Aratás

M

ikeásnál is, mint minden prófétánál az ítélet után felhangzik a kegyelem szava (Mik 5,1-15). Mert az Úr irgalmas és nagy kegyelmű, nem akarja népének pusztulását, csak azt, hogy megtisztuljon szívében és megtérjen. Nem is akárhogyan szólal meg a kegyelem hangja, hanem az eljövendő Messiás uralmát vázolja fel, ezáltal a jövendő ad nagyszerű ígéretet. A nyomorúság közepette reményteljessé válik a jövendő. Krisztussal nagy magasságokba emelkedhet az ember, Isten népe. Megtudjuk, hogy szükségünk van a Megváltóra, mert nélküle igazán nem tudunk azok lenni, akiknek az Úr gondolta életünket, és akiknek szeretne látni minket.

A nagy, a csodálatos uralkodó Júda legkisebb nemzetségéből fog származni, ezáltal is hangsúlyozza, hogy Isten más szempontokat tart fontosnak, mint mi. Ő nem a testi erőt, a származást, hanem a szív készségét figyeli. Lehet valaki lenézett és megvetett, de az Úr szemében megbecsült. Ő a kicsik által is hatalmas dolgokat visz végbe. Dávidot is kinevették, lenézték testvérei, amikor megjelent a harcmezőn, ám mégis általa adott hatalmas szabadítást az Úr. Te se keseredj el, és ne is hasonlítsd magad másokhoz, hanem állj mindig az Úr rendelkezésére. Szánd magad oda az Ő szolgálatára, és így neve és ereje által nagy dolgokra leszel képes.

A Krisztus mindeneknél hatalmasabb lesz. Már jelen volt a kezdeteknél, vagyis Istentől származik, mi már tudjuk, hogy Ő nem más, mint az Úr Jézus Krisztus. Valóban beteljesítette mindazt, amit leírt Róla a próféta. Ő szabadítja meg népét, és Ő ad szabadítást ma is mindenféle megkötözöttségből. Jézus eljött a világba, és Általa megláthattuk, hogy szükségünk van Rá, mert nem tudunk szabadok lenni, dacára a rengeteg véres szabadságharcnak. Nem tudunk szabadok lenni, mert elsősorban a bűn és önmagunk rabjai vagyunk. Csakis Ő képes megszabadítani mindazokat, akik segítségül hívják, és akit Ő megszabadít, az valóban szabaddá válik. Ez a szabadság pedig az Úr követésében valósul meg. Az a szabad, aki Őt szolgálja, Őt követi.

Az Úr erejével legeltet, a pásztormotívum is előjön, Ő a jó pásztor, Akinél jó helyen, biztonságban vannak a juhok. Ő a mi békességünk. A Pásztor mellett biztonságban van a nyáj, és végre békességben élhet. Jézus hozza el számunkra az igazi békességet, ne keresd tovább, hanem jöjj Hozzá. Nála van a béke, nélküle az emberiség nem jut el igazi békességre, bárcsak felismernénk és végre befogadnánk a szívünkbe. Ha ez megtörténik, békességünk lesz Istennel és önmagunkkal is.

Nem mindenki fog az Úr nyájába tartozni, csak egy kis maradék, de az minőségi közösséggé válik, olyan lesz, mint a harmat, mint zápor a fűnek. Igen, az Úr népe minőségileg más, ez a minőség felüdít másokat, vonzza a szíveket. Mert mindenki minőségre vágyik, és mégis elromlik az élet. Elromlanak a kapcsolatok, megromlik körülöttünk minden. Miért? Mert nem jó helyen keressük a minőséget. Jézus kiváló életet élt - amennyiben Hozzá jövünk, a mi életünk is minőségi változáson megy keresztül. Alkalmassá teszi rá a szívünket, és olyan úton vezet, olyan tanácsokkal lát el, ahol ez az élet végbe mehet. Azért is emelkedik ki a tömegből ez a maradék, mert a többséggel ellentétben nem emberekben reménykedik, nem tőlük várja a jobbat, hanem az Úrban bízik, Tőle várja a változást, a segítséget.

János látja a mennyei aratást, ahol nem kenyeret, hanem búzát aratnak, az Úr ítélete megy végbe (Jel 14,14-20). Régen várták az aratást, mert az kenyeret, és így életet, jövőt jelentett. Ez az aratás is elhozza a jövőt, mert a kezdetek eljutnak a véghez, a beteljesedéshez. Nemcsak vetés történt, hanem lesz aratás is. Nemcsak hull az Ige reménytelenül, hanem igenis van reménység, hogy eljön a termés és az aratás ideje.

Az Isten népe, a szenvedő Egyház számára van reménység, nem hiába szól az Ige, hull a mártírok vére, mert el fog jönni ez a nap. Eljön az idő, amikor az emberiség megítélteik. Ma még komolyan vehetjük az igehirdetést, ma még beérhet az elhintett mag, és ezért imádkozhatunk is. Ma is sok helyen válnak mártírrá Jézus tanítványai. Mártírnak lenni azt jelenti, mint az első tanítványok, például István életében: a Jézusról való bizonyságtételéért életével fizetett.

A Jelenések könyve reménységet ad számunkra a jövőre nézve, meglátjuk, hogy célba ér az élet, a történelem. Nem hiábavaló a hűség, a hitben való kitartás és a bizonyságtétel. Ha ma nem is mindig látjuk mindezeknek eredményét, egyszer eljön az aratás, a célba érés ideje.  Ez az Ige is a kitartásra bátorít. Ne adjuk fel a gonosz elleni küzdelmet, ne fáradjunk bele az Ige hirdetésébe, és a jó cselekvésébe, mert a látszat ellenére is van értelme.

Lelkem drága Jézusa, Hozzád hajt a félelem

1. Lelkem drága Jézusa, Hozzád hajt a félelem, Míg üvölt a habtusa, S nő a vész a tengeren, Rejts el, rejts el, itt ne hagyj, Míg eláll a fergeteg; Biztonságos révet adj, S majd fogadd el lelkemet.

2. Nincs nekem más enyhelyem, Szívem Téged hív s keres, Ó, maradj itt, Mesterem, Őrizz, adj erőt, szeress! Véled állom a vihart, Hit s erő Te vagy, Te Szent, Szárnyad árnyával takard Fejemet, a védtelent.

3. Csak Te kellesz, én Uram, Benned mindent meglelek; Támogasd, ki elzuhan, Gyógyítsd meg, ki vak s beteg. Szent szavadra hallgatok, Tévedés az én bajom, Én hamisság s bűn vagyok, Te igazság s irgalom.

4. Kegyelem vagy, égi jó, Mely minden bűnt eltörül, Hagyd, hogy gyógyító folyó Tisztogasson meg belül. Élet-kút vagy, lüktetés, Vízmerítni drága hely, Ó, buzogj fel bennem és Öröklét felé emelj.

Isten áldásával.