Aki keres, az talál

A

z ötödik fejezetben a kereső embert látjuk, azt, aki keresi a társat (Énekek 5,1-19). Keresi azt a személyt, aki Isten ajándéka a számára. Azt látjuk igénkben, hogy kitartóan keres a menyasszony. Nem adja fel, amikor odaér a házhoz, de nem találja szerelmesét. Kitartóan tovább keres - a kapcsolatok fontos eleme a kitartás. Semmi nincs azonnal, meg kell tanulni keresni és várakozni. Itt a menyasszony áldozatot is kész vállalni, csakhogy találkozzon a vőlegénnyel. Akivel találkozik, annak a szerelmese szépségéről beszél. Csodálatos, mennyire tökéletesnek látja a másikat. Pedig voltak neki is hibái, de nem azokra fókuszál, hanem a pozitívumokra. Ez fontos a számunkra is, lássuk meg egymásban a pozitívumot, merjük belelátni a tökéletest. Mert amit belevetítünk a másikba, az valósággá válhat. Jézus Pétert már akkor kősziklának látja, amikor még csak egy kis kavics.  De az idő múlásával kőszikla lesz belőle. Amit az Úr belelát, azt véghez is viszi, mert Neki van hatalma azt a jót kiformálni.

A menyasszony el tudja mondani az őt kérdezőknek, mi a szerelmese szépsége, értéke, mi teszi őt különbbé a szemében. Jó, ha mi is megfogalmazzuk társunk, gyermekeink, a ránk bízottak értékeit. Lehet ebben magunkat gyakorolni. Keresem, mi az, ami értékes, mi az, ami számomra mindenkinél különbbé teszi társamat.

Ennek az Igének az olvasása arra is rámutat, hogy így lát minket az Úr. Nem a hibáinkat, bűneinket tartja számon, hanem meglátja és meg is jegyzi pozitív értékeinket. A Jelenések könyvében láthatjuk, hogy a hét gyülekeztet számára küldött levélben kiemeli a címzettek pozitív dolgait. Meglátja és értékeli mindazt, amit Érte és az Ő nevében tesznek. A hiányosságok megemlítése mindig a dicséretek után következik. Ezzel az Úr számunkra is utat mutat, legyen ez a követendő példa, előbb a jó, és csak azután a hiányosság.

Csodálatos, ahogyan kibontakozik előttünk ennek a két embernek a kapcsolata, és  kiteljesedik az egymással való találkozás örömében (Énekek 6,1-10). Megragadó, ahogyan egyre jobban megismerik egymást, és ezt is meg is tudják vallani. Egyre több szépséget tud mondani a vőlegény menyasszonyáról. Ahogyan múlnak az évek, úgy telik meg tartalommal a házasság, úgy fedezünk fel egyre több értéket egymásban. Azonban ez sem megy magától, hanem gyakorolni kell benne magunkat. Tudatosan kell felfedezni a jót. Bizony, gyakran a rossz meglátásra specializálódunk, sőt, nem csak meglátjuk, hanem gyűjtögetjük. Pedig Isten arra tanít bennünket, hogy a vétket, a rosszat ne gyűjtsük össze, hanem adjuk át Neki, majd bocsássunk meg egymásnak, vagyis dobjuk a tenger mélyére. Ennek az éneknek a szerzője szerelmesének a szépségéből, jó tulajdonságaiból készít kiállítást, azokat mutatja be a számunkra. Mi is készítsünk a jóról, a szépről bemutatót, a rosszat pedig töröltessük el Krisztus vére által.

A hatodik fejezetben látjuk meg a keresők beteljesedését, mert a Szentírásban ígéretet kapunk arra nézve, hogy aki keres, az talál. Aki az Urat keresi, Rá fog találni, mert mindenki, aki igazán hívja, megtapasztalja segítségét és nagy kegyelmét. Amennyiben a mindennapi dolgainkban kitartóan keressük Urunkat, megtaláljuk. Megtaláljuk a kérdéseinkre adott feleletét - azért kaptuk az Igét, hogy Benne rátaláljunk a válaszokra, és vezetést nyerjünk.

Ahogy az eddigi hatalom megbukott, úgy Babilon is összeomlik (Jel 18,1-20). Elbukik az a gazdasági és politikai rendszer, amely szembeszáll Istennel, és az embereket magához láncolva fordítja őket szembe az Úrral. Isten mindig keresi a bűnös embert. Minden korban, minden rendszer uralma alatt szólongatta az ott élőket. Urunk mindent megtesz azért, hogy ne tudjon az adott hatalom megtéveszteni, és ha mégis sikerült neki, akkor azon fáradozik, hogy mégis megtaláljuk az Isten országába való utat. Mert az életünk Isten országában kerül a helyére, és ott teljesedik ki. Az általunk létrehozott birodalmak és rendszerek tönkreteszik, rabszolgává süllyesztik az embert. Azonban mindennemű szolgaságból az Úr Jézus Krisztus tud megszabadítani.

Megdöbbentő, ahogyan siratják Babilon elestét azok, akik belőle éltek, akiknek hasznot és jólétet biztosított. Ennél is megrázóbb, hogy ez a gazdasági rendszer, a minél többet akarás vágya, a pénz és a hatalom dicsőítése, mennyire vakká tette őket. Nem vették észre, hogy közel van az összeomlás, ezért hirtelen tört rájuk. De vajon mi észrevesszük-e a világ veszélyeit, meglátjuk-e, hogy ez a pénzre és hatalomra épített rendszer összeomlóban van?

Jó látni, hogy gyermekeit figyelmezteti az Úr. Hiszen hívők is éltek Babilonban, mert a világból ki nem mehetünk, de figyelhetünk Urunk szavára. Amikor Ő szól: menjetek ki belőle, én népem, hallgatunk-e a szóra? Vagy már annyira hozzánőtt a szívünk a világhoz, a jóléthez, hogy el sem tudjuk képzelni, hogy mindez megváltozhat? Amiben felnőttünk, amit megszoktunk, az egy pillanat alatt semmivé válhat. De fel vagyunk-e erre készülve?

Milyen nehezen mozdult meg Lót családja is annak idején, egyszerűen képtelenek voltak felfogni, hogy minden megváltozhat egy szempillantás alatt. Lót feleségének a szíve Sodomához kötődött, nem bírt tőle elszakadni, ezért hátrafordult és sóbálvánnyá változott. Kihez, mihez kötődik a szívünk? El tudunk-e szakadni a világ javaitól, és megelégszünk-e Isten országa gazdagságával? Milyen jó, ha szívünk szabad, ha az Úrban leli örömét, és Benne találja meg gazdagságát.

'Imádkozzatok és buzgón kérjetek!'

1. 'Imádkozzatok és buzgón kérjetek!' Bűnös voltunkért, Uram, ó, ne vess meg! Tiszta szívet és Szentlelket adj nékünk, Hallgass meg Fiad nevébe', ha kérünk.

2. 'Keressetek buzgón és megtaláltok!' - Téged keresünk, Uram: hogy bűn s átok Erőt ne vegyen mirajtunk, légy nékünk Égi utunk, igazságunk, életünk!

3. 'Zörgessetek buzgón Isten ajtaján!' - Elfáradtunk, Uram, e világ zaján; Ó, nyisd meg az égi béke szép honát, Add, hogy zenghessünk örök halleluját!

Isten áldásával.