A reformáció eszköze

 

M

a reformáció napja van, de amit ebben a fejezetben látunk, nem reformáció (2Sám 20,1-26). Miért? Mert nem Isten népe megújítását tűzték ki célul, nem Őhozzá igyekeznek visszavezetni az embereket. Itt egyéni ambíció, a zavarosban való halászás megy végbe. Bikri nem az Urat keresi, hanem csak megpróbálja, kihasználja az újrarendeződés idejét. Viszályt szít, ahelyett, hogy az Úr felé terelgetné társait. Mert nem az a lényeg mit akarnak ők, hanem az, mi Isten akarata. És Isten Dávidot választotta. Ez is megerősítés, Isten visszahelyezte őt a trónra. Erre kellene figyelniük. Tegyük félre a magunk ambícióit, és figyeljünk Isten munkájára. Az Úr nem a rombolás, hanem az építés támogatója. A reformáció mindig Isten felé visz. Arra törekszik, hogy ahol eltértünk Isten akaratától, ott visszaigazodjunk Hozzá. A reformáció eszköze Isten igéje. Isten kézbe adja a Szentírást, és általa megismerjük Őt, és mindazt, amit értünk tett. Az ige ragyogtatja fel számunkra az Úr Jézust. Aki megismeri Őt, az nem fegyverkezni fog, hanem ellenkezőleg, kiesik a kezéből a kard. Úgy, amint Pállal is történt. Amíg csak a valláshoz ragaszkodott, gyilkos indulatok húzódtak meg benne. Csakis a büntetésben, az erőszakban látott megoldást. Szerinte az üldözés, a börtön, és a gyilkolás adhat csak változást. Amikor az Úr Jézus rátalál a damaszkuszi úton, kihull a kard a kezéből, és a gyűlölet a szívéből. Ennek meg is lesz az eredménye, óriási hatást gyakorol mindenütt az emberekre. Sokan ismerik fel a názáreti Jézusban a Krisztust. Sok ember élete gyógyul, testben is meg lélekben is. Mi az ő fegyvere? Az igehirdetés. És ezt a Szentlélek megerősíti jelekkel és csodákkal, hitelesíti Pál életével.

A reformáció a mi számunkra is azt jelenti, mindennap Isten igéjét vigyük bele a világba. Mert az igét adta az Úr változások elvégzésére. Ez a mi fegyverünk, és a legjobb fegyver, ami létezhet. Az ige valós változást visz végbe. Nem rendszert, hanem embereket változtat meg. Kiemel a bűn nyomorúságából, és átvisz Isten országába és minőségi emberré alakít. Isten szava a Szentlélek által olyan minőségi változást visz végbe, amit semmi más nem tud megadni. Természetesen ez nem egy alkalomra, hanem egész életre szól. Az Úrral való élő kapcsolat biztosítja az állandó növekedést, formálódást. Ha lekapcsolódunk az Úr Jézusról, és csak szokást gyártunk a hitből, megáll a növekedés. Akkor egyéni célokért harcolunk, és szembe kerülhetünk azokkal, akik az Urat követik. Bikri nem az Úr akaratát kereste, mert ha azt tette volna, meglátja, Isten mit is akar. Akkor felismeri, hogy Dávid az Úr eszköze. Amíg nem látjuk meg, hogy Jézus az életünk igazi királya, addig mindig emberekben gondolkodunk. Azonban kiderül, senki sem felel meg az elvárásainknak. Ember nem képes betölteni azt, amire vágyunk. Isten azonban elküldte az Ő Fiát, Jézust, és aki segítségül hívja Őt meglátja, többet kap, mint amit ez a világ adhat. Mindazt, amire szükségünk van Isten belecsomagolta az Úr Jézusba. Országának minden gazdagsága Őbenne  tárul fel előttünk. Keressük Őt, és ne emberektől várjuk az igazi megoldást. Tévút, amikor emberben bízunk. Bármilyen problémával nézünk szembe, az ige rámutat, Jézus a megoldás. Nem nekünk kell kiokoskodni a segítséget, hanem el kell kérni. Isten segítsége az Úr Jézus Krisztusban érkezik meg. Ha beengedjük Őt az életünkbe, változást tapasztalunk. Békességre jutunk, mert Őbenne megbocsáttattak bűneink, és örök életet kaptunk. Tudjuk, Jézus által Istenhez tartozunk. Bármilyen nyomorúság, zűrzavar vegyen körül, nem aggódunk, nem veszítjük el a békességünket. Jézus a Békesség. Jóáb most is a bosszú, a leszámolás útját járja. Ott van Dávid közelében, mégsem ismeri meg igazán Istent. Dávid több személynek, ellene vétőnek megbocsátott. Nem számolt le senkivel, de Jóábra nincs hatással ez a lelkület. Ő a maga útján megy, saját erőből kívánja a jövőt biztosítani. Tele van féltékenységgel, gyűlölettel. Mi van a szívünkben? Ne engedjünk régi természetünk nyomásának, hanem figyeljünk az Úrra. Kérjük, hogy adjon Ő új, jézusi természetet, mert csak úgy tudunk másképp megnyilvánulni, mint ahogy eddig tettük. Ha Ő nem él a szívünkben, csak magunkból merítünk. A régi ember, a bűn, rossz tanácsadó. Ezért az igéhez forduljunk, és az Úr szavára figyeljünk.

