Drága kincs

M

ennyire nem változik az ember évezredek óta (Mik 2,1-13). Ugyanazok a bűnök és a belőlük fakadó nyomorúságok jelennek meg a mai társadalmakban is. Mindez azt jelzi, hiába telnek az évek, Isten nélkül, az Ő szavának komolyan vétele nélkül mindig ugyanott tartunk. A bűn olyan erős, hogy nem bírunk vele. A bűn lényünkbe van ágyazódva. Olyan, mint a számítógépes vírus, benne van a rendszerben, szabad szemmel nem látjuk, de egyre jobban megtapasztaljuk működését. Nincs más lehetőség ellene, mint az újratelepítés. Így van ez az életben is. Újra kell telepíteni a rendszert, ezt nevezzük újjászületésnek. Isten Szentlelke végzi ezt el, kiáltsunk Hozzá, kérjük, hogy könyörüljön rajtunk, és adjon új életet.

Mikeás korában egyre nagyobb problémát jelentett a hatalommal való visszaélés. Akik magasabb társadalmi pozícióba kerültek, jobb körülmények közt éltek, visszaéltek ezzel. Pozíciójukat, emberi kapcsolataikat a bűnös úton való gyarapodásra használták. Az önzés vezette őket, mindig többet akartak, és senki nem állhatott ellen nekik, mert készek voltak erőszakot is alkalmazni, a törvényeket a maguk szempontjai szerint alakítani. Gondoljunk Aháb királyra, aki Nábóttól vette el a szőlőt, a családi örökséget. Nem számított Nábót élete, csak megkapja azt a birtokot, amire szemet vetett. Ezt a fajta életvitelt ma is meg lehet figyelni, azonban ez azt jelzi, a vagyon és hatalom sem adja meg azt, amire az ember lelke vágyódik. Aháb és kortársai lénye üres maradt, a rablott holmi, a nagy vagyon sem elégítette meg őket. Mert szívünket egyedül az Úrral való kapcsolat elégíti meg. Szükségünk van Istenre, szükségünk van az életünkben való jelenlétére, mert a Vele való kapcsolat ad életet és csillapítja belső szomjunkat.

Isten megítéli népét, megítéli azokat, akik visszaéltek hatalmukkal. Mert azért kapták a hatalmat, hogy az Úr útján vezessék a népet, és mindent megtegyenek, hogy mindenki jól élhessen és hálás legyen az Úr iránt. Azonban nem így történt, nem a népért, hanem a népből éltek a vezetők, a gazdagok, de eljön az idő, amikor ők is átélik mindazt, amit a nép tagjai éltek át. Gonosz idő következik, mondja az Úr, nem azért, mert Ő rosszat akar, hanem azért, mert az Úr az igazságtalanságot, a kizsákmányolást nem szereti. Ő azt akarja, hogy életünk legyen és bőségben éljünk, és az élet Krisztusban érkezik el hozzánk. Amikor Isten gyermekei csak a földi jólétre koncentrálnak, és emiatt eltérnek az igétől, megítéltetnek. Ha levesszük tekintetünket a Bibliáról, eltévedünk, és gonosz idők jönnek. Ma is látjuk a gonosz munkáját, Isten nem riogatni, hanem ébresztgetni akar. Azt akarja, döbbenjünk végre rá, hogy rossz úton járunk, de még visszatértünk Hozzá. Most még komolyan vehetjük szavát. A Szentírás az élet könyve, ha segítségül hívjuk az Úr nevét, sikerülhet az Élet könyve útmutatása szerint alakítani életünket, társadalmunkat. Az ige jó irányba vezet, az örök élet felé.

A nép azonban nem vette komolyan a próféta által tolmácsolt üzenetet. Isten ne szóljon bele az életükbe, ezért kinevetik és elküldik Mikeást. Ne prédikáljatok ilyeneket - mennyire ismerős ez, amikor megmondják a hallgatók, mit mondjon az igehirdető, mit akarnak ők hallani. Ne beszéljen bűnökről, ítéletről, megtérésről, mert ilyet nem lehet mondai. Ha egyháztagok vagyunk, és ezt a tagságot úgy-ahogy ápoljuk is, akkor minden rendben van, semmi baj nem érhet minket. Azonban nem így van, megtérés, új élet nélkül nincs igazi változás. A bűn büntetést von maga után. Azonban az ítéletben is megjelenik a kegyelem, Isten ad maradékot, őket összegyűjti, és majd Ő megy az élükön. A maradék összegyűjtése folyamatban van, az Úr gyűjti, a keresztről szóló igehirdetések által. Aki meghallja az igét, és elfogadja az Úr kegyelmét, annak örök élete van. A maradék, az egyház élén a jó Pásztor, maga az Úr halad.

