Az Úr szava garancia

I

sten drága kegyelme, hogy a napunkat Vele kezdhetjük. Legyen ma is szívünkben hála azért, hogy kinyithatjuk Bibliánkat, és felfrissíthetjük általa szívünket és gondolatainkat. Az Úrral való közösség megújít és feltölt. Jó az Atyával együtt lenni, jó átélni szeretetét, megtapasztalni, hogy nyomorult bűnöst elfogad, törődik velünk napról-napra, mindez nem a mi kiválóságunk jutalma, hanem az Ő végtelen szeretete és irgalma.

Tehát ezt a mai napot is Vele kezdhetjük, Vele, Aki megalkotta ezt a világot (Példb 3,19-35). a szentíró bizonyságot tesz arról, hogy a föld Isten kezéből került ki, nem a véletlen játéka az élet, így jó kezekben tudhatjuk magunkat. Mivel az Úr alkotott mindent és Ő jó munkát végzett biztonságban érezhetjük életünket, akkor is, ha ez a világ nem tűnik biztonságosnak.  Gondoljunk az Úr Jézusra, Aki a háborgó tengeren is tudta, hogy az Atya kezében van az élete. Nem az elemek játékszere Ő, hanem a mennyei Atya gyermeke. Ezért tudott békésen aludni, miközben a tanítványok már a pusztulásra voltak felkészülve.

Salamon azt kéri, hogy soha ne tévesszük szem elől, hogy kicsoda a mi Urunk. Ne vegyük le Róla a tekintetünket. Ha látjuk Őt, ha mindenkor belé vetjük bizodalmunkat, nem csüggedünk el. Úgy kell járnunk az élet útját, végezni feladatainkat, intézni a különféle ügyeket, hogy közben el ne veszítsük Urunkat szem elől. Ki ne kerüljünk a háta mögül, mint Péter, mert akkor már emberek szerint fogunk gondolkozni, az ő véleményükhöz szabjuk magunkat, tanácsaik szerint cselekszünk. Akkor leszünk áldottak, ha mindenkor megmaradunk azon a csapáson, amit Ő tapos ki előttünk, hiszen arra hívott el, hogy mindenkor utána menjünk.

Hangsúlyozza fia számára Salamon a megfontoltságot. Vagyis azt kéri, hogy ne a hirtelen indulat vezesse, ne emberi természete szerint reagáljon, és különösen, ne hirtelen tegye azt, hanem merjen várni, elcsendesedni és az Úr előtt végig gondolni mindazt, amit mondani és tenni szeretne. A megfontoltság azt jelenti, nem azonnal cselekszem, hanem Isten Igéje alapján átgondolom a lehetőségeket, és azt választom, ami egyezik az Úr akaratával. Mai világunk annyira pörög, hogy elveszi a megfontolás lehetőségét. Mindenben azonnali döntést igényel. Mi magunk is már ehhez szoktunk hozzá, azonnal reagálunk, igyekszünk kihasználni a kedvező lehetőségeket, de nem gondoljuk végig, hogy hosszú távon helyes-e, amit teszünk. Nem gondolunk tetteink következményeire, azonban ezt nem lehet figyelmen kívül hagyni.

Aki az Úrra figyel, és szavát komolyan veszi, biztonságban járhat utain, lábait nem üti meg – mondja a szerző. Azonban ez nem azt jelenti, hogy soha nem kerülünk szembe akadályokkal, hogy mindig minden azonnal elrendeződik, hanem azt jelzi, hogy a nehéz helyzetekben sem vagyunk magunkban, hanem bízhatunk az Úrban. Igen bízhatunk benne, mert Ő soha nem hagy cserben. Tombolhat vihar körülöttünk, de a viharban is megmarad a békességünk, mert tudjuk, semmi nem történhet velünk az Ő akarata nélkül. Ha az Úr kijelentette, hogy terve van velünk, ha tudom, mi a Tőle kapott feladatom ne féljek, bárhogy tombolnak is az emberek, és az elemek körülöttem, mert amíg el nem végzem, amivel Uram megbízott, addig semmi nem pusztíthat el. Ezt látjuk Pál apostol életében is. Lisztrában megkövezték, tanítványai is azt gondolták, meghalt, de mégsem, mert még nem végezte el küldetését (ApCsel 14,19-20). Korinthusban ezt mondja az Úr Pálnak: „Ne félj, hanem szólj, és ne hallgass: mert én veled vagyok, és senki sem fog rád támadni és ártani neked, mert nekem sok népem van ebben a városban” (ApCsel 18,9-11). Ezt követően pedig megerősödik benne, hogy még Rómába is el kell jutnia, oda is vinni kell az örömhírt. Mindezek erősítsenek minket is abban a tudatban, hogy amíg azt tesszük, amit az Úr mond, és ott vagyunk, ahová küld, senki és semmi nem árthat nekünk. Vegyük komolyan, hogy az Úr szava garancia, amit mond, az úgy is van. Mi pedig már azt is tudjuk, hogy amikor a halál bekövetkezik, az sem pusztít el, hanem Hozzá visz közel. Ezért vessük el a félelemnek minden ágát, és bízzuk Rá magunkat.

Ha bízunk Benne és elfogadjuk útmutatását, megőriz a csapdától, magunk nem tudjuk kikerülni, de ha Ő vezet biztonsággal érhetünk célba, még a taposó aknák közt is.

Bizony Efézus kemény terület volt. Gazdasági és vallási központként működött, Artemisz istennő templomára pedig az akkori világ egyik csodájaként tekintettek. Ez a templom a pogány erkölcstelen kultuszok központja is volt. Itt mindent megkapott a bűnös emberi természet. Amikor azonban Pál szívében megérkezett ebbe a városba az Úr Jézus voltak, akik meglátták, hogy a Krisztus követés az igazi érték. Felismerték, hogy a pogány és ördögi szokások föléjük kerekedtek, lelkileg és anyagilag is kihasználták őket. Krisztus nem kihasznál, hanem inkább a saját életét áldozta oda a kereszten, azért, hogy ők is teljes értékű és szabad életet élhessenek.

Azonban nem mindenki örült az evangéliumnak, az Ige életet átformáló erejének. A pogány kultusz sok embernek biztosított megélhetést, hiszen a templom és az istennő szobrát árulták az embereknek. Korábban láttuk, hogy amikor megnyílt a szív Jézus előtt nagy változáson mentek keresztül, az addigi számukra sokat jelentő, de most értékét vesztett szokásoktól, szobroktól és könyvektől megszabadultak. Már nem volt szükségük a szobrocskákra, mert nekik Krisztusban volt az életük elrejtve, Tőle kaptak békességet és oltalmat. Így azután már az eddigi kellékeket nem vásárolták és ebből kifolyólag az ötvösök forgalma visszaesett. Ezért támadást intéztek Pálék ellen. Krisztus jelenléte rontja a gonosz üzletét, csökkenti rabszolgái számát, ezért támadást indít. Azonban Pál itt is megtapasztalja az Úr oltalmát. Amennyiben mi is visszük szívünkben az Urat, megtapasztalhatjuk az életek átalakulását. Ha ez megtörténik, támadásban is lesz részünk, de ne féljünk, mert nagyobb az, Aki velünk van, mint az, aki ellenünk.

Csak nyisd ki a szíved

1.  

Csak nyisd ki a szíved, és sose félj, mert él az Úr!

Csak nyisd ki a szíved, s kérd te is Őt, hogy Ő legyen Úr!

2.  

Az Úr áldása van teveled és békesség.

Az Úr áldása van teveled és békesség.

3.  

Salom haverim, salom haverim, salom, salom!

Löhitraot, löhitraot, salom, salom!

Isten áldásával.