Új Jeruzsálem

R

ámutat a prédikátor annak fontosságára, hogy nem mindegy, kit vagy mit szeret az ember, mire irányulnak gondolatai, mi határozza meg életét (Préd 5,9-20). Meglátta, hogy sok embernek a szíve a pénzhez, a gazdagsághoz rögzül. A pénz azonban függővé tesz, átveszi az irányítást, és nem tud megelégíteni, sosem elég belőle. A szívünknek az Úrral való élő kapcsolatra van szüksége, amennyiben Ő tölt be, Rá irányulnak gondolataink és vágyaink, az életünk kiteljesedik. Ha az Úrhoz rögzülünk, ha Ő vonz, szabaddá válunk a szenvedélyektől, és minden a helyére kerül. Az Úr Jézus rámutat: a földi kincsek tönkremennek vagy elrabolják őket, máséi lesznek, mindig nyugtalankodunk miattuk. Vannak azonban mennyei, örökkévaló kincsek és értékek. Ezekért fáradozzunk, ezeket tegyük az első helyre (Mt 6,19-20).

Minden rossznak oka a pénz szerelme, írja Pál apostol (1Tim 6,10) - bizony, sok rossz származott már a pénzhez való helytelen viszonyból az emberekre.  Bizony, sok nyomorúság származik az egész világra a pénz imádásából, mert vannak, akik túl jól élnek, és vannak éhezők. Igazságtalan világban élünk, mert nem ismeri a világ az Igazságot. Krisztus az igazság, az Ő munkája nyomán lehetünk énközpontú emberekből Krisztusközpontúvá. Ha Ő a középpont, a pénzhez és az emberekhez való viszonyunk is megváltozik.

Fontos igazságot látott meg Salamon, olyat, ami minden emberre vonatkozik. „Ahogyan mezítelenül jött ki anyja méhéből, mezítelenül megy el, úgy, ahogy jött” (15). Ennek ellenére sokan úgy élnek, mintha ez rájuk nem vonatkozna. Pedig jó szembenézni azzal a valósággal, hogy mindent itt hagyunk, amiért fáradoztunk, amit gyűjtöttünk. Kedvenc vagy a mai korban nélkülözhetetlen eszközeink is itt maradnak.  Mindent itt hagyunk, mert a határon semmi nem mehet át. A szoros kapun csak az ember jut át, itt marad minden más. Nem mehetnek át bűneink, szenvedélyeink, csak az újjászületett ember. Ezért szükséges még most újonnan születnünk, ahogyan az Úr tanácsolja Nikodémusnak. Jó, ha minél hamarabb felkészülünk arra, hogy üres kézzel kell mennünk, és boldog az, aki úgy tud majd átmenni ebből a világból az Atya világába, hogy mindentől szabad. Azonban mégsem kell teljesen üres kézzel menni, hanem vihetjük életünk, szolgálatunk gyümölcseit. Nem az eredményeket, nem azt, amit itt elértünk. Nem számítanak a címek, a tudományos fokozatok, csak az életünk gyümölcse, a Lélek gyümölcse. Az Úr ezt fogja keresni. „A Lélek gyümölcse szeretet, öröm, békesség, hosszútűrés, szívesség, jóság, hűség,  szelídség, mértékletesség” (Gal 5,22-23).

A nagyszerű látomás folytatódik, kitárul a jövő lelki szemeink előtt, mert az Úr mindent újjá tesz (Jel 21,9-21).  Akinek az élete megújult az élet vize által, az részt vesz majd ebben az új teremtésben.

János az új Jeruzsálemet látja, ami tulajdonképpen Isten népét is szimbolizálja. A Gyülekezet a menyasszony, ő fog találkozni az Úrral.

Másrészt ezekben a versekben Isten világának, az új földnek a gazdagságát, ragyogását villantja fel az Úr. Ezáltal vonzóvá teszi számunkra a jövőt, a célt. Azt üzeni, ide tartotok. Arany utcák várnak rátok, és az Isten dicsőségének jelenléte. Nem is kell ennél több, Isten dicsősége mindennél többet ér a számunkra. Jó, ha már ebben a világban megtapasztaljuk, mint ahogy a tanítványok közül is hárman átélték a hegyen, Jézus isteni dicsőségét. Még nagyobb dolog, ha személyes életünk újjá tételében tapasztaljuk meg Jézus hatalmát.

Isten az Ő dicsőségét már itt a földi életben meg kívánja mutatni a számunkra, mégpedig munkássága által. Krisztusban legyőzte a bűnt, és ez a győzelem már most a miénk lehet. Isten dicsősége nyilvánul meg mindig, amikor Krisztus gyógyító, szabadító ereje valakinek az életében megjelenik. Ő ragyog fel, amikor megtisztul a szívünk, amikor új emberré leszünk. Képviseljük Urunk dicsőségét ebben a világban, merjük felvállalni hatalmát és üzenetét, amely az evangélium. Mert ma is erre van szükségünk, az evangéliumra.

Ne veszítsük el a napok szürkeségében sem szemünk elől ezt a csodálatos képet. Töltse be szívünket a mennyei Jeruzsálem ragyogása, erősítsen, amikor elgyengülünk, és segítsen tovább, amikor feladnánk, amikor kiábrándít ez a világ. Isten országának ragyogása, az új teremtés valósága vonzza ma is a szívünket. Legyen bennünk öröm, mert látjuk a célt. Haladjunk úgy, mint amikor szabadságra készülünk: tudjuk, pár hét vagy pár nap, és elmehetünk egy más vidékre, kipihenhetjük magunkat, örülhetünk a sok szép látnivalónak. Még egy kis idő, és megláthatjuk az új Jeruzsálemet, az arany utcákat. Nemcsak megláthatjuk, hanem ott élhetünk örökre, mert ez a szabadság örökké fog tartani. Áldott legyen érte Urunk.

FENN A MENNYBEN AZ ÚR

1.Fenn a mennyben az Úr minden győztesnek ád,

aki Krisztussal járt, s benne hitt:

aranyból koronát,fehér égi ruhát,

s hárfa húrjait pengetheti.

Refr.:Igen ott minden kész,igen ott minden kész.

Minden győztesnek jár örök rész.

Boldog véghetetlen öröm vár odafenn,

Jézusért én is elnyerhetem.

2.Vígan lépkedünk színarany utcákon át,

halljuk angyalok dícséretét,

Szemünk láthatja Krisztus szent ábrázatát,

aki vért ontott bűneinkért.

Refr.

3.Élet forrása kínálja élő vizét,

tiszta hűs vizét bőségesen.

Fényt az Úr maga áraszt és hint szerteszét,

Halál nem lesz ott, éjszaka sem.

Refr.

Isten áldásával.