Ismétlődés

I

smét éhínség sújtja Kánaán földjét (1Móz 26,1-11), így azután Izsáknak is keresztül kell mennie ezen a megpróbáltatáson. Isten megvizsgálja őnála is, ilyen helyzetben hogyan fog reagálni, milyen megoldást választ. Mert az Úr gyermekének más megoldási lehetőségei vannak, mint a nem hívőknek, ennek ellenére gyakran mi is ugyanúgy döntünk, mint ők. Megláttam Igénkből, hogy az életre fel kell készülni, és minden generációnak számolnia kell gazdasági problémákkal, nehéz helyzetekkel. Korunk embere azonban úgy gondolkodik, az élet egyre jobb lesz, azonban lássuk meg, generációnként ismétlődnek bizonyos helyzetek, és nem biztos, hogy ami elkerült minket, az a gyermekeinket is elkerüli. De az sem biztos, hogy amivel nekünk szembe kellett nézni, amivel meg kellett harcolni, az nem ismétlődik meg az ő életükben. Ezért nagyon fontos, hogy mi is és gyermekeink is az Úr oltalmára, szavának tanácsára bízzuk magunkat.

Mennyire odafigyel Isten Izsákra, tudja, hogy Ábrahám ugyanebben az élethelyzetben rosszul döntött, Egyiptomba menekült. Ezt megelőzendő, az Úr megjelenik Izsák számára és figyelmezteti, hogy ne menjen Egyiptomba, hanem maradjon ezen a földön. Mert az Úr ezt a földet adta neki, itt kapják meg az áldást, itt válnak nagy néppé. Maradjon itt Izsák, és megtapasztalja, hogy Istennek van hatalma őket eltartani az éhínség idején is. Isten Úr a nehéz helyzetek fölött is, a gazdasági válság fölött is. Maradjanak itt, mert ha máshová mennek, az menekülés, azonban Isten vándorai szembenéznek a bajokkal, nem menekülnek belőle. Másrészt a menekülés soha, semmilyen körülmények közt nem megoldás. Aki maga akarja megmenteni az életét, az legtöbbször elveszíti, aki azonban, úgymond elveszíti az Úrért, vagyis hallgat Rá, és nem menekül, hanem továbbra is ott él, ahová Isten állította életet nyer. Maradjunk mi is a helyünkön, és bízzunk az Úrban. Higgyük, Ő ott is meg tud áldani, sőt igazából azon a helyen lesz áldás rajtunk, ahová Ő állított minket. A megmaradásban az Úr ígérete az erőforrás. Isten Igéje tesz képessé a kitartásra, belőle új erőt és impulzusokat nyerhetünk. A rendszeres Igeolvasás és imádkozás megújít, lelkileg feltölt. Mert az Ige olyan, mint a forrásvíz, az élő víz, megeleveníti azt, aki iszik belőle. Ez a forrás ma mindnyájunk számára elérhető. Ne menjünk pocsolyákhoz, ne forduljunk pótszerekhez, hanem merítsünk az Ige forrásából, és megújulunk.

Izsák történetében azzal is szembesülünk, hogy bizonyos magatartásminták öröklődhetnek, ami a szülők életében előfordult, az megjelenhet gyermekeik életében is. Izsák Gerárban ugyanúgy a húgának mondta feleségét, mint apja, Ábrahám. Tehát ha nem beszélünk életünk buktatóiról, az élet veszélyeiről, ők is beleeshetnek ugyanabba a csapdába, meghozhatják ugyanazt a rossz döntést.  Izsákot is félelem motiválta, a félelem fontos tényező, aki azonban ismeri Istent, bízik Benne, tudja, hogy minden helyzetben Rábízhatja magát, az felszabadul. Saul katonáit lebénította a Góliáttól való félelem, mert nem látták Isten nagyságát, nem ismerték nevének hatalmát, Dávid azonban szabad volt a félelemtől, mert számára az Úr neve erőforrás volt. Korábbi élethelyzetekben is megtapasztalta Isten szabadítását, így most ezek a megtapasztalások teszik bátorrá, leleményessé, cselekvőkésszé.

Mivel Ábrahám nem mondta ezt el Izsáknak, ő is apjához hasonlóan viselkedett. Miért nem mondta el Izsáknak saját rossz lépését az apja? Valószínűleg szégyellte, nem akart a múltjáról beszélni, azonban a múltunkat, bűneinkkel együtt vállalnunk kell. Ne csak a mai életünket lássák, hanem merjük elmondani hibás lépéseinket is, úgy, hogy közben már rámutatunk Isten számunkra adott megoldására, szabadítására is. Ha ezt tesszük, Istenre figyelve elkerülheti a következő generáció azokat a csapdákat, amikbe mi beleestünk.

Meg kell még említeni, hogy Gerár királya azonban tanult a korábbi esetből, felismeri a szituációt, és látja, hogy Rebeka Izsák felesége, így aztán Izsák és Rebeka megtapasztalják az Úr oltalmát. Mi tanulunk-e a korábbi eseményekből, bukásokból, Isten figyelmeztetéseiből? Mert azért vannak a próbák, hogy megerősödve, tapasztalatokkal felvértezve jöjjünk ki belőlük.

A gonosz ki fog teljesedni, írja Pál apostol (2Thessz 2,6-12), de még nem tud kibontakozni, mert visszatartja, fékezi valami. Nem tudjuk pontosan, mire gondol itt az apostol, de azt látjuk, hogy a gyülekezetnek,  a hívő embereknek az elmúlt évszázadokban visszatartó hatásuk volt. Amíg jelen van Isten népe, nem tud teljesen elburjánozni a gonosz, mert az Úr tanítványain keresztül munkálkodik a Szentlélek. A legnehezebb helyeken is az evangélium hat, ha bekerül egy  közösségbe, úgy munkálkodik az Ige, mint a mustármag, először látni sem lehet, de átformálja szépen lassan azt a közeget. Még a legkegyetlenebb diktatúrákban is kifejti az Ige hatását. Még ott sem tud az Istenellenes ideológia mindent elborítani, mert jelen vannak a keresztyének, még ha elbújva, föld alatt is. Általuk azonban jelen van az Úr Jézus Krisztus, és munkálkodik.

Amíg jelen vannak az Úr tanítványai, lassabban burjánzik a rossz, fékeződik a sátán lendülete. Mi is azért vagyunk itt, hogy általunk feltartóztatódjon a gonosz uralma. Azonban ahonnan kiveszik az evangéliumot, feltartóztathatatlanul eláraszt mindent a bűn. Ma már ezt látjuk, az élet egyre több területéről kiszorul a krisztusi hit, ezzel egyenes arányban növekszik a gonoszság, a brutalitás, az önzés, a szeretetlenség. Mi azonban merjük vállalni Urunkat, és élni az Általa hozott életformát.

 Ó, Sion, ébredj, töltsd be küldetésed

1. Ó, Sion, ébredj, töltsd be küldetésed, Mondd a világnak: hajnalod közel! Mert nem hagy az, ki népeket teremtett, Senkit sem éjben, bűnben veszni el. Légy örömmondó békekövet, Hirdesd: a Szabadító elközelgetett!

2. Lásd: millióknak lelke megkötözve, Rabláncként hordoz sötét bűnöket; Nincs kitől hallja: Megváltónk keresztje Mily gazdag élet kútja lett neked. Légy örömmondó békekövet, Hirdesd: a szabadító elközelgetett!

3. Mondd minden népnek: elveszett juháért Mit tett a Pásztor - csuda szerelem - Földig hajolt a kárhozott világért S meghalt alant, hogy élhess odafenn. Légy örömmondó békekövet, Hirdesd: a Szabadító elközelgetett!

4. Küldj fiaidból, akik nemhiába Élvezik kincsed: Hirdessék szavad; Öntsd lelked értük győzelmes imába: Mindent, mit adtál, Krisztus visszaad. Légy örömmondó békekövet, Hirdesd: a Szabadító elközelgetett!

5. Ő visszajön, Sion, előbb, mint véled, Felfedi titkát minden szív előtt. Egy lélekért se érjen vádja téged, Hogy temiattad nem látta meg Őt. Légy örömmondó békekövet, Hirdesd: a Szabadító elközelgetett!

Isten áldásával.