Isten országa hat

 

D

ávid mivel maga akarta megmenteni az életét egyik nehéz helyzetből a másikba kerül (1Sám 30,1-31,13). Amíg távol van Ciklágtól, betörnek az amálékiek és földúlják a várost, és mindenkit elhurcoltak. A gonosz felismeri az alkalmas pillanatot, meglátja mikor tud pusztítani.  Ezért mindig résen kell lenni. Ha a helyünkön vagyunk, nem tud nagy rombolást végezni.  Azonban megtanulhatjuk mi is az alkalmas pillanat felismerését.  Pál apostol is írja, áron is megvegyétek az alkalmas időt.  Isten gyermeke nem pusztításra, vagy a saját előnyeinek kihasználására éli meg az alkalmas időt, hanem az emberek Krisztushoz vezetéséhez, a bizonyságtételhez. Megvan azaz elkészített pillanat, amikor az ige bejuthat a szívbe, és ott elvégezheti munkáját.  Ezért figyeljünk, és amikor alkalom adódik a bizonyságtételre, éljünk vele.

Amikor Dávid visszaér Ciklágba, helyére kerül.  Ez a föld már az övé, neki adta a filiszteus király, ide már bevonult az élő Isten, így ő is megtapasztalja az Úr erejét. Csak saját földön élheti meg Isten segítségét. Mert oda szól az elhívása. Erőt kap az Úrtól, de ez nem azt jelenti, hogy azonnal elkezdi üldözni az ellenséget, hanem előbb megkérdezi az Urat. Dávid megkapja a választ és  aszerint cselekszik.  Az Úr segítséget is ad Dávidnak egy egyiptomi személyében. Amikor elkezdünk figyelni Istenre, Ő segít, vezet. Amikor elakadunk támpontot ad, és megmutatja hogyan tovább.

Dávid most már újra a régi, teljesen ráhangolódott az Úrra, mindenki részvételét elismeri, tudja mindenki fontos, mindenki munkájára szükség van. Ezért kapnak a fölszerelésnél maradtak is a zsákmányból. Most már készül az út a trón felé.  Lassan eljön a hatalomváltás időszaka. Saul foggal, körömmel ragaszkodott a hatalomhoz és elvesztette azt. Mert a hatalom mindig mulandó. Nem lehet állandósítani.  Soha nem volt olyan birodalom, és olyan vezető, aki örökre megtartotta hatalmát. Birodalmak jönnek, mennek, egyedül Isten országa marad meg örökre. Válasszuk ezt az országot.

Azt is megmutatja a mostani két fejezet, Istennek nincs szüksége a mi segítségünkre.  Bízzuk Rá dolgainkat és ő majd megnyitja a kaput. Hitre és türelemre van szükségünk az ígéretek beteljesedéséhez. Dávid is megtanulta ezt. Isten eltávolítja Sault, és így megnyílik előtte az út. Nem volt szükség arra, hogy Dávid maga szerezze meg a trónt, sőt azt is látjuk saját életét sem tudta megvédeni, Isten kegyelmére volt szüksége.  Isten az, Aki megment.

Saul lehetősége a trón átadására lejárt.  Nem élt a sok alkalommal, így elesett a csatában. Engedetlenségével, hatalomhoz való ragaszkodásával fiait és Izráel népének sok tagját halálba vitte.  A hatalomhoz való beteges ragaszkodás életeket tesz tönkre, halálba visz. Lett volna alkalom ezt elkerülni, de Saul nem élt ezekkel. Az Úr mutat lehetőséget, sőt segít, hogy a bűnből kikerüljünk, de aki nem fogadja el Isten segítségét, nem lép ki, amikor az Úr szól, kövess engem, az el fog veszni. Olyan szomorú, hogy a fiait is magával vitte.  Különösen Jónátán alakja ismerős nekünk. Ő is megkapta a döntés alkalmát, csak annyit kellet volna tenni, Dávidhoz pártol.  Az apja mellett való hűség, hamis szolidaritás, rossz döntés volt.  Persze aztán mi ezeket megmagyarázzuk. Így kellett lennie, ez az Úr akarata.  Isten felajánlotta Jónátánnak a Dávid mellett való életet, szerette őt, de nem vállalta vele a gyalázatot. Aki nem vállalja Krisztus gyalázatát, az lemarad, és aztán már nem tud változtatni.

Pál apostol úgy mutatja be magát, és munkatársait is, mint az Úr szolgáit (1Kor 4,1-21). Nem többek ők a gyülekezet tagjainál, szolgák. Olyanok, mint azok akik a hajókban húzzák az evezőt. Csak Pál Jézus hajójában ül, irány a menny.  Ennek a hajónak nem Pál a kapitánya, de nem is más emberi személy, hanem egyedül az Úr Jézus Krisztus. Pál munkásságával a hajó haladását segíti elő. Hogyan? A benne utazókat megismerteti Isten titkával, az Úr Jézussal. Segíti őket, hogy jobban növekedjenek.  Minél jobban megismerem az Urat, és Rábízom az életem, annál erőteljesebb lesz a hitem.

Fontos üzenet, ahhoz tartsa magát az ember, ami meg van írva.  Ez nagyon lényeges. Annyi mindent hallunk látunk, ami hatással van ránk, és befolyásolni akar.  Pál azt üzeni, hogy előbb mindig forduljunk az igéhez. Nézzük meg, mit mond Isten abban a témában és igazítsuk hozzá életünket. Az ige olyan lámpás, ami segít jól tájékozódni, és ha figyelünk rá, megérkezünk a kikötőbe.

Pál azt kéri, hogy legyenek a követői. Miért? Mert Krisztus benne él, és így Őt követik. Pál élete hiteles. Az életvitele, Krisztusért vállalt szenvedései mutatják, amit mond az valóság.  Timóteus is tudja bizonyítani.  Pál nemcsak beszél, hanem cselekszi, amit az Úr igéjében kijelentett. A mi életünk is hiteles? Látszódik rajtunk, hogy az Urat követjük? A szótól eljutunk-e a tettekig?

Isten országa erőben áll, csodálatos kijelentés ez. Isten országa nem csupán beszéd, nem egy régen lejárt lemez, hanem ma is valóság. Isten országa ma is ugyanúgy hat, mint amikor Pál hirdette. Jézusban jött el a világba, és ez az erő pozitív. Az evangélium által nyilvánul meg, és amit a gonosz tönkretett azt, az Úr helyreállítja. Annyi kell, hogy lássuk meg, segítségre van szükségünk. Kiáltsunk Hozzá, és Ő megszabadít. Átéljük, hogy amikor megvalljuk bűneinket, megtisztít, és új emberré formál.

 

 

Ébredj, bizonyságtévő Lélek!

 

1. Ébredj, bizonyságtévő Lélek! A várfalakra őrök álljanak, :/: Kik bátran szólnak harcra

készek, Ha éj borul le, vagy ha kél a nap. Hívásuk zengjen messze szerteszét, Az Úr-

hoz gyűjtve népek seregét!

 

2. Ó, bárha lángod fellobogna S ébredne föl sok nemzet fényinél :/: Ó, bár sok szolga,

sarlót fogva, Aratna, mígnem leborul az éj! Urunk, e roppant, ért vetésre nézz: A munka

sok, a munkás oly kevés!

 

3. Küldd útra hírnökid csapatját, És adj erőt onnan felül nekik, :/: Hogy veszni a pogányt

se hagyják, És szerteűzzék Sátán seregit. Országod jöjjön el minél elébb, Hirdetve

szent neved dicséretét!

 

 

Isten áldásával.