Tovább

A

z áldást Izsák fogja továbbvinni és továbbadni (1Móz 24,1-67). Azonban neki is társra van szüksége. Ábrahám ezt a dolgot is Istenre figyelve viszi végbe. Világos előtte, hogy Izsák nem vehet a kánaáni őslakosok közül feleséget magának. Ebben nagyon határozott látása van, és ebben a szolgáját is megerősíti. Nagyon fontos, hogy ki lesz Izsák társa, nem mindegy, kivel házasodik össze. Isten gyermekének ma sem mindegy ez a kérdés, mert, aki szereti az Urat, annak fontos, hogy társa is szeresse, és Neki szolgáljon. Izsák nem keveredhet a pogányokkal. Isten mai gyermeke sem akar keveredni, nem akarja átvenni a nem hívők szokásait. Mert itt ez a hangsúlyos. Egy kánaáni lány a kánaáni istenekhez fordítaná Izsák szívét. Ábrahám azonban tesz arról, hogy ne így legyen.

A másik fontos szempont: Izsák nem mehet vissza arra a földre, ahonnan az Úr kihozta Ábrahámot. Kétszer is elhangzik: vissza ne vidd. Az Úrra bízzuk a kérdést, Ő majd gondoskodik, de vissza ne vidd. Az Úr Jézus is úgy hív el tanítványnak, hogy ne nézzünk hátra, ne térjünk vissza a régi életünkbe. Ez is nagyon lényeges, ne menj vissza, oda, ahonnan az Úr kihívott. Azon a földön, azon a helyen fog megáldani, ahová vezet. Nem menj vissza Isten országából a világba. A tanítványnak nincs öröksége a világban, mindent Isten országában kap meg. Az Atya majd gondoskodik. Ne féltsük életünket, próbákban sem, hanem menjünk tovább hittel. Ne engedjünk Egyiptom csábításának, amikor azt látjuk, ott van kenyér, ott jobb a megélhetés. Isten ott fog megáldani, áldássá tenni, ahová állít. Akit az Úr Jézus elhívott, annak nincs visszaút. Sőt, nem is akar visszamenni a világba, a bűnbe. Csak előre, Jézus nyomában akarunk már járni.

A szolga figyel az Úrra, nem ő választ, hanem az Úrtól kér vezetést. Az Urat szólítja meg a szolga, és közben vár és figyel. Tudja, hogy az Úr vezette őt, és mivel figyel felfelé, meglátja azt, akit Isten választott Izsáknak. Engedjük vezettetni magunkat az Úr által, életünk kérdéseiben. Aki figyel, azt célba is juttatja. Az is fontos, hogy nem csak a szolga, hanem Rebeka családja is felismeri, hogy az Úrtól van mindez. Nagyon lényeges, hogy legyen megerősítés, hogy jól láttam a dolgokat, és ez tényleg Isten akarata. Mondhatnánk így is: visszajelzésre is szükség van. Ne csak egy igére alapozzunk, mert a saját szívünk is becsaphat, sok minden megtéveszthet. De ha több irányból megerősítést kapunk, mehetünk tovább. Rebeka is felismeri, hogy el kell mennie a szolgával. Az Úr csodálatosan munkálkodik. Vezet és kijelenti akaratát.

Eközben Izsák imádkozik. Nem úgy tesz, mint akinek semmi köze az egészhez, hanem kimegy a mezőre, és imádkozik. Tehát ő is az Úr elé viszi ezt a kérdést. Mondhatnánk, az Úrtól kéri el a társat, és imádságban kapja meg Rebekát. Hiszen éppen imádkozik, és amikor felemeli a szemét, megérkezik Rebeka. Az imádság lényege: felemelem a szemem, vagyis nem emberi mérlegelést végzek, hanem feltekintek Isten országára.

Amikor Jézus lejön a hegyről, nagy sokaság indul el Utána (Mt 1,1-22). Sokan érdeklődnek, keresik, mert érzékelik, hogy Ő ért az emberhez. Amikor Jézus megkezdi szolgálatát, és kapcsolatba kerül az emberekkel, sokan rádöbbennek arra, hogy Teremtőjük jött el a földre. Ez a felismerés arra indítja őket, hogy életük problémájával a Teremtőt keressék. Mert kihez is mennénk, ha nem Őhozzá. Ha meghibásodik egy okostelefon, egy szakszervizbe megyünk, vagy a gyártót keressük fel. Mert a gyártó ért legjobban az általunk használt termékhez. Így van ez az életünkkel is, a „gyártót”, tehát a Teremtő Istent kell megkeresnünk, Ő ért hozzánk a legjobban.  

