Tenni szent akaratát

N

agyszerű, az egész népre kiterjedő megújulás ment végbe Jósiás király uralkodása alatt (2Krón 35,1-26). Mindent megtett, hogy a nép visszatérjen az élő Isten szövetségébe. Helyreállította a templomot, és az istentiszteletet is. Az Úr törvényének megtalálása megrendítette. Elsősorban az volt a megrendítő, hogy megtalálni kellett, hogy nem volt kéznél és használatban. Jó dolog rátalálni az igére, nagy kegyelem, hogy Urunk megadja ezt. Azonban az igét soha nem kellene keresni, annak mindig kéznél kellene lenni. Isten szava a lelkünk tápláléka, és nélküle nem igazán életes az élet. Megvan-e a Bibliánk? Milyen állapotban van? Látszik rajta a rendszeres használat, vagy meg van kímélve?

És ha használom az Úrtól való használati utasítást, úgy teszem, hogy teljes szívvel ráhangolódok és kérdezem, mit jelent ez az én életemre nézve? Kérdezem, mit mond nekem ma az Úr? Olvashatjuk megszokásból, kötelességből, és a szolgálattevőket megkísérti, hogy munkaeszközzé válik. Akkor olvassuk, amikor készülni kell. De olvasom-e önmagáért, azért, hogy az Úrral kapcsolatban legyek? Az ige olvasása által kerülhetek Hozzá közelebb, ismerhetem meg akaratát, és közben az Úr is formál engem.

Belső, lelki megújulás volt ez. Azonban azt is látjuk, hogy csak Jósiás haláláig tartott ki. Gyakran egy-egy megújulási időszak emberekhez kötődik, és amikor a lelki vezető meghal, a megújulás is abbamarad. Urunk azt akarja, hogy Őhozzá kötődjünk. Az igazi megújulás és újjá válás Tőle jön. Az emberi tevékenységek is egy darabig lendületbe hozhatnak egy embert vagy egy közösséget, de a hosszútávú és minőségi változás mindig az Úrtól jön.

Mindent helyreállított Jósiás, az Úr házát, a benne folyó istentiszteletet, és a papok és léviták szolgálati rendjét is. Teljes mértékben Isten törvényéhez alakították az életet és az istentiszteletet. Mert Isten tisztelete nem a magunk módján folyik, hanem úgy, ahogyan az Úr megmondja. Ő azt akarja, hogy lélekben és igazságban imádjuk Őt. Vagyis az életünk Róla tegyen bizonyságot, legyen összhangban az Ő igéjével. Jó elcsendesedni az Úr előtt, és megvizsgálni, hogy vajon én így tisztelem-e az Urat? Az életem dolgai az igével összhangban zajlanak-e? Vagyis, amit az ige nem hagy jóvá, azzal szakítok, azt kitakarítom? Akkor fog javulni az életünk, ha mindent az ige szerint teszünk. Ha a másik nemhez való viszonyunk, a gyermeknevelés, a munka kérdése is Isten akaratához igazodik, igazi megújulás mehet végbe.  Az Úr nemcsak az elméletet, a dogmatikánkat, hanem az életünket akarja újjá tenni. Azok a bűnösök, paráznák, akik az Úr Jézushoz mentek, és kegyelmet találtak, már más szívvel mentekek el Tőle. Nem ugyanúgy éltek, mint Jézushoz menetelük előtt. Az eddig problémás terület meggyógyult, és az Úr irányítása alá került.

Igénk rámutat: állandóan felfelé kell figyelnünk, mert a gonosz is működik, el akar buktatni. És ezt úgy igyekszik véghezvinni, hogy ne tűnjön bukásnak. Jósiás kifelé, a népe irányában igyekezett erőt mutatni, lássa meg mindenki, hogy ő nem fél Nékótól, és képes megvédeni az országot. Valószínűleg el is várták, hogy a fenyegetettség idején tegyen valamit. A király környezete csak azt látta, jön az ellenséges haderő, tenni kell ellenük valamit, meg kell védeni magunkat. És ez jó ötletnek is tűnt. Azonban az ilyen egyértelműnek tűnő helyzetekben, amikor a döntés magától értetődő, kell még jobban az Úrra és a Tőle hallottakra figyelnünk, hogy el ne sodortassunk.

