|
S |
ault elvetette az Úr, nem marad végérvényesen király (1Sám 16,1-23). Sámuel még bánkódik miatta, de Isten tovább lép. Nem omlik össze a terve Saul engedetlensége miatt. Nem egy emberen áll Isten ügye, hanem magán az Úron. Ha valaki nem teszi, amivel Isten megbízza, a vállalkozás nem fog csődbe menni. Isten keres más személyt. Ha egy gyülekezet lámpása kimozdul, az egyház nem szűnik meg. Az evangélium hirdettetik tovább. Azonban lényeges ezen elgondolkodni, Sault Isten elvetette, mert rossz bizonyság volt. Élete nem Istenről szólt, nem Őreá mutatott. A tanítványok is azért kapnak elhívást, hogy Urukat képviseljék, és ha ezt nem tesszük, rossz bizonyságokká válunk. És ha ez így van, az Úr mást hív el, olyat, aki Neki él, és kész tenni szent akaratát. Isten Saulnak sem könyörgött, adott neki lehetőséget a változtatásra, arra, hogy tegye, amit mond neki Isten. Alárendelhetné életét Istennek, ám ő ezt nem tette.
Isten országa nem áll meg az ember hitetlensége miatt, az Úr tovább keres, keresi, azt, aki kész engedelmeskedni, és mindent akarata alá rendelni. Sőt már az Úr meg is találta, azt, aki majd előreviszi az üdvtörténetet, aki majd a Megváltó emberi családját adja. Isten nem törik össze, nem esik kétségbe. Ő nem függ tőlünk, esélyt ad, és rajtunk áll élünk-e a lehetőséggel. Isten nem ember és semmi probléma nem történik, amikor valaki kilép akaratából, Ő ezt is beépíti terveibe. Júdás árulása, Péter tagadása sem borította fel az Úr tervét, sőt ezek által még inkább kiteljesítette, és a célhoz vitte.
Sámuelnek is mozdulni kell. Lejárt a búsulás ideje, fel kell kenni a kiválasztott személyt. Nem egyszerű ez, hiszen a prófétán kívül senki nem tudja mi történt, és hogy Isten már nem áll Saul mellett. A nép a hős királyt látja. Érdekes ezt megfigyelni, Isten elvetette Sault., de még évekig a trónon marad. Nem vette el tőle a hatalmat, és mégis már előretekint. Tehát Saul uralkodása külsőleg azt üzeni, Isten támogatja, vele van, a valóság azonban más. Ma is megtörténhet, hogy egy hívő, egy gyülekezet azt gondolja vele van az Úr, és közben már nincs vele. A külső funkcionálás, a szervezeti forma működése nem bizonyítja Isten jelenlétét. De az élet tartalma megmutatja a valóságot. Mert Isten jelenléte az mindig meglátszik. Így azután az is észrevehető, ha már nincs jelen az Úr. Saul életén is látszik, valami nincs rendben. Egyre zavartabb, betegebb lesz. Isten helyét betölti valami más, és az gyötri. Amikor az Úr Lelke eltávozik a helyére idegen, gonosz lélek telepszik. És Isten még most is törődik vele. Segíti Dávid által, és könnyebbséget, nyugodtságot ad neki. Saul nem keresi Istent. Amikor a zavart tapasztalja, nem az Úrhoz fordul, nincs bűnbánat a szívében. A kor megoldásaival igyekszik orvosolni magát. Zeneterápiát ajánlanak, és ő ezt elfogadja. Azonban nem ez az igazi megoldás. Azóta bővült a terápiák listája, de az igazi terapeuta, és gyógyító az Úr Jézus Krisztus. Forduljunk mindig Hozzá, keressük Őt azonnal.
Sámuel még mindig az emberi minta szerint gondolkodik. Amikor meglátja Isai első fiát az emberi szempontok alapján biztosnak gondolja, ő lesz a kiválasztott. Elsőszülött és jó megjelenésű. Hányszor mi is emberi minták szerint választunk és döntünk. Ami szép és jó, ami úgy működik mint a világban, az Istentől való, gondoljuk. Isten azonban másra figyel, neki nem az a fontos, ami nekünk. Nem hatódik meg attól, amit lát. Ő tovább tekint, bele a szívünkbe. Az érdekli, amit ott lát. Jó lenne ezt a látásmódot átvenni. Ne a pénztárca, a test formája, a szépség, a jó munka legyen az elsődleges, hanem a szív tartalma. Isten azt választja, aki kapcsolatban áll Vele. Akinek a szíve az Övé, akinek Ő az első az életében, azt mutatja meg a prófétának. Nem számít mi az emberek véleménye. Nem az a fontos ki tartja alkalmasnak, hanem az élő kapcsolat az Úrral.
