előtte a szívek ajtaját. Pál hódít, de nem magának, hanem az Úrnak. Az Úr Jézus követésére hódít meg életeket.
Engedjük szívünket megnyitni az ige előtt. Olyan sok igét olvastunk és hallgattunk már, de mintha bezárult volna előtte a szívünk. Lídia szíve megnyílt, ami nemcsak annyit tesz, hogy szóban Úrnak vallja Jézust, hanem cselekvő életben jelentkezik. Azonnal tudja, mit kell tennie, befogadja Pált és munkatársait, helyet ad a gyülekezetnek. Lídia háza szülőszobává lesz. Új életek születnek itt a Szentlélek munkája által.
Filippiben nagy erővel nyilvánul meg a Krisztus nevébe vetett hit. Pál hirdeti az igét, az ige pedig munkálkodik. Fontos még az imaközösség. Pál imádkozni megy a friss tanítványok közé. Együtt kiáltanak az Úrhoz Filippi lakóiért. Ma is fontos, kiáltsunk együtt az Úrhoz környezetünkért. Ma is a kegyelemre van nagy szükség.
Pált bosszantja mindaz, amit a kislány életében tapasztalt. Bosszantja az okkult hatás, és nem megy el mellette szó nélkül. Bosszant-e minket a gonosz sok látható munkája, vagy már mi elfogadjuk az élet változatosságát, a sok színes jelenséget? Azért van itt ma Isten népe, hogy a gonosz embert pusztító munkájával szembeszálljon. Megtesszük? Pál nem megy el szó nélkül a kislány mellett, tudja, hogy a pénz, a  haszon áll megkötözöttsége mögött. Mások pénz utáni vágya tönkreteszi ezt a gyermeket. Sok életet tesz tönkre a pénz szeretete. Ma sokaknak az élet nem jelent semmit, csak a haszon, a minél nagyobb vagyon. Pál megszabadítja Jézus neve által ezt a kislányt. Az Úr ma is ad szabadítást a megkötözöttségek alól. Az Úr kiszabadít az okkultizmus démonikus hatalmából, és az azt irányító mammonizmusból is. Jézus neve hatalmasabb a gonosznál. Ahová az evangélium megérkezik, ott eljött a győzelem, a szabadulás ideje is. Éljünk Vele, hívjuk segítségül az Úr nevét.
Egyre jobban áthatja a jó hír Filippit. Pál nem is gondolta volna, milyen eredményes lesz a szolgálata. De nem olyan utakon viszi az Úr, mint amit várnánk. A kislány megszabadulása börtönt hoz számára. És Pál zúgolódás nélkül vállalja. Sőt, összeverve, fájó és vérző sebekkel énekel és imádkozik. Fantasztikus. Tudom én fájdalmak közt is dicsőíteni Őt? Meglátják szenvedéseim közepette is, hogy Krisztushoz tartozom?
Az ének és az ima megrendíti a börtön falait. Második Jerikó, megrendülnek a falak, lehullnak a bilincsek, kinyílnak az ajtók. Ismét meglátjuk, milyen hatalmas is az Úr. Nem harci eszközökkel ér célt, hanem imádsággal és énekkel. Ma is lehullhatnak a bűn bilincsei, szabadulást nyerhetünk imádság és ige által, abból, amiből emberi erő által képtelenek vagyunk szabadulni. Hatalmas erő van a hitből elmondott imádságban, az Úr nevének dicsőítésében.
A börtön szíve is megrendül. Nem csak a falak, hanem a szívek is megrendülnek. Rádöbben a börtönőr, hogy elveszett ember, de van még innen is felfelé vezető út. Hogyan? A Krisztus Jézusban való hit által. Aki hisz Őbenne, annak örök élete van. A Krisztusba vetett hit életet, új látást és irányt ad. A Krisztusba vetett hit új emberré tesz. Új gondolkodást ad. A börtönőr eddig sebet és fájdalmat okozott, most gyógyítja azt, és enyhülést ad.


AZ ÚR CSODÁSAN MŰKÖDIK

1.  
Az Úr csodásan működik, de útja rejtve van:
Tenger takarja lábnyomát, szelek szárnyán suhan.
Mint titkos bánya mélyiben, formálja terveit,
De biztos kézzel hozza föl, mi most még rejtve itt.

2.  
Bölcs terveit megérleli, rügyet fakaszt az ág.
Bimbója bár igénytelen, pompás lesz a virág.
Ki kétkedőn kutatja Őt, annak választ nem ád,
De a hívő előtt az Úr megfejti önmagát.

3.  
Ne félj tehát, kicsiny csapat, ha rád felleg borul:
Kegyelmet rejt, s belőle majd áldás esője hull.
Bízzál az Úrban, rólad Ő meg nem feledkezik,
Sorsod sötétlő árnya közt szent arca rejtezik.

Isten áldásával.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése