|
A
|
zt láthatjuk,
hogy nem könnyű hívőként megállni Dánielnek a helyét (Dán 6,1-18). Már a harmadik
király, akinek szolgál, és egy másik birodalom, amelynek a területén él. Minden
megváltozhat körülötte, ő mégis megmarad embernek, Isten gyermekének. Nem a
személyes érdekek vezetik, hanem az Úrnak való szolgálat. A földi király
szolgálata közben soha nem feledkezik meg, a mennyei Királyról. Mindenkor
tartja Vele a kapcsolatot.
Azonban a környezet soha nem könnyű, mindig meg kell harcolni az
ellenfelekkel. Dániel tapasztalja, hogy a birodalomváltás, az uralkodó csere
ellenére is sok minden marad a régiben, mert az emberek ugyanazok. Rendszerek
változhatnak, de a bennük élő ember szíve változatlan marad. Szembe kell nézni
az irigység és a gyűlölet minden formájával, ám ő nem hátrál meg, hanem hűségesen
szolgálja Istenét.
A közeg, amelyben él, a kollégák széles csoportja nem tudja elviselni
Dániel sikerét. Nem képesek elviselni, hogy nem ők, hanem egy zsidó, egy hívő
ember kapja meg a legmagasabb tisztségét. Keresik azt a felületet, amin
keresztül támadhatják, mivel a munkájában nincs hiba, a hitén, vallási
gyakorlatán keresztül igyekeznek támadni. Az ellenség mindig tettre kész, a
rosszindulatnak vannak ötletei, így most is megtalálják, hogyan lehet Dánielt
eltávolíttatni. Rendeletet adatnak ki a királlyal, amelynek értelmében csak
hozzá lehet imádkozni. Tudják, hogy társuk az élő Istent imádja, és bálványokat
nem tisztel. Ismerik hitgyakorlatát is. Ez azt jelenti, hogy Dániel nyíltan
vállalta hitét, soha nem rejtette el, Istenben való bizalmát.
A király nem tudta, hogy ezt a törvényt Dániel ellen akarják
felhasználni. Lám még egy törvényt is lehet valaki ellen, és nem valakiért, nem
a közösség javáért létrehozni. Ilyen a szívünk, mindig valaki ellen akar
tevékenykedni, mert azt gondolja, a másik akadálya a boldogulásomnak, ezért meg
kell tőle szabadulni. Az Úr Jézus soha nem a másik ellen, hanem mindig az
emberért tevékenykedett. Azonban Őt is eltávolították. Milyen szomorú, amikor
Isten jelenlétét akarja az ember megszüntetni, azonban Őt nem lehet eltávolítani.
Dániel is értesül a király rendeletéről, ám ez őt nem befolyásolja, hitét
ugyanúgy gyakorolja, mint korábban. Még csak az ablakot sem csukja be. Ez úgy
megragadott engem. Nem törődik senkivel, nem figyel másokra és nem fél. Miért?
Mert amikor megtudja miről van szó, nem lesz ideges, nem kapkod, hanem azonnal
leborul az Úr elé, és könyörög Hozzá. Nem tudja semmi nyugalmából kibillenteni,
mert ismeri az Urat, erőt merít a három ifjú történetéből, és hiszi, hogy Isten
ennek a helyzetnek is Ura. Nála van megoldás.
De ha oroszlánok elé kell kerülnie, Istenért azt is vállalja. Dániel nem
ingadozik hitében, nem azt nézi, mit veszít, hanem azt mit nyer ha az Úrhoz hű
marad. Csodálatos, hogy ebben a
helyzetben nem a pozíció megtartásán, önmaga megvédésén munkálkodik, hanem
teljes mértékben az Úrra bízza magát.
Dániel olyan pozícióban volt, hogy bemehetett volna a királyhoz, védhette
volna magát, vagy egyszerűen bevádolhatta volna ellenfeleit, nem tette. Semmit
nem tett önmaga megmentése érdekében. Vállalta az Urat, tudta, hogy magatartása
bizonyságtétellé válik. Az Úr Jézus alakja tűnik fel előttünk, Aki szintén nem
tett semmit önmagáért, vádlói, bírái, gyűlölői előtt, hanem ebben a helyzetben
is értük könyörgött.
Dániel szó nélkül elfogadja, ami történik. Nem rendez jelentet és így a
verembe kerül. Hiszi, hogy Isten Úr az oroszlánok fölött is. Ő ne csak a szoba
falai között hisz, hanem a király előtt, és a verem szélén is. Mert nem nagydolog
elrejtőzve hinne, megmaradni a hűségben. Hitünk szilárdsága mindig a verem
szélén derül ki.
A király sajnálja Dánielt és rábízza Istene hatalmára. Szinte kéri, hogy
az az Isten akiben Dániel bízik mentse meg őt. És Isten válaszol erre az
imádságra. Aki kéri a szabadítást megtapasztalja azt.
Jézus életében azonnal meglátszik, hogy Ő felülről, az Atyától jött. Nem
rivalizál Jánossal, hanem elmegy arról a vidékről. Számára a szolgálat nem
rivalizálás, nem harc a lelkekért, ő nem a kézfogást számolja, nem a
statisztikákat készíti, hanem viszi az életet.
Ő egészen más, mint mi. Nem kerüli ki Samáriát, nem megy el azok mellett,
akikkel a zsidók haragban álltak. A haragosok számára felkínálja a békülés, a
megtérés lehetőségét. MI se kerüljük el azokat, akiket eddig elkerültünk,
akikről meg volt a véleményünk. Menjünk feléjük és láttassuk meg Isten
országát.
Jézus is elfáradt és ezt vállalja is. Nem tesz úgy, hogy az Isten Fia nem
fáradhat el, hanem leül és pihen. Ezzel is lehetőséget kínál az ottaniaknak az
új életre. Jákób forrása üzenet is, elmondja, hogy Jézus érkezésével, egy új
kiapadhatatlan forrás érkezett a földre. Aki új életre vágyik, aki lelki
szomját véglegesen csillapítani szeretné, az ennél a forrásnál teheti meg.
Jézus azért ül le a forrásnál, mert vár egy kiszáradt életű asszonyra.
Jézus most ránk vár. Azt várja, induljunk el ma is felé. Menjünk Hozzá és
kérjük Tőle az élő vizet. Lássuk meg szükségünk van Rá, mert nélküle kiszárad
az életünk. Mi már sokat tudunk az Úrról, ne féljünk, hanem alázattal,
életünket feltárva jöjjünk, szólítsuk meg és kérjük az áldott vizet.
Jöjj el az élet vizéhez
1.
Jöjj el az élet vizéhez,
Nélküle szomjas a szív!
Átok alól szabadulsz itt,
Hű Urad Ő, aki hív.
Jöjj hát, siess! Jöjj, vár reád
Béke a földön, az üdv odaát!
Itt van az élet, a forrás!
Nincs sehol és soha más!
2.
Jöjj újulásra, e vízben
Új a hit és szeretet.
Eltűnik itt, ami régi,
S kezded az új életet.
Jöjj hát, siess! Jöjj, vár reád
Béke a földön, az üdv odaát!
Itt van az élet, a forrás!
Nincs sehol és soha más!
3.
Jöjj hát az élet vizéhez,
Jézus kínálja neked,
S árad az élet belőled,
Kútfeje lesz a szíved!
Jöjj hát, siess! Jöjj, vár reád
Béke a földön, az üdv odaát!
Itt van az élet, a forrás!
Nincs sehol és soha más!
Isten áldásával.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése