A Lélek erejével

S

alamon tovább kalauzolja a következő generáció tagjait az élet útján (Példb 24,1-14). Jó látni, ahogyan vezetgeti őket, hiszen még kevés tapasztalattal rendelkeznek, gyakran az érzelmeik vezetik őket. Ezek pedig mindig másokra irányítják a figyelmünket, és már az ószövetségi ember is meglátta, hogy vannak, akik rossz úton járnak, tisztességtelen eszközöket is felhasználnak saját céljaik elérése érdekében. Isten gyermekei úgy tanulták, hogy az Úr útján járó, a Neki engedelmeskedő lélek részesül áldásokban. A pátriárkák történetei is megerősítették ezt bennük, amikor az engedelmesség anyagi gyarapodással is együtt járt. Megerősödött bennük, a tisztességes, becsületes élet vágya, de amikor az életbe lépve azt látták, hogy a tisztességtelenek és a gonoszok gyakran jobb anyagi helyzetben vannak, magasabb pozíciókhoz jutnak kétségek közé kerültek. Felbukkant bennük a kérdés érdemes-e tisztességesen és becsületesen élni? Amikor a gyermek azt látja, hogy az az osztálytárs, aki nem tanul, mégis sikeres a vizsgán felteszi a kérdést, érdemes-e gyötrődni, szenvedni, amikor más könnyebben jut el oda, ahová ő is igyekszik. Az is megtörténhet, hogy a becsületes, szorgalmas ember kényszerül ismétlésre a vizsgán. Hát nem jobban megéri, úgy tenni, mint ők? Salamon helyes irányba tereli ezeket a gondolatokat, a vad hajtásokat lenyesegeti, és azt mondja, ne irigyeld őket, sőt ne is akarj, hozzájuk társulni, hogy eltanuld módszereiket. Mert az az út amin járnak egyszer megtermi gyümölcsét, és kifog derülni minden hiányosságuk, mert eljön az idő, amikor nem lehet a bölcsességet, a tudást ravaszsággal pótolni. Másrészt Isten gyermeke tudja, hogy mindenről számot fogunk adni, mennyei Atyánknak. Az irigység helyett pedig az Istenben való bizodalmat kell erősíteni szíveinkben, hiszen Isten gyermeke, királyi gyermek, neki nincs mit irigyelni a világtól, hiszen Krisztusban minden a miénk. A hívő embernek több kincse van, mint a világ fiainak, inkább azoknak kellene minket irigyelni. Ne engedjük, hogy a szívünket elfoglalja az édenkerti szindróma, amely Ádám és Éva szívét betöltötte. Övék volt az egész Éden, mindent birtokba vehettek, még is, az az egyetlen fa nem hagyta őket békén.

Az irigység megemészti a lelket, de rombolja kapcsolatainkat is, azonban az isteni bölcsesség épít. A bölcsesség és az ismeret az igazi érték, mert építik az ember jellemét, formálják lelkiségét, és így magasabb szintre emelik emberi kapcsolatait is. Nem az anyagi, hanem a lelki és szellemi javak jelentik az igazi értéket. Bár mai világunkban, az anyagiak nagyon erős pozíciót alakítottak ki az ember gondolkodásában. Mára az anyagiasság határoz meg mindent. Azonban vannak, akik rádöbbennek, hogy lelküket nem tudja megelégíteni a világ semmilyen kincse, szomjasak maradnak. Aki elkezdi keresni az igazi forrást, eljut Jézus Krisztushoz és megtapasztalja, hogy az általa kínált élet vize örökre megelégíti a lelket.

Isten országában más az értékrend, másra helyezik ott a hangsúlyt, mint a világban. Ma a testi erő, a kisportolt, kigyúrt alkat kerül a középpontba, a fiatalok előtt ez az ideál. Az Ige azonban feltárja előttünk, hogy nem a testi erő teszi igazán erőssé az embert, hanem a bölcsesség és a lelki energia. Ezek készítenek fel az élet különböző problémáinak, és nyomorúságainak az elhordozására.  Mire ment Péter fizikai erejével a főpap udvarában, amikor egy szolgálóleány felismerte, hogy ő is Jézushoz tartozik? Mire megyünk a kigyúrt alkatunkkal, amikor gyógyíthatatlan betegséggel, vagy a halál árnyéka völgyével szembesülünk. Ott a fizikai erő vereségre van ítélve, azonban Dávid felismerte, hogy ha vele van az Úr, akkor a hálál árnyéka völgyében sem fél. Pál apostol pedig egyenesen azt kapta az Úrtól, hogy beteg és erőtlen testtel végzett szolgálatban fogja megtapasztalni Isten erejét.

Aki az Úr erejére épít, képessé válik lelkek mentésére. Sőt feladatává is válik, hogy életre segítse a halál útján járókat. Van, amikor ez konkrétan azt jelenti, mint a II. világháború idején, amikor voltak, akik felismerték, hogy menteniük kell a zsidókat, még saját életük kockáztatásával is. Van, amikor ez a lélekmentés, az ördög hatalma alól való kimenekítésre koncentrálódik. Ám ez a szolgálat is erőteljes, és nagyon fontos, mert az ördög őrökre el akarja veszíteni az embert. Jézus pedig azért jött, hogy örök életre mentse meg.

Pál Rómában házi őrizetbe kerül (ApCsel 28,16-22). Mondhatnánk azt is, hogy egy római katona abban a kegyelemben részesül, hogy Pál apostol lelkigondozottja lehet. Mert mi azt mondanánk, összezártak egy katonával, még itt sincs nyugtunk, nem lehet nyugodtan elcsendesedni, az Úrra hangolódni. Még a fogságnak ezt a pozitívumait is elveszik tőle. Ám én úgy gondolom az apostol nem így látta a helyzetet, hanem halás volt a személyes lelkigondozói alkalomért. Mert számára a római katona nem ellenség, nem életének megkeserítője, hanem egy drága lélek, akikért az Úr a Golgotán szenvedett. Pál számára a fogva tartója kegyelemre szoruló bűnös ember, érték, akit az Úr drága vére által megváltott.

Azonban a zsidókról sem mond le. Mennyire tiszta a szíve, hiszen az elmúlt időszakban elszenvedett sérelmeit mind a zsidóknak köszönhette, még sincs a szívében harag, és bosszú, mert ő mindezek mögött meglátta az Úr akaratát és felismerte, hogy Isten a zsidók gonoszságát is felhasználta abban, hogy Rómába juthasson.

Ezek a zsidók pozitívan állnak Pál ügyéhez, mert bár eljutott hozzájuk, hogy a Pál által képviselt irányzatot mindenfelé ellenzik a zsidók, mégsem utasítják el, meghallgatás nélkül. Bár a mai ember se az előítéletei, mások véleménye alapján döntene Krisztus felől, hanem maga vizsgálná meg, hogy miről is van szó.

Vágyol-e elhagyni bűneidet?

1.        

Vágyol-e elhagyni bűneidet?

Az Úr vérében van nagy erő.

Vágyol-e győzni a Sátán felett?

E vérben csodás az erő!

Van erő, van, csodás erő van

Jézusunk vérében,

Van erő, van, csodás erő van

Jézus drága, szent vérében!

2.        

Ó, ha a büszkeség rabja vagy tán,

Jézus vérében van nagy erő!

Jöjj csak, hisz gyógyírt lelsz a Golgotán,

E vérben csodás az erő!

Van erő, van, csodás erő van

Jézusunk vérében,

Van erő, van, csodás erő van

Jézus drága, szent vérében!

3.        

Érzed-e, hogy szíved oly salakos?

Jézus vérében van nagy erő!

Tisztátalan szívet tisztára mos,

E vérben csodás az erő!

Van erő, van, csodás erő van

Jézusunk vérében,

Van erő, van, csodás erő van

Jézus drága, szent vérében!

4.        

Szolgálni vágyol-e Jézust talán?

Jézus vérében van nagy erő!

Csak neki zengeni nap nap után?

E vérben csodás az erő!

Van erő, van, csodás erő van

Jézusunk vérében,

Van erő, van, csodás erő van

Jézus drága, szent vérében!

Isten áldásával.