Jósiás most nem figyel eléggé, így nem látja meg, hogy Nékón keresztül Isten szól hozzá. Nem kell leállni, háborúzni, nincsenek veszélyben. Jósiás azonban valami nagyot akart tenni. Ő is szerette volna átélni, amit többi elődje: az Úr megszabadít az ellenségtől. Benne élhetett Ezékiás megtapasztalása, ahogyan Isten megmentette az asszír király kezéből. Istennek nincs szüksége önkéntes hősjelöltekre. Ő azt kéri, hogy bízzuk Rá magunkat, engedelmeskedjünk, és higgyük, hogy valóban oltalom és menedék Ő.

Pál apostol támadói, bántalmazó előtt bizonyságot tesz (ApCsel 22,1-21). Ennyire lángol benne a Krisztus iránti szeretet. Még most is az Urat akarja megismertetni. Csodálatos, embert átformáló hatalmáról tesz bizonyságot. Szemük elé állítja a régi Sault, Gamáliel nevének említése garancia a szigorú neveltetésre, a törvényhez való hűségre. Eléjük állítja azt a régi gyilkos indulatú embert, és mindenkinek el kell ismerni: ha ez megváltozott, csakis Isten munkája. Ha pedig Jézus változtatta meg, akkor igaz, amit Pál hirdet. Az a názáreti Jézus, akit megöltek, valóban feltámadt és él.

A bizonyságtétel ma is a régi emberünket újjáformáló Krisztusra mutat. Meg kell láttatni, milyenek is voltunk, mielőtt Ő átvette az uralmat életünk felett. És ha ezt látják, és a mostani életünk világosan beszél a változásról, meggyőzhet másokat az Úr Jézus hatalmáról. A bizonyságtétel lényege: döbbenjek rá arra, hogy én sem tudok a magam erejéből más emberré lenni, azonban nem vagyok reménytelen helyzetben, mert az Úr Jézus, ha Pált megváltoztatta, akkor az én szívemet is újjá tudja tenni. Az Úr ma is ezt akarja, a régi gyilkos természetünket és indulatunkat újjá tenni. A saját indulatával és természetével ajándékoz meg.

Sault egy egészen új életre hívta el az Úr. Nem egy új vallást ismert meg, amivel még sikeresebbé vált. Nem! És ma sem erről van szó, nem Istent állítjuk az életünk mellé, hogy még nagyobb karriert fussunk meg. Jól látszik Pál elhívásában, hogy megértette, most már azt kell kérdezni, mit akar az Úr, hogy tegyek. Itt már csak Neki van akarata, és én ennek alárendelem magam. Szívem vágya, hogy tegyem, amit mond. A hívő élet ez, tenni szent akaratát. És az akkor lehetséges, ha mindennap figyelek Rá, és igyekszem megérteni, amit mond.

Végig megálld a nagy tusát!

1. 

Végig megálld a nagy tusát!

Erőt Urad, a Krisztus ád.

Nyerd el, mit félretett neked,

A koronát, az életet!

2. 

A célra fuss, hogy mennybe juss,

Ott vár reád az égi juss!

Az út oda bizton vezérl,

Krisztus az út, Krisztus a cél.

3. 

Ne csüggedj el, Ő felemel,

Új erőt ád, csak bíznod kell!

Ha gondodat mind ráveted,

Segít vinni a terhedet.

4. 

Bízzál, ne félj, a Krisztus él!

Ő hűn szeret és megsegél.

Csak higgy, és Ő lesz Mestered,

Urad, s mindenben mindened!

 Isten áldásával.