A sokaság elindulása azt is üzeni, hogy nem kell megvárni a problémát, már korábban kereshetjük Őt. Ideadta a felhasználói kézkönyvet, ami által megtudhatjuk, hogyan is kellene élnünk ahhoz, hogy életre jussunk. Isten igéje segít, hogy megtaláljuk a keskeny, az életre vezető utat. Ha azon járunk az Úrral való kapcsolatban, kikerülhetjük a buktatókat, az ördög csapdáit, amik olyan jól vannak álcázva, hogy csak az Úr látja meg őket, és Ő tesz képessé az elkerülésükre.

Egy leprás az, aki személyesen is megszólítja az Úr Jézust. Gyógyíthatatlan betegsége, a társadalomból való kirekesztése reménytelenné tette. Úgy látta eddig, hogy ő már soha nem lesz gyógyult, nem kerülhet vissza a társadalomba. Kivetett ember, élőhalott, nincs rajta segítség. Amikor hall Jézusról, felismeri: van segítség. Jézus tud rajta könyörülni, képes őt megtisztítani. Látom-e, hogy az én segítségem Ő, csak Ő tud megtisztítani a bűntől? Ha ezt felismerem, menjek Hozzá személyesen, szólítsam meg Őt.

Ő is, és majd a kapernaumi százados is hittel jön. Mindketten hiszik, hogy az Úr Jézus előtt nem akadály az ő problémájuk. Sem a lepra, sem a lebénult élet. Jézus akarja, hogy meggyógyuljunk, rendbe jöjjünk. A százados szerint elég Jézusnak egy szót szólni, és tulajdonképpen a leprás esetében is ezt látjuk, Jézus egy szót szól. Mi ez a szó? Akarom! És ennek nyomára eltávozik a lepra. Látom-e én is, hogy Jézus szavában ma is energia van, az Ő szava ma is hatalom? Ha szól, akkor az megtörténik. Részemről csak az engedelmesség szükségeltetik. A százados elmegy, úgy, hogy még nem történt semmi, vagy legalábbis ő még nem tudja, hogy már meggyógyult a szolgája. De megy, mert Jézus szava neki garancia. A parancsnok szólt, és a betegség engedelmeskedik a szónak. Legyen elég ma is Jézus szava. Fogadjam hittel, és akkor meg fog történni.

Ezt követően az Úr Péter házába megy, és ott az apostol beteg anyósa fogadja. És az Úr őt is meggyógyítja. A láznak is távoznia kell, és ez bizonyossá teszi őket: Jézus a Megváltó. A meggyógyult asszony szolgál az Úrnak. Háláját szolgálattal fejezi ki. Nem a dolgára megy, hanem megköszöni a gyógyulást.

A gyógyulást a tanítványság kell, hogy kövesse. Azonban ez nem egyszerű templomba járás. Komoly feltételeket állít az Úr. Teljes Rá való hagyatkozás, életformájának a vállalása. Jézusnak nincs hová fejét lehajtania. Vállalom-e Őt úgy is, ha az eddigi megszokott életrendem felborul? Követem akkor is, ha vége szakad a kényelemnek? Ma sokan nem akarják vállalni az elszakadást a régi élettől. Úgy akarjuk Jézust követni, hogy közben a világ javaihoz is ragaszkodunk. A hívő élet lényege, amit Jézus így mond: Kövess engem. Vele megyek, oda, ahová Ő megy. A folytatásban látjuk, hogy nem mindig oda tart Jézus, ahová mi is szívesen megyünk. Időnként viharokba vezet bele, mégpedig azért, hogy még jobban megismerjük hatalmát.

 

 

 

Ébredj, bizonyságtévő Lélek!

 

1. Ébredj, bizonyságtévő Lélek! A várfalakra őrök álljanak, :/: Kik bátran szólnak harcra

készek, Ha éj borul le, vagy ha kél a nap. Hívásuk zengjen messze szerteszét, Az Úr-

hoz gyűjtve népek seregét!

 

2. Ó, bárha lángod fellobogna S ébredne föl sok nemzet fényinél :/: Ó, bár sok szolga,

sarlót fogva, Aratna, mígnem leborul az éj! Urunk, e roppant, ért vetésre nézz: A munka

sok, a munkás oly kevés!

 

3. Küldd útra hírnökid csapatját, És adj erőt onnan felül nekik, :/: Hogy veszni a pogányt

se hagyják, És szerteűzzék Sátán seregit. Országod jöjjön el minél elébb, Hirdetve

szent neved dicséretét!

 

Isten áldásával.