Pál apostol elmondja, azt szeretné, ha a korinthusiak készen lennének az adományok összegyűjtésével, mire Pál munkatársai megérkeznek (2Kor 9,1-5). Ne akkor kelljen kapkodni. Ha nem készülnek fel előre, az azt üzenné, hogy nincs kedvük hozzá. Nem szívből, hanem kényszerből, Pál szavára cselekednek. Pál azonban azt szeretné, ha minden tettük, az adakozásuk is szívből és önként történne. Azt akarja, hogy hálából, az Úr Jézus értük való áldozatáért hálából tegyék, amit tesznek. Milyen indíttatásból végezzük szolgálatunkat? Ha adakozunk, hogyan tesszük? Keserűséggel, haraggal, már megint adni kell? Vagy szívből, hálából adok az Úrnak, az Ő munkájára.

Pál fontosnak tartja, hogy készen legyenek, mire a követség megérkezik. Ne akkor kelljen kapkodni, rohanni. Megszólított, amit Pál mond: Készen legyetek! Miért? Mert a Szentírás kulcs kifejezése a készenlét. És ha fontos, hogy emberi dolgokban készen legyenek, mennyivel fontosabb, hogy az Úr érkezésére készen legyünk. Amikor elhangzik a kiáltás, ímhol a Vőlegény, akkor örömmel mehessünk Hozzá. Ne járjunk úgy, mint a balga szüzek, akik akkor rohantak olajért a lámpásba. A reformáció is egy kiáltás, készen legyetek! Ne merüljetek bele ebbe a világba, hanem figyeljetek, és várjátok az Urat! Amikor megérkezik, örömmel fogadjuk Őt. Hogyan talál az Úr, amikor megérkezik? Készen vagy felkészületlenül? Úgy talál, hogy minden fontos, csak Ő nem? Vagy azt látja, mi Őt várjuk, és azért fáradozunk, hogy minél többen várják Őt, velünk együtt.

 

 

Várj ember szíve készen!

 

1. Várj ember szíve készen! Mert jő a Hős, az Úr, :/: Ki üdvösséged lészen Szent győz -

tes harcosúl, Fényt , éltet hozva jő, Megtört az ősi átok: Kit vágyakozva vártok, Betér

hozzátok Ő.

 

2. Jól készítsétek útát! A Vendég már közel! :/: Mi néki gyűlölt, útált, Azt mind vessétek

el! A völgyből domb legyen, Hegycsúcs a mélybe szálljon, Hogy útja készen álljon, Ha

Krisztus megjelen.

 

3. Az Úr elé ha tárod A szív alázatát, :/: Őt nem hiába várod: Betér hozzád, megáld. A

testi gőg: halál! De bűnödet ha bánod, Szent Lelke bőven árad, S a szív üdvöt talál.

 

4. Ó Jézusom, szegényed Kér, vár, epedve hív: :/: Te készítsd el: tenéked lesz otthonod

e szív. Jer hű szívembe hát! Habár szegény e szállás, De mindörökre hálás, Úgy áldja

Krisztusát.

 

 

Isten áldásával.