Pál apostol rámutat: Isten mindent megad övéinek, megadja mindazt, ami a megélhetéshez szükséges (1Tim 6,17-21). Ezért ne a gazdagságban reménykedjünk, ne a pénz jelentse az életcélt, hanem az Isten által kínált új élet és az üdvösség. A gazdagság bizonytalan, mert ami ma van, az holnap semmivé válhat, másrészt minden itt marad, magunkkal semmit nem vihetünk, bár erről gyakran megfeledkezünk. Ezért örökkévaló értékekre koncentráljunk. Azonban, aki vagyonnal rendelkezik, Isten dicsőségére éljen vele. Isten népe között is lehetnek gazdagok, munkájuk eredménye hozhat gazdagságot, ez egyrészt azt jelzi, hogy az Úrra figyelő, ige szerint élő és dolgozó ember is tehet szert nagy vagyonra. Tehát becsületesen is meg lehet élni, de ne a vagyon kerüljön a középpontba, ne feledjük, hogy mindent Tőle kaptunk.

Az apostol hangsúlyozza, hogy Krisztus tanítványa új kincset, olyan értéket kap, amihez semmi sem hasonlítható. A megtért ember Krisztusban új életet nyer, szívébe fogadja az élet Urát, és rádöbben, Őhozzá nem lehet hasonlítani semmit. Pál apostol is felismerte, hogy Krisztus mellett minden kár és szemét. Krisztusban olyan gazdagságot kapott, amit semmi nem tud felülmúlni. Krisztusban Isten országának kincsei, lehetőségei nyílnak meg előttünk. Éljünk ezekkel, és közben őrizzük meg a kincset. Vigyázzunk az evangéliumra, a Krisztusról szóló bizonyságtételre. Az egyik feladat: ne hígítsuk fel az evangélium üzenetét, csak Krisztusért van örök élet. A kereszten fizettetett ki bűneink büntetése. Nincs más, csak a Jézus neve, Benne és Általa van megváltásunk.

Legyünk hálásak, hogy az Úr ránk bízta az evangélium drága kincsét. Nagyon megrendítő, hogy ilyen emberre, mint én vagyok, rám merte bízni magát. Csodálatos hír: az Úr bízik benned! Hányszor tapasztaltad már, hogy nem bíznak benned, eljátszottad már a bizalmat, és Ő még mindig bízik. Rád bízza az evangéliumot, a jó hírt, és úgy tudjuk megőrizni, ha továbbadjuk. Akkor marad meg, ha befektetjük, mint a tálentumokat.

Halld, az ég harangi zengnek

1.

Halld, az ég harangi zengnek

Messze földön szerteszét,

Hírül adva mindeneknek

Isten üdvüzenetét.

Áldott Isten nagy kegyelme,

Hogy leküldte szent Fiát!

Benne higgy, s az élet Lelke

Meggyőz benned sírt, halált!

Szent harang, égi hang

Zendül szerte hangosan:

Drága hír, Jézus él,

Most kegyelme napja van.

2.

Jöjj, az ég harangi hívnak,

Vár királyi lakoma.

Vége itt nyomornak, kínnak,

Bűnös elfér mind oda.

Jöjjetek, ti fáradt lelkek,

Jézusunk életkenyér,

Higgyetek, s mindenre leltek,

Jézus mindennel felér.

Szent harang, égi hang

Zendül szerte hangosan:

Drága hír, Jézus él,

Most kegyelme napja van.

3.

Halld, az ég harangi intnek:

Ó, siess, elkéshetel,

Sátán tőre fog megint meg;

Jöjj, hogy egy se vesszen el!

Nézd, az ajtó még kitárva,

Szűk s szoros felé az út,

Hit, remény, szeretet vár ma,

Kívül lelked vészbe jut.

Szent harang, égi hang

Zendül szerte hangosan:

Drága hír, Jézus él,

Most kegyelme napja van.

4.

Halld, az ég harangi zúgnak,

Már az ünnepév közel.

Örvendj, népe égi Úrnak,

Üdvözültek sergivel!

A Király jön nemsokára,

Légy kitartó, kis sereg!

Boldog lesz, ki homlokára

A koronát nyerte meg!

Szent harang, égi hang

Zendül szerte hangosan:

Drága hír, Jézus él,

Most kegyelme napja van.

Isten áldásával.