Isten gyermekei között legyen ez a szempont, mi van a szívben? Szereti az Urat? Fontos neki az Úr szolgálata? Hányszor külső szempontok szerint választunk gyülekezeti vezetőket, lelkészeket. Nem azt nézzük van-e kapcsolatuk az Úrral, hanem világi szempontok szerint döntjük el alkalmas-e rá. Legyen fontos az, ami a szívben van, mert ha az Úr van a szívünkben, akkor az garancia az állandó változásra, növekedésre. Isten nélkül megcsontosodunk. Az Úrral való kapcsolatban állandóan tisztul a szívünk, mert Ő újjá teszi és tisztogatja. Az Úr napról napra vezet a megszentelődés útján.
A római levél mai szakasza összecseng a fenti történet lényegével, üzenetével (Rm 12,1-8). Fontos a teljes lényünkből való odaszánás. Akit az Úr Jézus megszabadít a bűneiből és elhív tanítványának, attól ezt az odaszánást várja el. Erre hív el tulajdonképpen.. A megtérés nem azt jelenti minden rendben, megbocsáttattak a bűneim, örök életem van, és innentől a magam kedvére és módján élek. Nem erről van szó, hanem arról, hogy szánjuk oda magunkat Istennek áldozatul. Ez azt jelenti, Övé az életem. Neki adom, és Ő rendelkezik velem. Az áldozat meghalást jelentett. Meghalok a magam, a saját akaratom számára.
Károli szerint a testünket szánjuk oda Istennek áldozatul. Földi életünket testben éljük, és ez az odaszánás azt jelzi, a krisztuskövetés, nem teológia, elmélet csupán, hanem gyakorlat. Azt tárja elénk az apostol, hogy a testünkkel is Istent szolgáljuk. Nem élhetünk már úgy, ahogy akarunk, hanem a testi életünk is Őróla tegyen bizonyságot. El is mondja, mire gondol. Ne a világhoz igazodjunk, ne a világ szabásmintáját használjuk. Mit jelent ez? Isten gyermekének mások a szokásai, mint a nem hivőknek. Ne vegyük át szokásaikat, módszereiket. A gyülekezetben ne a test igényeit elégítsük ne. Ne szórakoztassunk, azért, hogy többen legyünk. A gyülekezet nem élményközpont, hanem a bűnösök rendelője. Azért jövünk, hogy az Úr rendbe hozza az életünket, átéljük kegyelmét. Tehát a világ helyett igazodjunk mindig az Úr Jézushoz. Ő a minta!
Pál rámutat, azért nem kell a világhoz igazodnunk, mert Isten Krisztusban kegyelmi ajándékokat ad az övéinek. Nem kell a világból venni a mintát, mert Ő felkészít az ajándékok által arra, ahogyan tanítványként élnünk kell. Felkészít arra, hogy képesek legyünk szolgálni a gyülekezetben. A kegyelmi ajándékok tesznek alkalmassá Isten országa építésére. Ezeket az ajándékokat a Szentlélek munkálja ki. A kegyelmi ajándékokat nem lehet képzéssel megszerezni, sem pótolni.
ELDŐLT A SZÍVEMBEN
1.
Eldőlt a szívemben: követem Jézust,
Eldőlt a szívemben: követem Jézust,
Eldőlt a szívemben: követem Jézust,
Nincs visszaút, nincs visszaút!
2.
Ha nincs is társam itt, követem mégis Őt.
Ha nincs is társam itt, követem Jézust.
Ha nincs is társam itt, követem mégis Őt.
Nincs visszaút, nincs visszaút!
3.
Mögöttem a világ, előttem a kereszt.
Mögöttem a világ, előttem Jézus.
Mögöttem a világ, előttem a kereszt.
Nincs visszaút, nincs visszaút!
Isten áldásával.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése