Remény

T

egnapi igénkben azt hallottuk, hogy nem csupán a szerző szól hozzánk, hanem rajta keresztül az élő Isten. Neki van számunkra mondanivalója. Így ma fogadjuk meg tanácsát és hajtsuk oda füleinket az igéhez. Hajtsuk oda a szívünket és kérdezzük, mit mond nekem mára az én Gazdám. A Bibliaolvasásnak ez a lényege, mindig keressem, mit mond személyesen nekem az én Uram. Milyen útmutatása van számomra, mit vár tőlem?

Ma a csábítóerőkre és a nekik való ellenállásra hívja fel figyelmünket (Példb 5,1-14). Vannak olyan erők, amelyek le akarnak téríteni a keskeny útról, el akarnak szakítani az Úrtól. A sátán mindent megtesz, hogy szétrombolja az Úr Jézussal való kapcsolatunkat. Ő nem adja fel soha, nem mond le rólam soha.  Ehhez megpróbálja felhasználni a másik nemhez fűződő viszonyunkat. Bizony a két nem kapcsolatába a gonosz sok csapdát rejt el. Ezekre kívánja Salamon felhívni a figyelmünket. Már a fiatalt igyekszik elterelni annak a társnak a megtalálásától, akit az Úr szán neki. Ha ez nem sikerül utána sem adja fel, megpróbál betörni a kapcsolatokba, jobbnak tünteti fel azt ami kívül van, mint ami a házasságban található.

Igénk rámutat, hogy mindig a kapcsolatfelvételen keresztül indulnak ezek a dolgok. Tehát meg kell gondolni azt is, kivel állunk szóba. Mert amikor elindul egy beszélgetés nehéz kilépni, nehéz megszakítani. Tehát mindenkor ügyelni kell szavainkra, és magatartásunkra, hogy általuk nehogy megtévesszünk másokat.

Az Ige úgy mondja, a más asszonya. A teremtéskor azt mondta az Úr Ádámnak, adok neked hozzád illő segítőtársat. Ez a segítőtárs Éva, vagyis Éva volt Ádám asszonya, rajta kívül minden nő más asszonya volt. Így van ez Isten terve szerint ma is. A mi asszonyunk, férfink az, akit Isten társként adott számunkra, egy örök életre. Ő a miénk, a többi férfi és nő, a másé, ezért távol kell magamat tartani tőlük.

Salamon rámutat, hogy mindig az ilyen kapcsolatoknak a végére figyeljünk. Ne engedjük a kezdeti színméztől megtéveszteni magunkat.  Salamon nagyon jól tudta ezt, mert Dávid is elvette a más asszonyát, de meg voltak a keserű következményei. Gyilkosságba sodródott, majd meghalt az első gyermek, de a többi gyermekei közt is viszályok alakultak ki. Fellépett köztük a féltékenység, mert mindegyik azt gondolta Dávid a másik gyermekét szereti jobban. Dávid élete is a végére keserű üröm lett, hiszen saját fiai lázadtak fel ellene. Mennyi vér és könny hullott Dávid családjában, azért mert a más asszonyára szemet vetett. Figyeljünk mindig az Úrra és becsüljük meg azt az ajándékot (társat), akit kaptunk. Tegyünk meg mindent azért, hogy ne a más társa legyen vonzó a mi férjünk, vagy feleségünk számára, hanem vonzza őt a mi szívünk szeretete, hűsége, és az Úr jelenléte.

Aki be akar törni az életünkbe, házasságunkba az nem az élet ösvényét járja, és minket is le akar róla téríteni. Azonban ha az Úr Jézus lábnyomát követjük meg tudunk maradni a helyes úton. Jézus tanítványainak nagy a felelőssége, mert ők ismerik a keskeny utat, annak Pásztorát, tudják mi az Úr akarata, ezért nekik kell mindent megtenni, hogy elkerüljék a téves utat. Aki nincs hitben az nem is tudja, hogy rossz úton jár. Különösen ma nem, amikor már természetesnek veszik a kapcsolatok felbomlását, sőt már úgy állnak hozzá, hogy majd egy másik kapcsolatban megkeresik, azt, ami ebből kimaradt. Isten azonban egy társat készített számunkra, vele szolgálhatjuk Urunkat. Ennek a kapcsolatnak a megélésére pedig a házasságot adta a ma embere számára.  Nincs más, és nincs jobb formája a nő és férfi kapcsolatának a kibontakoztatásához, mint a házasság. Ezen van az Úr áldása is. Valamikor volt egy reklám, ami így szólt, törődjön többet egészségével. Ma így szól az üzenet: törődjünk többet házasságunkkal. Törődjünk többet az Úrral való kapcsolatunkkal, hiszen az Ige az Istennel való kapcsolatot gyakran a házassághoz hasonlítja. Akinek nincs a földön társa, az sincs egyedül, mert ő is Krisztus menyasszonya. Aki átadta az életét, Jézus menyasszonya. Az a feladatunk, hogy hűek legyünk Hozzá. Ápoljuk a Vele való kapcsolatunkat, fordítsunk elég időt Őreá. Mert minden kapcsolat egészsége a ráfordított időn alapszik. Gondoljuk végig, mennyi időt szánunk egy nap Jézusra és mennyi időt szánunk házastársunkra. Vizsgáljuk meg, hogy kire jut több idő, munkánkra, kedvenc dolgainkra, vagy az Úr Jézusra és a házastársunkra, gyermekeinkre?

Tegnap láttuk Isten alakította Pál útvonalát, nem tudott arra menni, amerre tervezte, hanem Tróászba jut el. Itt van még feladata, itt kell még itt megélniük az Úr Jézus Krisztus hatalmát. Minden tanítványnak meg kell látni, hogy ki is az ő Ura. Ki az, akiben hisznek? Tróászban nem rendkívüli esemény során élnek át csodát, hanem az istentiszteletbe beágyazva. Egy fiatal elalszik, leesik az ablakból, meghal. Pál lemegy hozzá és és élve adja nekik vissza. Jézus, mint halál fölötti Úr mutatkozik be a számukra. Meg láthatjuk, hogy mindenütt, még a halál árnyéka völgyében is bizton van az életünk az Ő kezében.

Az is különös üzenet, hogy valaki elalszik az igehirdetés közben (nem mai probléma), és az Úr ebből is jót hoz ki. Sőt ez által egy életre szóló üzenetet vés a szívébe. Úgy szólítja meg, hogy ezt nem felejti el soha. Az egyik üzenet lehet, hogy felismeri Jézus hatalmát, amely nagyobb még a halálnál is.  Ezt követően Eutikhosz számára nem kell bizonygatni, hogy Jézus Isten, saját életében megtapasztalta. Bizonyára, hálás, tele van a szíve örömmel és csak neki akar szolgálni.

A másik üzenet, fel kell ismerni, hogy életével az Úrnak terve van. Halott maradhatott volna, de az Úr könyörült rajta. Meg kell látni, hogy élete ajándék, bizonyára ezt az újból megnyert életet felajánlja az Úr szolgálatára.

Amit még meg láttam ebben a történetben, hogy Eutikhoszt halottnak látták a jelenlevők, Pál azonban látta, hogy a lelke benne van.  Vagyis Pál nem azt látta, amit mások, ő nem a halált, hanem az életet fedezte fel, amely Jézusban jelen volt. Így nem vált reménytelenné. Mi gyakran az első benyomás alapján hozzuk meg a véleményünket, így nyilvánítjuk reménytelennek a másikat, gyülekezetünket és egyházunkat is. Pál szemeivel látva reménység gyúlhat a szívünkbe, lelke benne van, lehet még kezdeni vele valamit. Ha a mi számunkra lehetetlennek tűnik is, az Úr számára nem. Már az Ószövetség is felteszi a kérdést, „Van-e valami lehetetlen az Úr számára?” (1Móz 18,14)? A választ pedig az Úr Jézus adja meg a számunkra. „Ami lehetetlen az embereknek, az Istennek lehetséges” (Lk 18,27).

Teremtő Istenünk

1. Teremtő Istenünk,  Édes Atyánk nékünk! Hatalmas vagy, Irgalmad nagy: Ínségemben, Szükségemben, Kérlek, engem ne hagyj!

2. Szívem benned bízik, :/: Hozzád fohászkodik; Nézz csendesen, Kegyelmesen, Fájdalmimon, Bánatimon Könyörülj kegyesen.

3. Tudom, hogy kegyelmed :/: Enyhít mindeneket, Bús szíveket, Sebeseket, Szegénységben, Betegségben ellankadt fejeket.

4. Jelen van az idő, :/: Hogy te, jó segítő, Meghallgatod Siralmimat, Nékem adod Tanácsodat, Mert tudod sorsomat.

5. Megváltó Istenünk, :/: Szabadító Urunk: Vagy paizsom, Fő orvosom, Reménységem, Idvességem És gyönyörűségem.

6. Azért, ó, Jézusom, :/: Legbölcsebb orvosom, Siess, siess, És lelkemnek Segítője Légy testemnek, Megepedt szívemnek!

7. Nálad lehetetlen, :/: Tudom, semmi sincsen. Nyújtsd kezedet: Bús szívemet, Erősítsd bágyadt lelkemet, Mert áldlak tégedet.

8. Szent Lélek Istenünk, :/: Vigasztaló Urunk: Bátoríts meg, Oltalmazz meg, Igaz hitben, Szerelmedben Minden jókkal áldj meg!

9. Keresztemben tűrést, :/: Adj boldog szenvedést, Hogy abban ne Zúgolódjam, És búban ne Tántorodjam, Hozzád folyamodjam.

10.               Légy erős gyámolom, :/: Csak rád támaszkodom. E világi Életemben, Halálom után mennyégben Véled legyek, Ámen.

Isten áldásával.