Jövőkép

A

z ítélet idején is megszólal a kegyelem, megjelenik a jövőkép (Ám 9,11-15). Mert az Úrral mindig van jövőkép. A legnehezebb időben is van jobb kilátás, mert szól az ígéret: „fölállítom Izráel összedőlt hajlékát”. Istennek a pusztulás szélén álló nép számára is van ígérete. Ez az ígéret a jövőre szól. Amikor úgy tűnik, nincs már semmi remény, akkor szólal meg az ígéret, és azt üzeni, van remény, van jövő.  Istennél mindig van jövő.

A jövő Isten munkájáról szól, mert a jövő mindig Róla szól. Ő az, Aki a romokat helyre tudja állítani, a réseket képes megjavítani. Sok repedés van életünkön, és sokan vannak romokban, az ige üzeni, van számukra is remény, mert az Úr ezekből a romokból is tud újat építeni. A romokból való építés és a boldog jövő Isten országában érkezik meg a számunkra. Az Úr Jézus azért jött el, hogy a romokkal kezdjen valamit. Ha úgy látjuk, romokban áll életünk, keressük meg Őt bátran, mert nincs az a rom, amiből ne tudna újat építeni.

Életünk réseit is az ige által javítja meg Urunk, hiszen az ige az, ami megmutatja számunkra a jó utat, megmutatja, hogyan is kell élnünk. Izráel népe számára a mi időnkben teljesedtek be az igék.

Az Úr jóra fordítja népe sorsát, ez is nekünk szóló üzenet. Olyan jó ezt olvasni, Ő az, aki jóra fordítja sorsunkat. Hányszor a körülményektől, az anyagi helyzettől várjuk a megoldást, várjuk a jobbat. Igénk arról beszél, hogy az Úr az, Aki jóra fordítja sorsunkat, forduljunk Hozzá, és várjuk Tőle életünk javulását.

Azért jó olvasni ezeket az ígéreteket, mert nemcsak ígéretek, hanem mindez valóság. Mert nem mindegy, hogy ki ígér. Az az Úr ígéri, hogy véghezviszi, Aki értünk adta Fiát. Az Úr szava garancia. Miért? Mert ismerjük korábbi tetteit. Aki kész volt értünk elküldeni ebbe a világba a Fiát, és kereszthalálra adta a bűnös emberért, Annak a szava hiteles. Isten már tett értünk, meg lehet Benne bízni. Sőt, Ő az egyedüli, Akiben csalódásmentesen bízhatunk. Aki Őt igazán megismeri, soha nem csalódik Benne. Csalódást azok élnek át, Akik nem ismerik személyesen az Urat, hamis vágyakra és elképzelésekre, és nem az Úr ígéreteire építenek. Mindig vizsgáljuk meg, mire építünk. A magunk vágyaira, vagy az Úr kijelentésére?   

Jó felülvizsgálni, mire építünk. Mi az alap? Az Úr Jézus azt mondta, hogy a tartós, a biztonságot adó alap az ige, a megcselekedett ige. Aki Őreá épít, annak szilárd alapokon nyugszik az élete. A viharok sem tesznek benne kárt. Aki nem az igére épít, annak is lehet látványos az épülete, de a vihar idején a látvány nem segít. Ha nem kőszikla az alap, összedől az építmény.

Jóra fordítom majd népemnek sorsát - hányan átélték ezt, amikor az Úr Jézus eljött, olyan emberek tapasztalták meg életük jobbra fordulását, akik ebben már nem reménykedtek. Gondoljunk a gadarai megszállottra, egyáltalán nem remélte, hogy belőle még lesz egészséges ember. Nem gondolta, hogy ő még valaha is meg fog gyógyulni, ennek ellenére megszabadult. Mert Isten ígéretei az Úr Jézusban teljesedtek be. A beteljesedés egy egészen új életet hoz. Nem csupán az egészség gyógyul, sőt, van, amikor nem lesz valaki testileg ismét gyógyult, de meggyógyul lelkében. Mert az Úrban való hit által belülről gyógyulhatunk, Általa új távlatokat nyerünk. Vigyük így Elé életünket, akkor is forduljunk Hozzá, ha már lemondtunk életünk jobbra fordulásától. Az Úr számára semmi sem lehetetlen.

Az apostol megszólítja Timóteust, erősen kéri, hogy előítélet és részrehajlás nélkül tegye, amit leírt a számára (1Tim 5,21-25). Ez fontos, részrehajlás, kivételezés nélkül alkalmazni az igét. Mert az Úr szava minden hívőre vonatkozik, nem mondhatjuk, hogy az egyikre igen, a másikra nem. Másrészt ne hígítsuk fel az igét, ne könnyítsünk, hanem vállaljuk azt úgy, ahogyan az Úr adta a számunkra.

Pál óv a kézrátétel elhamarkodásától, vannak, akik ma ezt erőltetik, Pál szerint azonban nem a kézrátételen van a hangsúly, hanem az ige befogadásán és megcselekvésén. A kézrátételt nem lehet varázsszerként használni, mert veszélyessé válhat. A kézrátétel nem különleges ajándékokat közöl, hanem megerősíti az Úr elhívását és jelenlétét. Azonban ezt sem lehet elsietni.

A borral való élésre való felhívás kedvenc igehely sokak számára, azonban ez Timóteusnak szólt, mégpedig azért, mert elhanyagolta magát, és gyomorproblémái keletkeztek. Erre nézve ajánl egy kevés bort Pál. Mert akkor és ott ez orvosság lehetett Timóteus számára. Elképzelhető, hogy a bor fertőtlenítő szerepet töltött be. Tehát itt mindenképpen egészségügyi probléma kezelésére szolgál. Azt is jegyezzük meg, hogy Timóteus nem volt függő, nem volt az alkohollal problémája, mert akkor nem ajánlotta volna neki Pál a bort. Vigyázzunk, hogy az igébe soha ne magyarázzuk bele a saját vágyunkat, és ne használjuk fel rossz életvitelünk igazolására. Mert az ige nem igazol mindent, még ha próbálkozunk is vele.   

HAGYJAD az Úr Istenre Te minden utadat

1. HAGYJAD az Úr Istenre Te minden utadat, Ha bánt szíved keserve, Ő néked nyugtot ad. Ki az eget hordozza, Oszlat felhőt, szelet, Napját rád is felhozza, Atyád ő, áld, szeret.

2. AZ ÚRRA bízzad dolgod: Könnyebbül a teher; :/: Ezer baj közt is boldog, Aki nem csügged el. Minek a gond, a bánat? Mit gyötröd lelkedet? Az Istent kérjed, várjad, S megnyered ügyedet.

3. A TE irgalmasságod Van rajtam, Istenem, :/: Te jól tudod, jól látod, Hogy mi használ nekem. Sorsomat úgy intézed, Amint te akarod; Bölcs a te végzésed, Ha áld, ha sújt karod.

4. UTAD van számtalan sok, Uram, és eszközöd; :/: Reánk is szent áldásod Bőséggel öntözöd. Művednek akadálya, Szünetje nincs soha; Úgy téssz, amint kívánja Gyermekeid java.

5. BíZZáL, bánatos lélek! Mit bánt a bú, a gond? :/: Él még, ki annyi vészek Torkából már kivont. Bajaidból kiment ő, Szűnnek keserveid; Rád még a jó Teremtő Víg napot is derít.

6. ŐBENNE vesd halálig Jó reménységedet: :/: Ő biztos révbe szállít A bajból tégedet. Bár késik a segítség És nem találsz vigaszt: Eloszlik gond és kétség Előbb, mint véled azt.

7. Ő MEGCSELEKSZI végre Velünk azt, ami jó; :/: Ösvényünk erőssége Te vagy, Mindenható! Bár nehéz földi pályánk, Könny lepi és tövis, De örök pálma vár ránk: Utunk a mennybe visz.

Isten áldásával.